A választás előtt beígért osztogatások miatt nem tarthatóak az eddigi hiánycélok, a gazdasági miniszter elárulta, mekkora deficittel számol a költségvetés.
Mi történt? Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol az idei és a jövő évre – írja a Telex.
A 2025-ös költségvetés benyújtásakor eredetileg tervezett 3,7 százalékos növekedés helyett ma 0,5 százalék tűnik reálisnak, részben ezért a hiány is nagyon elszállt: 3,7 százalékról 4,1-re, legutóbb pedig 4-4,5 százalékra tervezték, ehhez képest mondott most 5 százalékot Nagy Márton.
A miniszter szerint a költségvetésnek szembe kell néznie azzal, hogy a GDP az idén 0,5 százalékkal fog csak bővülni, bár jövőre 3,1 százalékot várnak. A gyengébb GDP ugyanúgy emeli a hiányt, mint a vártnál magasabb infláció. Plusz a politika „szeretne segíteni is a gazdaságnak”– így fogalmazott Nagy Márton a választások előtt bejelentett osztogatásokról, mint például a 3 százalékos Otthon Start, a hasonló kamatozású céges hitel és a 14. havi nyugdíj.
„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni.”
– mondta Nagy Márton.
A megemelt hiánycél nem fedez minden jóléti kiadást, további forrásra is szüksége van a költségvetésnek, ezért a magyar pénzügyi vállalkozásokat és bankokat adóztatná többet a kormány, ezektől összesen 400 milliárd forinttal többet szedne be. Nagy Márton szavaiból az következett, hogy ezt még nem egyeztették a szektorral.
Kontextus. Az 5 százalékos hiány a legmagasabb szint, amikor még nem indul uniós túlzottdeficit-eljárás az országgal szemben, vagyis a kormány teljesen kifeszítené a kereteit. Ugyanakkor lehet a vártnál pozitívabb kimenetel is, például ha az MNB kamatot csökkentene. Ez egy pozitív meglepetés lenne a kormánynak, mert az NGM nem számol 2026-ban sem kamatcsökkentéssel, miközben a hazai elemzők 2026 végéig két, egyenként 25 pontos kamatvágással kalkulálnak. Ha ez bekövetkezik, az csökkentené a finanszírozás költségeit. Az is izgalmas kérdés, hogyan reagálnak a most bejelentett magasabb hiányszámokra a piaci szereplők és a hitelminősítők.
