Megint szomorú jelentést tett közzé az Európai Bizottság a magyar jogállamiság helyzetéről: az elmúlt egy évben is jelentősen romlott a helyzet Magyarországon.
Mi történt? Indokolatlan nyomás a bírákon, a magas szintű korrupció üldözésének hiánya, akadályok az Integritás Hatóság előtt, Szuverenitásvédelmi Hivatal által üldözött újságírók, és nyomás alá helyezett külföldi vállalatok – nem szűkölködik kritikákban az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. A hvg.hu ott volt Michael McGrath igazságügyi biztos sajtótájékoztatóján, ahol elhangzott: Magyarországon nem tudtak előrelépésről beszámolni.
Mit érdemes tudni még? Hatodik alkalommal publikálta éves jogállamisági jelentését az Európai Bizottság. Magyarország idén sem kapott túl sok dicséretet, sőt változatlanul a sereghajtók között szerepel a jogállamiság területén. Michael McGrath egyenesen úgy fogalmazott, Brüsszel továbbra is aggodalommal követi a helyzetet, és
mélységesen kiábrándítónak nevezte a magyarországi történéseket.
Mi a baj a magyar jogállamisággal? A kormány évek óta nem rendezi az uniós jogrendszernek való megfelelést számos kérdésben, de az idei jelentésből az is kiderül, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint:
Magyarországon a tavalyi jelentéshez képest szinte semmilyen előrelépést nem sikerült elérni, beleértve a korrupció elleni harcot, a civil szervezeteket és a médiaszabadságot is.
Miért fontos ez? Az Európai Bizottság értékelései nyilvánvalóan szét nem választhatóak azoktól a vizsgálatoktól és eljárásoktól, amelyek a magyar jogállamiság helyzete miatt indultak, és amelyek miatt már rengeteg – Magyarországnak járó – uniós forrást bukott el a kormány.
A 2021-2027-es forrásciklusban több mint 32 milliárd eurónyi támogatást függesztett fel az Európai Unió a jogállamisági eljárás és egyéb feltételek miatt. Ebből egyelőre 12,2 milliárd eurót sikerült feloldani, a többi támogatás újraindítása azonban jelenleg elég valószínűtlennek tűnik. A forrásokról részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.
