Ezer forinttal indultunk, aztán felment 31 ezer forintig, aztán megnyolcadoltuk a részvény árfolyamát, közben osztalékokat is fizettünk – összegezte a Mol tőzsdei teljesítményét Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató.
Mi történt? 1995. november 28-án, pontosan 30 éve vezették be a Mol részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT), ebből az alkalomból tartottak ünnepélyes kereskedésindító csengetést pénteken, amelyen részt vett Hernádi Zsolt mellett Varga Mihály jegybankelnök, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Tóth Tibor, a BÉT vezérigazgatója – számolt be a Portfolio.hu.
„30 évvel ezelőtt senki nem akarta megvenni a céget, mert azt mondták, hogy ebben a formájában nem piacképes, nem eladható”
– mondta Hernádi Zsolt. A nagyobb vállalatok, köztük az OMV, csak kisebb részeket voltak hajlandók megvásárolni, ami végül a tőzsdei bevezetés felé terelte a döntéshozókat.
A Mol vezetője beszélt arról is, hogy a vállalat új üzletágakat is indított, köztük a hulladékkezelést 35 éves koncesszióval. A társaság továbbra is fejlődni és gyarapodni fog, miközben minden közép-európai országban jelentős jelenlétet épített ki.
„A Mol a magyar gazdaság zászlóshajója, kulcsszereplő, amely nélkül még a mindennapi közlekedés vagy a reggeli kávé elfogyasztása sem lenne lehetséges”
– fogalmazott Varga Mihály jegybankelnök.
Kontextus. A Mol ma a BUX indexben csaknem 20 százalékos súllyal szerepel, január óta 7 százalékkal nőtt az árfolyama, az elmúlt 3 évben pedig 20 százalékos emelkedést ért el. A 80 éves Mol 30 országban van jelen.
