A sikeres informatikus és tehetős pénzember megcélozza a pénzvilág csúcsát, bankot alapít, és bankjának első számú vezetője lesz. Majd jön egy fordulat az életében, értékrendjét a bankvilágba is átviszi, és az ügyfelein keresztül akar társadalmi változást elérni. Fáy Zsolttal, a Magnet Bank különc arcával civil aktivitásról, a profitról való lemondásról és természetesen jógáról beszélgettünk.
Magnet-székház, Andrássy út, 2025. november eleje. Kíváncsian ülünk le délután fél 5-kor Fáy Zsolt – nagy és meglepően patinás, inkább régi idők szivarozó bankvezéreire jellemző – irodájában, tényleg nekiáll-e jógázni 5-kor, ahogy korábbi beszélgetésünkkor elmesélte napirendjét. Aztán pontosít: hivatalosan napfelkeltekor, délben, napnyugtakor és éjfélkor kellene jógázni, ez már neki is sok az üzleti élet mellett. Pedig a jógatanára szerint, ha tudná ezt a négy időpontot tartani, az alvásigénye is lemenne három és fél órára. Hiszen hajnali egyig eltartana az utolsó jóga, és – legalábbis nyáron – négy-öt körül már kelhetne is fel az elsőhöz.
A jóga tehát most elmarad (leszámítva azt a néhány ászanát, amit a fotózáskor a stúdióban bemutat), cserébe kiderül, hogy utoljára egy hete mártózott meg az akkor 14-15 fokos Balatonban, legszívesebben szauna után megy bele, a hét legtöbb napját amúgy is Balaton-parti birtokán tölti. Végül legújabb életvezetési tippjeként azt is elárulja, hogy bár lehet, hogy ciki, mert a nők szokták űzni, de újabban reformer piláteszre is jár. „Egyszerűen zseniális, olyan izmaimat találom meg vele, amikről nem is tudtam, hogy léteznek.”
Forbes: Fel tudod idézni azt a pillanatot, amikortól úgy gondoltad, hogy nem a profitot kell elsősorban hajkurászni?
Fáy Zsolt: Az értékrendem azután változott meg, hogy 2001-ben megszületett a lányom, és elkezdtem jógázni. A jóga mindent megváltoztatott, figyelni kezdtem a légzésemet, a testemet, a különböző jeleket, és elkezdtem másképp gondolkozni. Amikor 2007-ben megismertük a befektetőnket (a spanyol Caja Navarra bankot – a szerk.), náluk láttam először a közösségi modellt: minden egyes bankfiókjukban volt egy 150 négyzetméteres közösségi tér, canchának nevezték (a spanyol „dar cancha” kifejezés jelentése: teret adni). A fiók ugyanis nemcsak a bank céljait szolgálta, hanem a környékbeli civil szervezetekét is. A közösségi adományozási programjukban 2200 civil szervezetnek lehetett adományozni. Amikor ezt megláttam, leesett az állam.
Azóta is azt mondom, hogy Magyarországon az adományozás gyerekcipőben jár. Kvázi kulturális missziónk, hogy ezen javítsunk, és a magyarok életének napi részévé tegyük. A spanyolhoz hasonló közösségi bankfiókot megcsináltuk az Andrássy úti központunkban: ha megkeres minket például egy beteg gyerekekkel foglalkozó alapítvány, ingyen odaadjuk nekik a termeinket.
És van olyan programunk is, ahol a közösség, az ügyfelek döntik el, melyik civil szervezet kapjon támogatást. Nem én és nem is a többi felsővezető döntjük el a személyes preferenciáink alapján, hogy hova adjunk évi százmillió forintot. Gyerekkoromban cselgáncsoztam, de a Magnet Bank még soha egyetlen forintot nem adott a Magyar Judo Szövetségnek. Az ügyfelek szavazatai alapján választunk a sok civil szervezet közül, maga a döntéshozatal a legdemokratikusabb elvek alapján a lehető legjobban szét van osztva, és én ezt nagyon-nagyon jó dolognak tartom. Szívesen mondok le erről a fajta döntéshozatali jogomról.
A profitról is?
Minden ügyfelünk megjelölhet négyszáz civil szervezet közül egyet, akit támogatni akar. A segítő bankkártya programnak az a lényege, hogy amikor egy boltban vagy benzinkútnál fizetsz a Magnet bankos kártyáddal mondjuk negyvenezer forintért, akkor az a tíz forint, amit a kereskedő kártyaelfogadói díjként nekünk fizet, az az általad megjelölt szervezethez megy. Ez elvileg a mi profitunk lenne, de lemondunk róla.
