Az elmúlt hetek nem tettek jót a fél éve még virágzó Donald Trump–Elon Musk barátságnak, amely most újabb mélypontra ért. A „Big Beautiful Bill”-ügy azonban sokkal többről szól, mint az amerikai elnök és a világ leggazdagabb emberének csörtéje. Miközben a szenátus maratoni vitát tart a csomagról, az amerikai dollár 4 éves mélypontra esett az euróval szemben.
Ahogy arról a Forbes.hu-n már beszámoltunk, újra a közösségi médiában üzenget egymásnak a világ leggazdagabb embere és az amerikai elnök. Igaz, ezúttal nem jöttek szóba az Epstein-akták, vagy az, hogy a SpaceX és a Tesla vezérigazgatóját deportálni kellene az Egyesült Államokból. Személyeskedésből ezúttal sem volt hiány, de a felek közötti ellentét inkább gazdasági kérdéseknél maradt.
A republikánus szenátusi vezetők még szombaton tették közzé a költségvetési tervezet legújabb változatát, amely több fontos pontjában eltér attól, amit a képviselőház mindössze egy szavazat különbséggel fogadott el néhány héttel ezelőtt. A vita a Republikánus Párton belül is zajlik az adócsökkentések finanszírozása ügyében:
sokan úgy vélik, a csomag jelenlegi formájában is végzetesen növelné az államadósságot.
A helyzetet a ketyegő óra is bonyolítja. A republikánusok korábban július negyedikét tűzték ki – saját maguknak szabott – határidőként, hogy elfogadják a törvényt, és az Donald Trump elé kerülhessen aláírásra. A szenátus kedden zavarja le a teljes, maratoni szavazást a csomagról.
A csomag legfontosabb elemei
De mi is valójában a „Big, Beautiful Bill”, és miért fenyeget Elon Musk egy új párt létrehozásával elfogadása esetén?
Donald Trump fontos gazdasági kampányígérete volt, hogy megszünteti a társadalombiztosítási jövedelmek adóztatását az idősek és fogyatékkal élők számára.
Az szinte biztos, hogy ígérete ilyen formában nem fog teljesülni: a képviselőház ehelyett jóval szerényebb, 4000 dolláros adóteher-csökkentést javasol a 65 éven felüli amerikaiaknak 2025 és 2028 között. Az adókedvezmény fokozatosan megszűnik, amennyiben az egyéni adózó jövedelme meghaladja a 75 ezer dollárt (házaspároknál 150 ezer a határ).
A képviselőház republikánus tagjai itt nem állnának meg, ők további 6000 dollárral csökkentenék az érintettek adóköteles jövedelmét. Egyelőre az nem világos, hogy ez kiegészítené, vagy módosítaná-e a már javasolt 4000 dolláros összeget – egyebek mellett erről is tárgyal még a szenátus.
Washington, 2024. április 24.
Az amerikai törvényhozás washingtoni épülete, a Capitolium kupolája az Oroszországgal hadban álló Ukrajnának szánt újabb segélycsomagról tartandó szenátusi szavazás napján, 2024. április 23-án. A szenátus megszavazta a 61 milliárd dolláros csomagról szóló törvényjavaslatot, amelyet Joe Biden elnök várhatóan a napokban aláír.
MTI/EPA/Michael Reynolds
A Medicaid rendszer szigorítása miatt mintegy 12 millió amerikai eshet el egészségbiztosítási programjától. Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds
A csomag egyik legfontosabb eleme az USA állami egészségbiztosítási programjához köthető. A Medicaid gyakorlatilag az alacsonyabb jövedelmű, fogyatékkal élő, vagy nyugdíjas amerikaiak orvosi ellátását takarja.
A republikánusok ugyanis az adócsökkentéseiket többek között a Medicaid feltételeinek szigorításával finanszíroznák.
Az új szabály szerint 2026 végétől a nem fogyatékkal élő, gyermektelen felnőttek csak akkor jogosultak az egészségbiztosítási programra, ha egy hónapban legalább 80 órát dolgoznak. A jogosultság igénylését is szigorítják: az évenkénti újraértékelést hat havonta kellene benyújtani. De itt még nincs vége: a gyerek 15 éves kora után a gyermekes szülők is csak akkor jogosultak Medicaidre, ha legalább 80 órát dolgoznak egy hónapban, vagy önkéntes munkát végeznek.
