Amikor találnak 50 milliót a következő három év tervezésében, pezsgőt bontanak, „erre valaki lerak 20 milliárd új adót”. Az Erste elnök-vezérigazgatója még fel sem fogta, mit jelent számukra az extraprofitadó duplázása.
Mi történt? Derült égből villámcsapásként érte a teljes bankszektort a bankok extraprofitadójának duplázása, még fel kell fogni, hogy mit jelent. Drasztikusan megváltozik a bank pénzügyi helyzete a következő években – mondta Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója a HVG cikke szerint, a negyedéves eredményeikről összehívott sajtóbeszélgetésen, amely új irányt vett Nagy Márton bejelentése után.
Szerinte az extraprofitadó megemelése drasztikusan megváltoztatja a pénzügyi helyzetüket a következő években, miközben az összes bankhoz hasonlóan az utóbbi pár hetet azzal töltötték, hogy összerakják a 2026-os, 2027-2029-es terveket, amelyeket most tervezhetnek újra.
Mire számítottak? Azzal kalkuláltak a pénzügyi tervezésnél, hogy mivel az alapkamat csökken, a bankok állami terheit is lassan lejjebb vihetik, ehhez képest épp az ellenkezője történik.
Mi lehet a következménye? Egy ilyen jelentős adóemelés után intézménytől függően mindenkinek újra kell gondolnia, nemcsak azt, hogy milyen módon jelentik be, hanem azt is, hogy ez mit jelent a jövőre nézve, mennyire lehet stabilan tervezni Magyarországon – mondta az Erste elnök-vezérigazgatója.
Az Erste számára mintegy 20 milliárd forintot jelent az extraprofitadó duplázása, „ezt szerintem már nem csak Magyarországon, mindenhol máshol is észreveszik”. Előzetes egyeztetés nem volt, ők is a sajtóból értesültek – mondta Jelasity.
„Amikor talál valaki 20 millió forintot, megdicsérjük, amikor találunk 50 milliót, pezsgőt bontunk a következő három év tervezésében, erre valaki lerak 20 milliárd új adót”
– érzékeltette a nagyságrendeket.
Kontextus. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfő esti háttérbeszélgetésen árulta el, hogy a romló makrogazdasági kilátások és az emelkedő költségvetési hiány miatt érdemben növelnék a bankokra kivetett extraprofitadót. Jövőre az eredetileg tervezett 185 milliárd forint helyett akár 370 milliárd forintot is beszedhetne az állam ebből a forrásból.
