Gyakorlatilag megfeleződött az itthon működő bankok száma az elmúlt tíz évben, de ez nem egy magyar-specifikus jelenség, a teljes régióban sorra zárulnak a felvásárlások. A hitelintézetek eközben egyre intenzívebben fordulnak a blokklánc felé, a víziójuk pedig stabil lábakon áll. Így látják a régiós bankszektort a Deloitte szakértői.
Továbbra is magas a tőkemegfelelés a régiós bankok körében, az esetleges akvizíciók finanszírozási talaja így biztosítottnak tekinthető, még annak ellenére is, hogy a jövedelmezőség az elmúlt években valamelyest csökkent, hangzott el a Deloitte régiós banki M&A piaci helyzetről szóló riportjának bemutatóján. A jelentésből kiderült, a nemteljesítő hitelek aránya a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem romlott a régiós hitelintézetek körében, ami mindenféleképpen pozitív fejleménynek tekinthető.
Az elmúlt években a régiós bankok vonzereje nagyot nőtt, a bankpapírok ugyanis felülteljesítették a tágabb tőkepiacot. Az OTP például 60%-ot ralizott az elmúlt egy évben, a régiós banki index pedig 44% feletti pluszban jár ugyanezen idő alatt – érdekes módon a szintén felülteljesítő BUX index ugyanennyit emelkedett az elmúlt 12 hónap során, szemben a 30% alatti pluszt elérő amerikai tőzsdével.
forrás: TradingView.com
Drágábbak és fogynak a bankok
A régiós bankok árfolyamnyeresége ugyanakkor természetesen magával hozta azok értékeltségének látványos növekedését is, az elmúlt években a pénzintézetek árfolyam/egy részvényre jutó könyv szerinti értéke (P/BV) 1-ről 1,6-ig emelkedett. Ez történelmi viszonylatban nem tekinthető magasnak, sőt, az 1-es alatti P/BV-szint ugyanis általában alulértékeltséget jelent, az elmúlt évtized számaihoz mérten azonban relatíve magasak most a szorzók.
A szektorális konszolidáció miatt 2017-2024 között 23%-kal csökkent a bankok száma a régióban, 237-ről 182-re zsugorodott a szereplők száma. A felvásárlási dömping javarésze még a 2010-es évek végén zajlott le, az elmúlt évek gazdasági és geopolitikai bizonytalanságai valamelyest visszafogták ugyanis az M&A aktivitást.
Az idei első negyedév azonban egy trendforduló első fecskéje is lehet, január-márciusban ugyanis 9 felvásárlás zárult le vagy indult el a régióban, ami azt látva, hogy tavaly összesen beszélhettünk 11 tranzakcióról, látványos elmozdulást jelent.
A 2021-2026 közötti időszakban itthon került sor a legtöbb tranzakcióra a régióban, szám szerint 16 darabra, melynek eredményeként a hazai bankszektor 2017-ben még több mint harmincfős mezőnye 18-ra zsugorodott az idei év elejére.
A magyar bankszektor azonban még így is a hatodik legnépesebbnek tekinthető a régióban.
Nagy vevők és nagy eladók
Ami a felvásárlói aktivitást jelenti, a régióban a Raiffeisen, az Erste és MBH tekinthetők a legaktívabb szereplőknek, míg az OTP 2020 óta csak két tranzakciót zárt le. A legaktívabb eladó nem meglepő módon a Sbernank volt az elmúlt években, hét lezárt ügylettel, de esetükben ezt a háború és az általa kiváltott szankciók kényszere okozta.
A fent említett trendeket látva ugyan nem meglepetés, de érdekesség, hogy míg 2023-ban még 1,0-ás P/BV mellett zárult egy átlagos tranzakció, addig 2025-ben már 1,3-as ráta mellett került sor a dealekre.
Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a 2008-as világválság előtt voltak 7-es P/BV melletti vételek is, de ez ma már abszolút nem reális, főként az értékeltségek normalizálódása nyomán.
A Deloitte szakértői kiemelték, az Erste 2-es P/BV mellett vette meg a Santander Polskát tavaly, a régió egyik legfontosabb adásvételére tehát valamivel az átlag feletti árazás mellett került sor.
Ami a tavalyi évet illeti, itthon az MBH vezette a rangsort két ügylettel, de ennek technikai oka volt, a bank ugyanis indított egy munkavállalói részvényprogramot, aminek keretében a Corvinus BHG-től is akvirált paketteket, ezt pedig M&A-fronton számolták el a szakértők. „Valós” tranzakció egy történt, a MagNet Bank felvásárolta a Polgári Bankot, a két mérleg konszolidációja ugyanakkor tavaly év végével még nem történt meg.
Nyitott kapukat dönget az AI, nyomában a blokklánccal
A Deloitte szakértői elemzésükben a kriptopiac, pontosabban annak mögöttes technológiája, a blokklánc térnyerésére is kitértek, azt látni ugyanis, hogy mind az európai, mind az amerikai pénzügyi nagyvállalatok fokozatosan, de beemelik stratégiájukba, működésükbe vagy kínálatukba a tokenizált eszközöket. A tokenizáció gyakorlatilag a hagyományos eszközök blokkláncra költöztetését takarja, ennek pedig a jövő pénzügyi világában lesz majd kiemelt jelentősége.
Ugyanis míg jelenleg a pénzügyeket emberek intézik, akik más emberekkel interaktálva képesek bankszámlát nyitni vagy utalásokat kezdeményezni, addig egy olyan AI-ügynök, amikből már most is szép számmal találni a piacon, erre nem képes – az AI-ügynökök a blokklánchoz viszont hozzáférnek, sőt, azon saját tárcát is tudnak nyitni, amiket felhasználva képesek maguk intézni akár az utalásokat is.
Az idő előrehaladtával ezek az ügynökök a várakozások szerint egyre több és több feladatot vesznek majd át az emberektől, a számlák kiegyenlítésétől a pénzügyek kezeléséig, ehhez pedig egy olyan ökoszisztémára lesz szükségük, amin mindezt végre tudják hajtani.
A szakértők várakozásai szerint egy embernek nem csak egy AI-ügynöke lesz, egy ügynöknek pedig nem csak egy tárcája, így a kereslet a blokklánc szolgáltatásai iránt a végtelennel konvergálhat a jövőben.
Jelenleg azt látni, hogy Amerika szokásához híven igyekszik élen járni a kriptopiaci feljesztések támogatásában, de a web3 újításaiból Európa sem kíván kimaradni. Éppen erre a célra jött létre a Qivalis nevű banki együttműködés, aminek célja egy stabil és széleskörben elérhető eurós stabilcoin létrehozása és üzemeltetése, tagjai közt pedig olyan neveket találni, mint a BBVA, a KBC, a BNP Paribas, vagy éppen az ING. Ezen próbálkozások pedig akár az M&A piacot is felpörgethetik a jövőben a fejlesztésekhez szükséges vállalati felvásárlásoknak köszönhetően.
