A Visa Payments Forum (VPF) nagyszabású esemény. Évente egyszer rendezik meg, a világ legnagyobb kártyatársasága mindig ilyenkor jön elő legnagyobb dobásaival. Az idei VPF-t Párizsban tartották július elején, kétezer iparági vezető részvételével vitatták meg a fizetések jövőjét, a nemzetközi sajtó képviselőinek pedig külön demónapot tartottak. A magyar sajtóból egyedüliként volt alkalmam az eseményen részt venni és találkozni a Visa globális stratégáival.
Két dolgot mindenképpen hazahoztam a párizsi Convention Center – Európa legnagyobb kongresszusi központja – hatalmas tereiből és exkluzív tárgyalóöbleiből: a mesterséges intelligencia, azon belül a generatív AI teljesen átszövi és alapjaiban változtatja meg a mindennapi pénzügyeinket is, de mindeközben van, ami ősidők óta velünk van és mindig is velünk marad, ha fizetési forgalomról beszélünk. Ez pedig a bizalom, amit nem győztek elégszer hangsúlyozni a Visa globális nagyágyúi sem.
A bizalom ugyanolyan fontos volt, amikor őseink kavicsokkal és kagylókkal intézték a kereskedelmet, mint amilyen fontos ma, amikor épp arra készülünk, hogy meghatalmazást adjunk saját MI-ügynökünknek, hogy a számlánk felett garázdálkodjon. Legyen szó mindennapi bevásárlásról, egy nyaralás komplett leszervezéséről, autóvásárlásról, vagy épp a vállalkozások közötti pénzforgalomról.
Még nem tömeges, de már éles
Az egyik legizgalmasabb bejelentés az volt, hogy az ügynökalapú kereskedelem már nem pusztán tesztfázisban van: „A Visa Európa-szerte éles ügynökalapú tranzakciókat hajtott végre.” A vásárlásokat AI-ügynökök indították és bonyolították le a kártyabirtokosok megbízásából, a programban részt vevő kereskedők weboldalain.
Az Agentic Ready nevű programban a tranzakciók tehát már éles környezetben zajlanak, ez fontos előrelépés a zárt tesztáruházakban végzett próbákhoz képest. Az AI-alapú ügynökök független kereskedőknél, közvetlenül a kártyabirtokosok utasításai alapján végeznek fizetési műveleteket.
Úgy dolgoznak, ahogy hús-vér vásárlók szoktak: termékeket böngésznek, kiválasztják a megfelelőt, és a kártyabirtokos által meghatározott kereteken belül megvásárolják azt. A bankokat, a kereskedőket és az AI-rendszereket a Visa kapcsolja össze, és garantálja, hogy a hálózatán keresztül biztonságosan, az európai szabályozási követelményeknek megfelelően fussanak a hitelesített tranzakciók.
Minden ilyen műveletet az úgynevezett Visa Intelligent Commerce tesz lehetővé – a Visa azon kezdeményezéseit összefogó portfólió, amely skálázható módon támogatja a biztonságos, AI-alapú kereskedelmet. A vásárlásokhoz minden esetben a fogyasztók kifejezett jóváhagyása szükséges, az AI-ügynökök pedig a felhasználók által meghatározott szabályok és paraméterek szerint működnek.
Hogy történik a gyakorlatban?
A könnyebb érthetőség kedvéért érdemes levezetni a folyamatot, amit nekünk is demo gyanánt bemutattak.
- Megnyitjuk a ChatGPT appot a telefonunkon (nem véletlenül ezt, hiszen június 10-én az azt fejlesztő OpenAI együttműködési megállapodást írt alá a Visával), és a kezdő képernyő jobb felső sarkában odaképzelünk egy – egyelőre széles körben nem elérhető – átkapcsolható csúszkát, ami személyre szabott Visa-ügynökünk aktiválását teszi lehetővé. Áthúzzuk a gombot bekapcsolt állásba, ezzel munkába helyezzük az ügynökünket, és megmondjuk neki, mi a feladat: szervezzen le egy hosszú hétvégét Milánóban.
- Csúszkákkal vagy konkrét összegekkel beállítjuk a paramétereket: tól-ig mennyibe kerüljön a repülőjegy, a szállás, mikor utaznánk, hány csillagos szállodákat nézzen, milyen szintű szobára vágyunk stb.
- Fel fog dobni néhány jónak tűnő ajánlatot repülőre, hotelre, étteremre, programokra, esetleg visszakérdez még további részletek miatt, és miután ráböktél a tényleg tetszőre, végigviszi az online vásárlást a fizetéssel bezárólag.
- Használja a kártyádat, amit előzetesen már megosztottál vele, ahogyan az összes hűségkártyádat is, vagy például a korábbi tranzakcióid kivonatát, hogy pontosan ismerje utazási és vásárlási szokásaidat.
- A számlakivonatok, banki tranzakciók visszamenőleges listája akkor is hasznos, ha a szokásos heti bevásárlásodat intéztetnéd el a házi ügynököddel – minél több adatot ismer, annál jobban tudja, miket szoktál vásárolni, milyen márkákat kedvelsz, miből milyen mennyiségeket fogyasztasz stb.