És ennek az a legzseniálisabb része, amikor ezt a sok tíz forintot összesítjük, és negyedévente meg tudjuk mutatni a betéteseinknek, hogy mennyivel támogattak egy jó célt.
Ez igazából nyomás is az ügyfeleken, hogy ha nem teszed a betétedet egy jó hitel mögé, a bankkártyádat egy civil mögé, vagy nem rendelkezel a bank nyereségéről évente egyszer, akkor ezek a pénzek nem jutnak el a neked fontos célokhoz. Mi egy platform vagyunk, ahol mindenki felnőttként viselkedhet, és láthatja, hogyan hat, ha itt tartja a pénzét.
És nem az a lényeg, hogy a Magnet legyen a jó fej, hanem hogy az ügyfelek legyenek aktívak, és mi szinte beletoljuk őket ebbe az utcába, mert általuk virágzik ez az egész, vagy nem virágzik.
Ahhoz, hogy te itthon megvalósítsd ezt a koncepciót, mennyire kellett, hogy már sikeres befektető voltál, stabil anyagi háttérrel? Nyilván könnyebb lemondani a profit egy részéről, ha sok van.
Magyarországon még a gazdagok között sem eléggé elterjedt az adományozás, ha összehasonlítjuk mondjuk a nyugat-európai szinttel. Nyilván van, akinek a betevő falatra kell a pénz, de azok sem adnak, akik anyagi szempontból felettük állnak, és lenne miből.
Fotó: Krasznai Zoltán
Te magad mondtad korábban, hogy az értékalapú bankolás rétegigény, de azt remélted, hogy azért szélesebb réteget tudtok vele elérni. Kudarcnak éled meg az egyszázalékos piaci részesedést?
Amikor 2010-ben elindultunk a közösségi bankolással, illetve amikor 2016-ban beléptünk az Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetségébe (Global Alliance for Banking on Values, GABV), én tényleg azt gondoltam, volt egy olyan álmom, hogy ez van annyira jó ügy, hogy az értékalapú bankok tíz–húsz–harminc százalékosra is nőhetnek. Ehhez képest a realitás az, hogy minden országban egy-két százalék körüli az értékalapú bankok piaci részesedése.
Miért?
Ilyen a világ. Ha tudnám miért, és meg tudnám változtatni, szívesen tenném.
Ha ilyen a világ, a nagybankok nem tolják túl az ESG (environmental, social and governance) elveiket? Tényleg fontos ez bárkinek?
Mára az ESG marketingcímke lett. Az ügyfél azt látja, hogy ez a bank is az élen jár a fenntarthatóságban, az a bank is, ember legyen a talpán, aki betétesként ebben ki tud igazodni és igazságot tud tenni.
Az ESG-pontszám azt méri, hogy a bank mennyire tudja eliminálni a működésének kockázatait. Az ESG a negatív kockázatok minimalizálásáról szól, arról, hogyan válik szépen lassan semlegessé egy bank tevékenysége. GABV-tagként mi viszont a környezeti, társadalmi, gazdasági hatásunkat mérjük. Azt, hogy mik azok a pozitív projektek, amiket az ügyfeleink támogatnak, azzal, hogy nálunk bankolnak.
Például, ha egy dohánygyár napelemet telepít az üzemcsarnokára, az irgalmatlan sok pluszpontot jelent. Ha ezt egy nagybank meghitelezi, akkor fel tudja úgy tüntetni az ESG-jelentésében, hogy mennyire zöld, hiszen napelemről és zöld energiáról van szó. Csak közben a gyár egészségkárosító terméket állít elő, ez nálunk KO kritérium (eredendően knock outot, kiütést jelent, a bokszból átemelt kifejezés a kizáró okokra vonatkozik a banki szakzsargonban – a szerk.), tehát biztosan nem hiteleznénk.
Nemcsak a dohány-, de a hadiiparnak sem hiteleztek. Mit gondolsz a „védelmi ESG” narratíváról? Hiszen lehet úgy érvelni, hogy a demokratikus országok védelmi képességeinek megléte társadalmilag felelős cél, hozzájárul a globális biztonsághoz. Ezzel egy csomó, alapvetően az ESG-szempontokat megfontoló befektetőnek lett opció a hadiipari cégek finanszírozása.
