A többség a megtakarításra nem befektetésként, hanem biztonsági vésztartalékként gondol és egy váratlan helyzetre készülnek.
Mi történt? A felnőtt lakosság 70 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, derül ki az MBH Bank kutatásából.
Átlagos megtakarítás. A válaszadók 66 százaléka havi szinten rendszeresen félre tud tenni, a havi megtakarítások átlagos értéke pedig a tavalyi 80 ezer forintról 91 ezer forintra nőtt. Ezek a megtakarítások viszont jellemzően nem befektetések, hanem váratlan kiadásokra félretett vésztartalékok. A válaszadók 33 százalékának közel annyi a megtakarított pénze, mint egy évvel ezelőtt, 33 százalék nyilatkozott úgy, hogy nőtt a megtakarítása, míg 28 százalékának kevesebb lett a félretett pénze.
Megtakarítás, nem befektetés. A kutatás alapján az is látszik, hogy még 10 millió forint megtakarítás felett is a válaszadók közel 70 százaléka inkább megtakarítóként tekint magára és nem befektetőként. A legnagyobb csoportot azok alkotják (45%), akik 2 millió forint alatti megtakarítással rendelkeznek. Az ő esetükben jellemzően kisebb összegekről van szó – átlagosan közel 55 ezer forintot tudnak félretenni havonta –, és megtakarításaikat jellemzően magas likviditású formákban, elsősorban készpénzben vagy folyószámlán tartják. Ennek hátterében leginkább az inflációs környezet és a növekvő mindennapi kiadások miatti fokozott pénzügyi óvatosság állhat.
A következő szegmenst a 2 és 10 millió forint közötti megtakarítással rendelkező felnőtt lakosság alkotja. E körben az átlagos havi félretett összeg meghaladja a 110 ezer forintot. Ez a csoport átmenetet képez a klasszikus megtakarítói és a befektetői attitűd között: pénzügyi mozgásterük már lehetőséget biztosítana a vagyon tudatos, befektetési szemléletű kezelésére, azonban sokan közülük továbbra is elsősorban megtakarítóként tekintenek magukra.
A kutatás alapján a megtakarítók felső szegmensét azok alkotják, akik 10 millió forintot meghaladó tartalékkal rendelkeznek. Ebben a kategóriában már átlagosan 363 ezer forintot tudnak havonta félretenni. Pénzügyi portfóliójuk jellemzően diverzifikáltabb: a válaszadók 59%-a állampapírokban, 35%-a befektetési alapokban, 28%-a ingatlanban, 27%-a részvényben is tartja a megtakarításait. Ugyanakkor még ebben a körben is sokan inkább megtakarítóként, semmint befektetőként azonosítják magukat.
A kutatás módszertana: a szűrőkérdőívvel együtt a minta reprezentatív a magyar internethasználó felnőtt lakosságra nem, kor, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A mintanagyság a megtakarításokkal rendelkezők körében 1640 fő, míg a teljes mintanagyság 2185 fő. Az adatfelvétel önkitöltős online kérdőív keretében történt. A kutatást az Ariosz Kutatóintézet készítette.