A Medicaid idei jelentése szerint idén márciusban 71 millió amerikai vette igénybe egészségbiztosítási programjukat. A szenátus republikánus tagjai arra számítanak, hogy a szigorításokkal tíz év alatt több mint 930 milliárd dollárt spórolhatnak.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) szerint mintegy 12 millió állampolgár veszítheti el Medicaid-jogosultságát az adócsökkentést finanszírozó szigorítások miatt.
A szenátus demokrata és republikánus tagjai között ugyanakkor még nem is ebben, hanem az egyik legnagyobb vita az állami és helyi adók (SALT) körül zajlik. Az Egyesült Államokban, amikor egy adófizető bejelenti a szövetségi jövedelemadóját, egyes tételeket (mint például a helyi jövedelemadó, ingatlanadó, értékesítési adó) levonhat abból az összegből, ami után közterhet fizet. Ezt nevezik a gyakorlatban „SALT-levonásnak”.
2017 óta az Egyesült Államokban a „SALT-levonás” összege 10.000 dollárban maximalizálva van. Ez főleg a magas adózású államokat (mint például Kalifornia) érintette hátrányosan, ahol ennél jóval magasabb a helyi adók összege. Ugyanez igaz azokra a magánszemélyekre, akiknek helyi adói meghaladták ezt a határt.
A szenátus ezt a plafont tolná ki 40.000 dollárra a maximum 500.000 dollár jövedelmű házaspárok számára, egészen 2030-ig.
Aligha meglepő mindezek alapján, hogy a tervezet leggyakoribb kritikája, hogy míg a magas jövedelműeknek jelentős megtakarítást hoz, addig a szegényebb rétegeken nem segít. Így tovább nőhetnek a társadalmi egyenlőtlenségek az Egyesült Államokban.
Néhány változtatás érné az alacsony jövedelmű amerikaiak számára létrehozott élelmiszersegély-programot is. A tervezet – a Medicaidhez hasonlóan – itt is munkavégzéshez kötné a gyermektelen, fogyatékkal nem élők jogosultságát a SNAP (Supplemental Nutrition Assistance Program) szolgáltatásaihoz.
Jelenleg 40 millió amerikai vesz részt ebben a programban – a CBO szerint 3,2 millió embert érintene a szigorítás. Az új szabályzás értelmében a tagállamoknak is többet kellene fizetniük a program finanszírozásába, mint korábban.
Donald Trump tavalyi kampányában azzal vádolta Kamala Harrist, hogy tőle lopta el a borravaló- és túlóraadóztatás megszüntetésének ötletét. Fotó: Donald J. Trump Facebook-oldala
Donald Trump egy másik, jelentős kampányígérete az volt, hogy megszünteti a borravaló és a túlórák adóztatását. Ez a „Big, Beautiful Bill” talán egyetlen alpontja, amelyben szinte teljes egyetértés és támogatás van a szenátuson belül – így úgy tűnik, Trump teljesíti ezt a kampányígéretét. Annak ellenére, hogy számos kritika érte a programpontot.
A Yale Budget Lab szerint a borravaló és a túlórák adójának szüneteltetésével sérülne a horizontális adóigazságosság: azonos jövedelmek mellett nagy különbségek alakulhatnak ki mindössze amiatt, hogy egy munkahelyen mekkora lehetőség nyílik túlóra vállalására. Hosszútávon ez munkaerőpiaci torzításokhoz vezethet. A Yale Budget Lab becslései szerint
a túlóra adómentessége kizárólag a jövedelemadókat vizsgálva, a következő 10 évben akár 866 milliárd dollár bevételkiesést is okozhat. A borravaló adómentessége konzervatív becslések szerint további 100 milliárd dollárral terhelné a költségvetést.
Az egyik legnagyobb vitatémát mégis a megújuló energiaforrások támogatásai jelentik. Habár a demokraták és a republikánusok is megszüntetnék a Joe Biden által aláírt 2022-es támogatásokat, abban komoly különbségek vannak, ki és hogyan gondolja meglépni ezt.