Amikor Grönland felkerült Donald Trump radarjára, a dán Merkur banknál (a Merkur Andelskasse – a szerk.) az ügyfelek nyomására felmerült, hogy támogassák az addig tiltólistás hadiipart. Végül a vezérigazgató úgy döntött, hogy a hadiipar továbbra is tiltólistán marad, a finanszírozása ugyanis szerinte állami feladat. Ezt az érvelést vette át a GABV is, és nekem is ez a szakmai véleményem.
Ha minden bank kivonulna a dohány- és hadiipar finanszírozásából, ezen ágazatok tőkeigénye magasabb lenne, hiszen nem hitelből, hanem kizárólag tőkéből lehetne refinanszírozni a működést. Szerintem nem baj, ha emiatt drágább lenne a cigaretta, a védelmet pedig az államnak kell biztosítania, ahogyan a tőkét is a védelmi cégeknek. Örülnék, ha ebben másolnák a Magnetet.
Másolnak titeket bármiben?
Miután elkezdtük, hogy minden megnyitott folyószámla után ültetünk egy fát, egy másik bank is lépett, és ugyanezt csinálja. Amikor ezt megláttam, azt éreztem: tök jó, másolja, abból nagy baj nem lehet. A Tescónál is van egy program, ahol a vásárlásnál kapott zsetonokkal a vásárlók szavazhatnak, hogy milyen civil szervezeteknek és mekkora támogatás jusson. A hasonló programunkat mi is egy spanyol közösségi bankról másoltuk, tehát tulajdonképp itt a spanyolviaszról van szó. (Nevet.)
Örülök ezeknek, de azt azért hozzátenném, hogy méretben van egy húszas szorzó köztünk és például a Tesco között. Az, hogy ők két év alatt felajánlottak 120 millió forintot, olyan, mintha a Magnet öt–hatmilliót ajánlott volna fel, a jelenlegi nagyjából évi 150 millió helyett. Korábban is mondtam már,
ha a magyar bankok vezetői úgy döntenének, hogy a profitjuk tíz százalékát a civil szektornak adják, más világban élnénk. Hozzáteszem: ha egy országnak erős a civil szektora, és az önszerveződő társadalmi szervezeteknek megvan a forrásellátottságuk, a demokráciáért sem kellene aggódnunk.
Melyik az a piaci rés, ahol a legjobban tudtok még fejlődni?
Egyszázalékos piaci részesedésnél a bővülés lehetősége mindig megvan. De mondok egy példát: a nagybankok nem fejlesztenek egyetlen ügyfélszegmens igényeire sem célzott terméket, mi viszont igen, ebből élünk. Kevesen tudják, de a magyar gyártású filmek finanszírozásának piacán 70–80 százalékos a Magnet részesedése, a filmek több mint felét mi finanszírozzuk.
A mostani mozik közül melyikeket?
Azokat, amelyek nem kapnak állami támogatást. Lefejlesztettünk nekik egy speciális banki hitelterméket. A nagybankok egy központi termékbe próbálják belepasszírozni az ügyfeleiket, nem fognak egyetlen szegmensért lehajolni. A filmezés mellett nálunk ilyen az alapítványi iskoláké is. Mi ezeket a picike részpiacokat keressük, és próbálunk megjelenni újabb és újabb termékekkel, mert igenis szükség van a kis bankokra, hogy kiszolgálják a speciális igényeket.
Nem igaz, ami akár a Magyar Nemzeti Bank volt magas rangú tisztviselőjének a szájából is elhangzott, hogy Magyarországnak legfeljebb öt nagybankra volna szüksége. (Nagy Márton jelenlegi nemzetgazdasági miniszter hangoztatta ezt több konferencián – a szerk).
Korosztályilag hogy néz ki az ügyfélkörötök? Azt tippelnénk, hogy a fiatalok érzékenyebbek az értékalapú bankolás gondolatára, nagyobb a körükben a piaci részesedésetek?
Ezt borzasztóan nehéz megmondani, de valószínűleg nem sokkal nagyobb. Vannak fiatal ügyfeleink, és jó azzal szembesülni, hogy nyitottak az értékalapú bankolásra, de azzal nem tudunk versenyezni, hogy a nagybankok kivonulnak az egyetemekre, vagy hogy kvázi veszteséggel finanszíroznak egy egész generációt a junior számlák és hasonlók előnyeivel. Aztán ha magukhoz kötötték ezt a korosztályt, hátha is dőlhetnek, mert Magyarországon a bankváltás gyakorlatilag nem létezik. Aki egyszer számlát nyitott egy bankban, ott is marad örökre.
