Hiába fut több lakásfelújítási támogatás is, a háztartások többsége továbbra sem vág bele nagyobb korszerűsítésbe.
Mi történt? A GKI Gazdaságkutató friss elemzése szerint immár harmadik éve stagnál a magyar lakásfelújítási kedv: a megkérdezettek mindössze 6 százaléka biztos abban, hogy a következő egy évben jelentősebb összeget költ az otthonára, további 18 százalék pedig csak valószínűnek tartja ezt, írja a HVG. Ezek az arányok nem változtak érdemben az elmúlt egy évben, és összességében három éve nem látszik elmozdulás sem felfelé, sem lefelé. A kutatók szerint sokan az Otthonfelújítási Program lezárása óta kivárnak, abban bízva, hogy új, szélesebb kör számára elérhető támogatások jelennek meg.
Részletek. A GKI szerint a szigorú jogosultsági feltételek, az önerő hiánya, az adminisztráció és a gazdasági bizonytalanság együtt fékezik a döntéseket. A felújítási piac így továbbra is erősen támogatásfüggő marad, és kérdéses, hogy megjelennek-e olyan egyszerűbb, kiszámíthatóbb konstrukciók, amelyek valóban tömegeket tudnának mozgósítani, különösen az energiahatékonysági korszerűsítések terén.
Szükség mást mond. A lakásállomány állapota indokolná a beruházásokat: az ingatlanok 41 százaléka 1970 előtt, további 42 százaléka 1970 és 2000 között épült, és csupán 17 százalék készült a XXI. században. A 4,5 millió lakóegység legalább fele FF vagy annál rosszabb energetikai besorolású. Ennek ellenére a jelenleg futó programok iránt csekély az érdeklődés. A KEHOP Plusz Otthonfelújítási Programnál például több mint 2 millió ház lehetne jogosult, mégis 2025 végéig alig 9 ezer igénylés érkezett, ami mindössze 0,45 ezrelékes kihasználtságot jelent.
