A kriptokereskedelem aranykorát is elhozhatja Trump politikája, rövid távon legalábbis valószínűleg felfutás várható. Ám az önös érdekek mentén hozott politikai döntések hosszú távon visszaüthetnek. A szemünk előtt válik a kripto a pénzügyi rendszer szerves részévé.
Donald Trump a múlt héten elnöki kegyelemben részesítette a Binance kriptotőzsde alapítóját és korábbi vezérigazgatóját, Changpeng Zhaót, vagy ahogy a kriptovilágban ismerik, CZ-t. Bár Zhao már letöltötte a büntetését és augusztusban szabadult, az elnöki kegyelem mégis egy fontos fordulat az ügyében, ami mindent új megvilágításba helyez.
Így ugyanis semmilyen hátrány vagy korlátozás nem éri majd az üzleti életben, hiszen a priuszát törlik. A kegyelem ráadásul megnyitja a lehetőséget, hogy a Binance visszatérhessen az Egyesült Államokba.
Mi az a Binance?
A Binance a világ legnagyobb kriptovaluta-tőzsdéje, vagyis egy olyan online platform, hol az emberek kriptovalutákkal kereskedhetnek. Egyszerűen fogalmazva: ha valaki a bankszámlájáról pénzt szeretne kriptóra váltani, a Binance biztosítja hozzá a technikai hátteret – minden tranzakcióból egy kis jutalékot levonva. A platform emellett összetettebb pénzügyi szolgáltatásokat is kínál, például tőkeáttételes kereskedést és stakinget, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy passzív hozamot szerezzenek kriptoeszközeik után.
A 2017-ben alapított Binance ma több mint 280 millió felhasználót szolgál ki világszerte, és naponta több mint 200 milliárd dollárnyi tranzakció zajlik rajta – ez a teljes kriptokereskedelem közel 40%-át jelenti. Börtönbüntetése ellenére Zhao továbbra is a Binance 90%-ának tulajdonosa, vagyona a Forbes becslése szerint 88 milliárd dollárt.
Zhao és a Binance rehabilitálásának két fontos tanulsága van. Az egyik, hogy az Egyesült Államok nyíltan a keblére ölelte a kriptopiacot, amely már nem a periférián mozgó befektetési eszköz, hanem a pénzügyi rendszer szerves része. A másik oldalról pedig Trump deklarálta, hogy a vele üzletelőkre más szabályok vonatkoznak.
CZ's Principles / Binance
Amikor a Binance felett összecsaptak a hullámok
A Binance az évek során számos ország pénzügyi hatóságával szembe került, az amerikai Igazságügyi Minisztérium 2023-ban azt állapította meg, hogy a tőzsde nem tartotta be a pénzmosás elleni szabályokat, és ezzel bűnözők, drogkereskedők, sőt terrorista csoportok is használhatták a platformot. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a Binance belső alkalmazottai tisztában voltak a kockázatokkal, és a belső üzeneteikben még viccelődtek is azon, hogy bűnözőknek biztosítanak pénzmosási lehetőséget. Zhaó 2023-ban bűnösnek vallotta magát a pénzmosás vádjában, végül összesen négy hónapot töltött rács mögött, valamint egy vádalku keretében cége 4 milliárd dollár bírságot fizetett és lemondott a vezérigazgatói posztjáról. Drága alku volt, mert a személyes vagyonából 50 millió dollár befizetését is vállalta.
Zhao ellen néhány héttel azután indult eljárás, hogy az esküdtszék bűnösnek találta Sam Bankman-Fried-et, az FTX kriptotőzsde (a Binance egykori nagy riválisa) tulajdonosát. Bankman-Fried 25 évet kapott csalásért, és ő is kegyelemért folyamodott. Trump a Zhao elleni eljárást a Biden-kormányzat túlkapásának minősítette.
Biden vs. Trump
A Biden kormányzat alatt a pénzügyi szabályozó testületek gyanakvással álltak a kriptoiparhoz, Trump ezzel szemben a kampánya alatt kiállt a kriptovilág mellett, és ugyan korábban szkeptikus volt a digitális eszközökkel szemben, mára teljes értékű kriptomilliárdossá vált. A saját és a családja kriptoprojektjein keresztül több mint 5 milliárd dollárnyi nyereséget halmozott fel, mostanra a kriptoportfóliója értéke meghaladja az ingatlanvagyonát. Ez a siker nem kis részben annak köszönhető, hogy fiain keresztül szoros kapcsolatot épített ki a kriptoipar nagymenőivel, köztük Zhaóval.
Például a Trump család kriptovállalkozása, a World Liberty Financial is a Binance rendszerén működik.
A fenitek alapján érthető az elnök lelkesedése, de ettől még továbbra is igaz, hogy a kriptobefektetések – különösen a nagyrészt spekulatív kriptovaluták – még mindig magas volatilitással és szabályozási bizonytalansággal járnak.
Zhao kegyelmét a republikánus párton belülről is kritizálták, mondván, Trump az üzleti ügyei mentén osztogatja az elnöki kegyelmet. Korábban hasonló körülmények között kegyelmezett meg Ross Ulbrichtnak, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek a Silk Road piactér létrehozásáért, melyet korábban az amerikai Igazságügyi Minisztérium „az internet legkifinomultabb és legkiterjedtebb bűnözői piacterének” nevezett. Szintén elnöki kegyelmet kapott Trevor Milton, a csődbe ment Nikola elektromos autómárka alapítója. Őt négy év börtönre ítélték, de feleségével együtt több mint 1,8 millió dollárral támogatták Trump újraválasztási kampányát.
Mindeközben a Fehér Ház következetesen
visszautasított minden utalást arra, hogy Trump körül bármiféle etikátlan vagy korrupt „fizess a kegyelemért” rendszer működne.
A kegyelmi ügy hatásai
Zhao esete azt a benyomást keltheti, hogy a kriptovilágban a nagy szereplők külön elbírálásban részesülnek, ez pedig alááshatja a kisbefektetők rendszerbe vetett bizalmát. Emellett az ügy másik fontos üzenete, hogy a kriptó most a hatalomhoz tartozik.
Ez rövid távon felpörgetheti az árfolyamokat, de hosszabb távon kockázatot jelenthet, ha a politikai érdekek felülírják a pénzügyi felügyeletet.
Trumpnak fontos szerepe – és önös érdeke is – van abban, hogy az intézményi befektetőknél a kriptoeszközök egyre elfogadottabbak, több rendeletével is igyekezett lebontani a bürokratikus akadályokat. Rendelettel lehetővé tette, hogy az intézményi szereplők a nyugdíjcélú megtakarítások esetén is fektethessenek ebbe az eszközosztályba. Az amerikai lakosság egyelőre így is szkeptikus, csupán 14 százalékuk tart valamilyen kriptoeszközt.
Zhao kegyelmi ügye túlmutat önmagán. A befektetők számára ez azt jelzi, hogy a kriptovaluta-piac jövője immár a politika és a hatalmi érdekek játékszere is lett – ami növelheti a kockázatokat, de rövid távú nyereséget is hozhat a piacon.