Az Otthon Start program piacán is nagyjából egy százalék a részesedésetek?
Igen, nem gondolom, hogy sokkal nagyobb lehetne.
Mennyire tartjátok felelősnek, ESG-kompatibilisnek magát a programot? Sokszor pont nem az elsőlakás-vásárlók, hanem mondjuk az ötvenéves, tehetős családapák vásárolnak a programmal, elsősorban befektetésnek. Ezzel kell foglalkoznotok?
Az állami döntéshozó különböző okokból létrehozott egy programot, én csak arról dönthetek, hogy részt veszek-e benne, vagy sem. Tudnék ennél jobb hitelprogramot, volna rajta mit javítani, de engem nem kérdeztek meg, ahhoz viszont elég jó, hogy részt vegyek benne. Nem megy szembe a KO-kritériumainkkal, és hordoz olyan értékeket, amik miatt szívesen részt veszünk benne. Ha nem egy ötvenéves befektető, hanem egy húszéves elsőlakás-vásárló jön be, visszás lenne, ha azt mondanánk neki, mi nem foglalkozunk veled, nem segítünk.
De a program mellé IKEA-utalványt is adtok, holott a céget rendszeresen greenwashinggal vádolják.
Viszont az IKEA-utalvány pont, hogy jobban szól a húszéveseknek, mint az ötvenéves befektetőknek. Ez hozzáilleszthető a Magnet stratégiájához, még ha lehet is kivetnivalót találni a cég működésében.
2013-ban vásároltátok vissza a bank harminc százalékát a spanyol befektetőtől. Azóta eltelt tizenkét év, már szinte történelem. Elárulod, mennyibe került akkor az a csomag?
Olcsóbban vásároltuk vissza, mint amennyiért annak idején eladtuk, úgyhogy nem volt drága. A Caja Navarra 2008-ban nagyjából 4,5–5 millió euróval szállt be, csakhogy közben ezt a közösségi bankot beleerőszakolták a la Caixa spanyol gigabankba. Őket már nem érdekelte ez a piac, szívesen eladták volna a részüket. Az ide utazó londoni befektetési bankár megkérdezett, mennyiért vennénk meg, én meg bemondtam egy irgalmatlanul alacsony árat.
Mennyit?
Egy–kétmillió euróért vettük vissza a harminc százalékot.
Elég jó üzletet kötöttetek. (Csak viszonyításképp: egy budai villáért is könnyen elkérnek ennyi pénzt – a szerk.)
Szerencse kell hozzá, meg egyfajta tudatosság, odafigyelés. 2007-ben lement úgy egy negyedévünk, hogy nullaforintnyi jelzáloghitelt tudtunk kitenni a piacra, ugyanis mindenki svájcifrank-hitelt akart, mi meg azt nem kínáltunk egészen 2007 végéig. Így a 2008-as válságba száz darab svájcifrank-hitellel értünk be, a nagybankoknál ez a szám százezer volt. Mind veszteségbe fordult 2009–10-ben, mi akkor is nyereségesek voltunk.
Magnet Bank
Tulajdonosok: Fáy Zsolt, Rostás Attila, Salamon János (80%), más magyar befektetők és munkavállalók (20%)
Mérlegfőösszeg (Mrd Ft)
2022 401,5
2023 368,9
2024 378,8
2025* 350,0 (a Polgári Bankkal együtt: 410,0)
Adózott eredmény (Mrd Ft)
2022 18,6
2023 5,8
2024 3,7
2025* 3,5
* becslés
Forrás: Dun & Bradstreet, cégközlés
Fotó: Krasznai Zoltán
Fotó: Krasznai Zoltán
Most milyen évet zártok? Nemrég mondtad, hogy ha a gazdaságnak rosszul megy, akkor a bankoknak is.
A bankrendszer eredménye elsősorban a munkanélküliség alakulásától függ. Ha megugrik, az emberek nem tudják fizetni a lakáshitelüket. Ma Magyarországon és egész Európában munkaerőhiány van, és bár a 2025-ös évben itthon a gazdasági növekedés szinte nulla, de olyan probléma nincs, ami a bankrendszert fenyegetné.
Mi idén gyakorlatilag ugyanazt a nyereséget érjük majd el, mint tavaly. Itthon a nagybankok nagyjából 15–20 százalékos ROE-val (return on equity – sajáttőke-arányos megtérülés – a szerk.) működnek, egy kis banknál, így nálunk is, ez inkább 10–15 százalék között van.