Elon Musk szemét főleg a csomag ezen része szúrja. Az amúgy sem túl fényes évet futó Teslánál ugyanis további negatív hatások gyűrűzhetnek be az új tervezet elfogadása esetén. A világ leggazdagabb embere X-bejegyzésében hatalmas stratégiai baklövésnek nevezte azt.
A tervezet alapján, a jelenlegi állás szerint legalábbis az eddigi szél- és napenergia beruházásokhoz nyújtott adókedvezmények fokozatosan kifutnának. Jövőre a kedvezmény már csak 60, 2027-re pedig csak 20 százalékos lenne. A támogatás 2028-ra szűnne meg teljesen.
Az otthoni energiahatékonysági beruházásokra vonatkozó kedvezmények (például napelem felszerelése) már az idei év végén leállnának. Ez vonatkozik az elektromos autók vásárlására is.
Az új szabályok megtiltanák a kedvezmények „felhalmozását” is: ez azt jelenti, hogy egy projekt mostantól csak egyetlen állami támogatáshoz juthat majd hozzá. A kedvezmények ráadásul megtagadhatóak lehetnek olyan projektek számára, amelyek „aggályos külföldi háttérrel” rendelkeznek, azaz ilyen ellátási lánccal dolgoznak. Ez elsősorban az idei évben óriásit taroló kínai autógyártókra vonatkozik.
Elon Musk és Donald Trump egy Fehér Ház előtt parkoló Tesla mellett pózolnak. Mostani vitájuk szerves részét is a Musk cégét érintő megújuló energiaforrások támogatásai képezik. Fotó: A Fehér Ház hivatalos oldala
Hol az igazság?
A Trump-adminisztráció adócsomagját a dollár is beárazza. Kedden az amerikai fizetőeszköz 4 éves mélypontra esett az euróval szemben, már 1,182 felett is járt az euró-dollár jegyzés. A költségvetési engedmények, és az ezzel járó növekedő adósság körüli bizonytalanság a pénzpiacon is érzékelhető.
Musk többször állította azt, hogy a Trump-adminisztráció féle „Big Beautiful Bill” legalább 2,5 billió dollárral emeli az Egyesült Államok adósságát. Álláspontját a pártfüggetlen Kongresszusi Költségvetési Hivatal is alátámasztja: legfrissebb számításaik szerint a csomag 3,3 billió dollár terhet jelentene a költségvetésnek a következő 10 évben.
Trump megnyilvánulásaiban nem foglalkozott a CBO hivatalos adataival. Álláspontja szerint a gyors gazdasági növekedés és az adócsökkentések jelenleg fontosabbak az Egyesült Államoknak, mint az államadósság mértéke.
„Az adócsökkentések hosszú távon új munkahelyeket teremtenek, fellendítik a gazdaságot, később pedig ez védi majd meg a költségvetést”
– állítja. Ami már jóval aggasztóbb, hogy Trump publikusan többször is tagadta, hogy a csomag változtatásokat hozna például a Medicaid ügyében. Annak ellenére tette ezt, hogy a csomag eddigi mindkét verziója tartalmazta a jelentős szigorításokat.
Musk megnyilvánulásai után az amerikai elnök inkább a világ leggazdagabb emberének cége által kapott eddigi támogatások felé próbálta fordítani a figyelmet. Trump azt írta például: „A történelemben messze nem volt olyan ember eddig, aki több támogatást kapott volna Elonnál, és e támogatások nélkül Elonnak valószínűleg be kellene zárnia a boltot, és haza kéne térnie Dél-Afrikába”.
A csomag elfogadásának közelgő, július negyedikei határideje tovább élezheti a feszültséget az egykori politikai szövetségesek között. A „Big Beautiful Bill”-ügy azonban sokkal többről szól, mint az amerikai elnök és a világ leggazdagabb emberének csörtéje. Az online csatározás mellett sokkal nagyobb jelentőségű szálak is meghúzódnak: például az, hogy mi lesz több millió amerikai egészségügyi ellátásának és élelmezésének sorsa.