Ha ez félelmetesnek vagy futurisztikusnak tűnik, hadd hozzak egy személyes példát. Nagyon kedves, kissé kocka szomszédom már fejlesztett magának MI-ügynököt, pár hete újságolta, hogy milyen remekül bevásárolt neki a Wolt Marketen. Jacob nevű ügynöke alaposan ismeri gazdája ízlését, az összes egészségügyi adatát, ekképp aktuális diétáját is, az édességeket, amiknek nem bír ellenállni, a kedvenc joghurtmárkáját és azt is, hogy nem szeret főzni, ezért szívesen tesz a kosarába fél- vagy konyhakész dolgokat. Jacob egyedül összeállította a bevásárlólistát, tartotta a költségkeretet és házhoz szállíttatta a holmikat. Szomszédom roppant elégedett és boldog volt, a jelek szerint ő már készen áll az agentic commerce-re.
Kinél marad a kontroll?
Nem mindenki van ezzel így, ezt a Visánál is látják. Oliver Jenkyn, Group President szerint a legnehezebb a pszichológiai korlátokat áttörni, és olyan bizalommal lenni az MI felé, hogy a múltbeli pénzügyi tranzakcióinktól az orvosi leleteinken át a kártyaadatainkig mindent az ügynökünkre bízzunk. Kutatásaik szerint egyébként a nők bizalmát nehezebb elnyerni, mint a férfiakét, ők mintha szkeptikusabbak lennének az MI-vel, vagy nehezebben adnák ki a kezükből a vásárlások feletti kontrollt.
Apropó, kontroll. A Visa Payment Passkeys nevű eszközt arra találták ki, hogy az ügynökalapú vásárlásoknál is a hús-vér felhasználóknál maradhasson a fogyasztói kontroll. Minden, AI-ügynök által kezdeményezett tranzakciót hitelesíteni kell, vagyis minden ügylet biztonságos jóváhagyást kap, és közvetlenül kapcsolódik egy hitelesített felhasználóhoz, valamint annak kifejezett utasításához. A Visa stratégiái és fejlesztői tehát azt ígérik, hogy a fogyasztó végig teljes kontrollt gyakorolhat afelett, hogy mikor és milyen módon történnek a fizetések. Vagyis a tényleges fizetés előtt a jövőben is meg kell adni a zöld lámpát az ügynökünknek, vagy legalább olyan, szigorú, nekünk komfortos limiteket kell beállítani, amin belül nyugodt szívvel felhatalmazást adunk az ügynöknek.
Az eddig élesben végrehajtott ügynöki vásárlásoknál is minden esetben a Visa Payment Passkeys révén hitelesítették az AI-agenteket, valamint a tényleges kártyabirtokost. „Ez a kibocsátóknak és a kereskedőknek is garanciát nyújt arra, hogy a tranzakciók jóváhagyása és feldolgozása biztonságosan történik, és megfelel az Európában érvényes erős ügyfél-hitelesítési követelményeknek. Azzal, hogy egyszerre hitelesíti a kártyabirtokost és a nevében eljáró AI-ügynököt, kulcsfontosságú bizalmi réteget jelent” – mondják a Visa vezetői.
A bizalmon és a kontrollon túl is felmerül még egy csomó kérdés, például a felelősségé – ki a hibás, ha ügynökünk mondjuk hallucinál, és hülyeségeket vásárol a nevünkben?
„Sok mindent ki kell még dolgozni, nagyon az elején járunk, de elképesztően pozitív hatása lesz a kereskedelemre” – véli Oliver Jenkyn.
Oliver Jenkyn, Group President, VISA
Hozzánk mikor jut el?
Adódik a kérdés, mégis mikor. Mikor lesz realitása a mindennapokban az ügynökalapú kereskedelemnek? Amikor Philip Konopikot kérdeztem erről (európai Senior Vice President a Visánál), láthatóan várta a kérdést, de így sem tudott rá pontos választ adni. „Tizenkét hónapja azt mondtuk, hogy tizenkét hónap múlva, most azt, hogy valószínűleg az év végére.”
Az éles vásárlásokkal mindenesetre fontos mérföldkőhöz érkezett a Visa és úgy általában az ügynökalapú kereskedelem folyamata – a társaság már most több mint harminc európai kártyakibocsátóval (bankkal és fintech szolgáltatóval – lásd a keretes írást) dolgozik együtt – magyar még nincs köztük. AI-alapú ügynökeik a legkülönbözőbb iparágakban (turizmusban, kiskereskedelemben, e-kereskedelemben) hajtanak végre vásárlásokat a kártyabirtokosok nevében többek között olyan kereskedőknél, mint a lastminute.com, a Frasers, a Cleverbridge és a BrickDepot.
Mely bankok vettek részt?