Idén megvettétek a Polgári Bankot, ez mekkorát dob a méreteteken?
A Polgári Bank beolvasztása húszszázalékos egyszeri növekedést jelent, illetve megszereztünk vele egy kelet-magyarországi fiókhálózatot az ügyfeleikkel együtt. Ez azért érdekes, mert korábban, amikor a Sopron Bankot vásároltuk fel, általuk lett egy nyugat-magyarországi fiókhálózatunk, és jó volt látni, hogy azt az ügyfélkört mennyire érdekelte a közösségi bankolás. 60–70 százalékuk aktívan részt vesz benne, holott hagyományos banknál voltak előtte.
Itt a kelet-magyarországi lefedettség volt az elsődleges szempont?
Bár sokan nyomják a digitális üzleti modellt, és nekünk is van mobilbanki applikációnk, igenis van egy olyan réteg, amelyik igényli a fizikai fiókhálózatot. Döntően a kis összegű, 10–50 milliós hitelt igénylő kis kft.-k, egyéni vállalkozások, családi cégek tartoznak ide. Ez a mikrohitelezési üzletágunk egyébként is nagyon sikeres, és fókuszunkban van.
Érdekes ez a digitalizációs gondolat. A nagy szereplőknél látjuk, hogy komolyan fenyegeti a működésüket a fintech cégek előretörése. A Magnet üzletmenetét mennyire befolyásolja?
Itt főleg a Revolutról és hasonló szereplőkről szoktak beszélni. Egy nagyon korlátozott, pici szegmensben vannak igazán jelen, arra szakosodnak. A magyar emberek kis összegű, másodlagos bankszámlákat vezetnek náluk, pár százezer, talán egy–kétmillióforintot tartanak rajtuk. Ezt a piacot elvitték, de az ügyfeleknek számos igényük van még, nekünk és a többi nagybanknak ezeket kell kiszolgálnunk. Szinte egyik neobank sem nyújt például hitelterméket. Márpedig sok ember életében eljön az a pont, amikor lakáshitelt szeretne.
Hasznos az is, hogy technológiai szempontból challengelik a bankszektort, például a mobilbanki applikációk mostanra nagyot fejlődtek, és jó is használni őket, itt a fintech cégek után ment a piac. De hozzá kell tenni azt is, hogy a sikeres neobankok mögött általában egy-egy nagybank kockázatitőke-alapja áll.
Mennyire használjátok a mesterséges intelligenciát?
Nagy sztori most az MI, de még gyerekcipőben jár. Az igazán izgalmas az lesz, amikor az ügyfelek helyett az MI-asszisztens dönt: akkor most add el a részvényed, zárd be a folyószámlád satöbbi, satöbbi. Elképzelhető, hogy ez pár éven belül így lesz, és már most mindenkinek joga van megkérdezni a ChatGPT-t a döntései előtt.
2015 óta beszélsz a tőzsdére lépés lehetőségéről.
Igen, örök dilemma, hogy menjünk vagy ne menjünk a tőzsdére. Az idei és a következő évünket a polgári bankos tranzakció lefoglalja, utána tudunk belevágni. Azt gondolom, két–három éven belül biztosan a tőzsdére lépünk. Az első időpont talán 2027 első fele lehet, de erről egyelőre nem született döntés.
Az biztos, hogy mi hárman, a főtulajdonosok, tőzsdére lépésn esetén is meg akarunk tartani 51 százalékot, egyben akarjuk tartani ezt a hányadot.
Fotó: Krasznai Zoltán
Az utódláson gondolkoztál már? Látod már, ki viszi tovább a víziókat?
Nyilvánvaló, hogy egy ponton át akarjuk adni az operatív vezetést a fiataloknak. Nem most, de lehetséges, hogy néhány év múlva eljön ez a pillanat. Azzal szoktunk viccelődni hárman a nagytulajdonosokkal, hogy a végén úgyis mindnyájan a felügyelőbizottságban kötünk ki.
Van olyan nagybank, tőzsdén is van, ahol idén láttuk, hogy apáról fiúra szállt a csúcsvezetés. Ez a Magnetnél szóba jöhet?
Vannak családok, ahol a nagyapa is orvos volt, a papa is, és a gyereknek is orvosnak kell mennie. Nálunk mindhárom nagytulajdonos szabadon hagyta a gyerekeit a pályaválasztásban, és egyikünk gyereke se lett bankár.
