Ha megnézzük a nagyképet, a helyzet már nem is annyira rózsás.
Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.
Mi történt? Bár az árrésstop mérsékelte az érintett termékcsoportok árát és hatott a teljes élelmiszer-inflációra is, ha a nagyképet nézzük és felidézzük, hogy az elmúlt években milyen drágulással kellett szembenézniük a magyaroknak a boltokban, akkor nem túlzás „szépségtapasz” jelzővel illetni ezt az intézkedést, írta a Portfolio hétfőn.
Miért fontos ez? A – március 17-én bevezetett – árrésstop az áprilisi élelmiszer-inflációt havi bázison 1,3 százalékkal mérsékelte, de voltak olyan termékek (például a tejföl, vagy a joghurt), ahol jelentős, akár 25 százalékos árcsökkenést is megfigyelhettünk. Azóta az élelmiszerek átlagára ugyan elkezdett visszakúszni, de ebben nem csak az játszik szerepet, hogy a nagy láncok elkezdhették „porlasztani” a veszteségeiket más termékeken, hanem hogy az idényáras termékek (zöldségek, gyümölcsök) ára is emelkedik. Feltűnő keresztárazást egyébként sem a KSH adataiból, sem pedig az Online Árfigyelő statisztikáiból nem tudunk kiolvasni, ahogy az is látható, hogy a beszállítók is igyekeztek tartani magukat a kormány kéréséhez és nem kezdtek el árat emelni.
Kontextus. A magyar élelmiszerek árszintje az elmúlt években rendkívüli mértékben megemelkedett, gyakorlatilag felzárkózott a nyugat-európai szinthez és ezen a tényen semmilyen piacbefolyásoló intézkedés nem tud érdemben változtatni, legyen szó árstopról, kötelező akciózásról, vagy a most meghosszabbított árrésstopról. Az okok ismertek és sokrétűek. 2022 őszén a forint történelmi mélypontra gyengült, ami drágábbá tette az importtermékeket és az alapanyagokat.
Közben az energiaárak az egekbe szöktek Európában, a magyar cégek pedig sokszor tartósan magas árú szerződésekbe ragadtak, így a termelési és csomagolási költségek is emelkedtek.
A kiskereskedelmi árstopok és kötelező akciók hosszabb távon szintén felhajtották az árakat. Ehhez társultak a kormányzat által kivetett extra adók és díjak, például a kiskereskedelmi különadó és az új csomagolási díjak. Mivel Magyarországon az áfa 27%, minden költségnövekedés még látványosabban megjelenik a végső árban, mint más országokban.
