Az amerikai kormány akár 40 milliárd dollárral segítené az argentin szövetségesét, Javier Mileit. Sok múlik viszont azon, mi történik vasárnap. Megerősödik a piacbarát jobboldali populista, vagy visszatér a korábbi évtizedek peronizmusa?
Mi történik? Október 26-án félidős választásokat tartanak Argentínában, és kis túlzással a közgazdászok számára világszerte ez lesz a meghatározó esemény. De nemcsak ők figyelik az eredményt, hanem Donald Trump is egészen biztosan, és lehet, Orbán Viktor is. Javier Milei jobboldali populista elnök pártja jelenleg kisebbségben van a kongresszusban (az argentin rendszer nagyon hasonlóan működik az amerikaihoz). A mostani választáson ezen terveznek változtatni, ugyanis ez fogja meghatározni, hogy sikerül-e folytatni reformokat.
Milyen reformokat? Argentínában legutóbb 2023 novemberében tartottak elnökválasztást, amely hatalmas meglepetésre a libertariánus Javier Milei győzelmével zárult. Kampányában akkor mindent megígért: az állam gazdaságban betöltött szerepének drasztikus csökkentését, és így a költségvetési hiány felszámolását, az infláció lefaragását, az argentin jegybank felszámolását, és még a formális dollarizációt is, az amerikai dollár mint hivatalos fizetőeszköz bevezetését a jelenlegi argentin peso helyett. A radikális ötletet gyorsan elvetette – ennek az előnyeiről és hátrányairól ebben a cikkben írtam –, a legtöbb elképzelése mellett viszont makacsul kitartott.
Egy fontos idézet. „Argentína elmúlt évtizedei biztosan szerepelni fognak minden közgazdaságtan tankönyvben, közvetlenül a török esettanulmány mellett, a mit ne csináljunk a gazdaságpolitikában című fejezetnél. Az ország nem ott tart a világban, ahol kellene, sőt az élbolyból a sor legvégére juttatták a korábbi évtizedek peronista vezetői.
Az új elnök, Javier Milei egy szinte megoldhatatlan közgazdasági feladványt örökölt”
– írta a jelenségről Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója egy éve a Forbes.hu-n. A közgazdászok azóta is komoly érdeklődéssel figyelik az elmúlt két év eredményeit, hogy sikerül-e az anarchokapitalista elnöknek visszaforgatni az elmúlt száz évet.
És sikerült? Meglepő módon eddig a legtöbb ígéretét sikerült teljesítenie. A költségvetési hiányt sikerült pluszba fordítania, jelenleg stabilnak tűnik a fiskális szigor, az infláció is drasztikusan csökkent. Sőt, gondolhatnánk, hogy a megszorításokkal a szegényebb rétegek jártak igazán rosszul, de az adatok szerint csökkent a szegénységi küszöb alatt élők aránya is tavasszal. A megszorításoktól alapvetően recessziót is várnánk, de a gazdaság már 2024 harmadik negyedévében nőni tudott, és az IMF tavaszi előrejelzése szerint 2025-ben 5 százalékkal nőhet.
Akkor hol a gond? A problémát az argentin fizetőeszköz, a peso jelenti, ami azután kezdett hirtelen gyengülni, hogy Milei pártja vereséget szenvedett szeptemberben a Buenos Aires-i tartományi választásokon. A befektetők elkezdtek dollárt vásárolni, arra készülve, hogy Milei pártja a mostani félidős választásokon is veszít.
Az argentin peso jelenleg nem lebeg teljesen szabadon a dollárral szemben, a jegybank beavatkozik, ha túlzott volatilitást lát, ha úgy vesszük, megvédi az árfolyamot. Jelen esetben a gyengüléstől, amit úgy ér el, hogy pesot vesz, és dollárt ad el a piacon. Méghozzá nem is keveset, az elmúlt hetekben legalább 1 milliárdot. Ezzel a Romano Group, egy argentin tanácsadócég szerint a jegybanknak kevesebb, mint 5 milliárdnyi tartaléka maradt, amiből fedezhetné a további vásárlásokat.
Így Milei Donald Trumphoz fordult segítségért, amit meg is kapott. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma csak kedden 400 millió dollárnyi pesot vásárolt, és már korábban bejelentette, hogy
20 milliárd dollárt szánna az árfolyam védelmére, sőt, további 20 milliárdot ígért privát befektetőktől.
Hogyan tovább? Bár a gazdaságban vitathatatlan eredményeket is felmutathat Milei, a The Economist szerint újabban nem az infláció letörése, vagy a költségvetési hiány lefaragása foglalkoztatja a szavazókat, hanem a korrupciós botrányok, és a megnövekedett munkanélküliség.
Az látszik a Financial Times szerint, hogy amerikai segítség ide vagy oda, a peso tovább gyengül, a befektetők nyugtalanok. Tulajdonképp azok is lehetnek Trump nyilatkozata után:
„Azért állok ki mellette, mert helyesnek tartom a filozófiáját. Szerintem megnyeri a választásokat. Ha nyer, akkor maradunk, ha veszít, akkor elmegyünk”.
Ezt később Scott Bessent, amerikai pénzügyminiszter pontosította: szerinte a támogatás nem attól függ, ki nyeri a választást, hanem attól, milyen politikát folytat majd az illető. A peronista politikából ugyanis nem kér az amerikai kormány. Kérdés, kér-e az argentin lakosság.