Az Agentic Ready programban eddig az alábbi bankok hajtottak végre éles tranzakciókat AI-ügynökök közreműködésével: Abanca, Alpha Bank, Bankinter, Barclays, BBVA, CaixaBank, Ceska Sporitelna, comdirect, Commerzbank, Cornèrcard, Bank of Cyprus, Deutsche Kreditbank, HSBC UK, ING, Klarna, Lloyds Banking Group, mBank, Nationwide Building Society, NatWest, Nexi Group, Nordea Bank, OP Cooperative, Piraeus Bank, PKO Bank Polski, Revolut, S-Payment, Swisscard, Tatra banka, Banca Transilvania, Vanquis Bank, Viseca.
A szélesebb körű elterjesztéshez ugyanakkor a teljes ökoszisztéma összefogása szükséges. A szabványokon és az infrastruktúrán át a partnerekig és a közreműködőkig – úgy, hogy a bizalom már a kezdetektől beépüljön a folyamatba. Mathieu Altwegg, a Visa Europe termékekért és megoldásokért felelős vezetője szerint mindez arra hasonlít, ahogy évekkel korábban a paypass megoldások elterjedtek.
„Az érintéses fizetések széles körű elterjedését is ugyanezzel a megközelítéssel értük el, és így formálódik majd a kereskedelem következő hulláma is.”
Megbízható ügynökök
Ahhoz, hogy az ügynökalapú kereskedelem valóban elterjedhessen, nemcsak a vásárlóknak, de a kereskedőknek is paradigmát kell váltaniuk és bizalmat szavazniuk az AI-ügynököknek. „Évszázados képlet kezd megtörni azzal, hogy nem emberek állnak a kereskedelem mindkét oldalán – fogalmazott Rajat Taneja, President of Technology –, hanem ügynökök veszik át a helyüket.”
Ez olyan extra feladatokat támaszt, minthogy a kereskedőknek tudniuk kell azonosítani a hitelesített AI-ügynököket. Meg kell tudniuk különböztetni a megbízható AI-interakciókat a nem hitelesített forgalomtól, és náluk is fontos a kontroll kérdése: ők sem akarják kiengedni az irányítást afelett, hogy hogyan férhetnek hozzá az oldalaikhoz az AI-ügynökök, hogy miként jelenítik meg a termékeiket, illetve hogyan hajthatnak végre tranzakciókat.
Erre is fejlesztettek tehát terméket: a Visa Trusted Agent Protocol (TAP) és az Agent Directory révén azt ígérik, hogy egységesen és biztonságosan igazolható az AI-ügynökök személyazonossága a különböző platformokon és környezetekben. Nem kell hozzá új infrastruktúrát kiépíteni, ezek az azonosítási jelek beépíthetők a meglévő kockázatkezelési, szabályozási és felhasználói élményt támogató rendszerekbe. A – többek között a webhelyek védelmét és gyorsaságát ígérő Cloudflare és az Akamai infrastruktúra-szolgáltatók (a felhő-optimalizációs megoldások első számú szállítója a világon) által támogatott – TAP a jelenlegi és a jövőben megjelenő kereskedelmi protokollokkal is képes együttműködni. A kereskedők így a saját platformjaikon és infrastruktúrájukon elvileg fennakadások nélkül vezethetik be.
Még egy kulcs: kiberbiztonság
Ha a pénzforgalom kulcsa a bizalom, akkor a bizalom kulcsa a biztonság, logikus, hogy erre a területre is jutott egy bejelentés. Elindult a Visa Threat Intelligence Platform (VTIP), ami a bankokat és fintech szolgáltatókat segíti a kibertámadások és csalások felismerésében és kezelésében. Ugyanazokra a kiberbiztonsági képességekre (hírszerzésre és védelmi tudásra) épít, amelyeket a Visa saját globális hálózatának védelmére is használ, vagyis először magán tesztelt valós támadási környezetben.
„A csalás gyakran olyan kibertámadások eredménye, amelyek túl sokáig maradnak észrevétlenek”
– mondta Mandy Lamb, a Visa Europe értéknövelt szolgáltatások üzletágának vezetője. A VTIP ezért azt célozza, hogy a bankok korábban tudják azonosítani a kockázatokat, és reagálhassanak rájuk, még mielőtt azok csaláshoz vagy pénzügyi veszteséghez vezetnének.
A pénzügyi csalások óriási iparággá nőttek az elmúlt években. Csak a Visa havonta mintegy 90 millió kibertámadást és 11 millió adathalász e-mailt blokkol több mint kétszáz országban, és az utóbbi öt évben több mint 13 milliárd dollárt fektetett technológiába, többek között a csalások visszaszorítása és a hálózat biztonságának növelése érdekében.
„A jófiúk és a rosszfiúk versenyt futnak egymással, és a banki kibercsapatok elképesztő munkát végeznek. Öleljétek meg a chief risk officerjeiteket!” – üzente a színpadról Oliver Jenkyn.
A csalások jellemzően valóban korábbi kibertámadások következményei, gyakran jóval a tranzakciók megindítása előtt kezdődnek például adatszivárgással, hitelesítési adatok ellopásával vagy rendszerek kihasználásával. A támadások a fizetési ökoszisztéma bármely pontján bekövetkezhetnek – a kereskedőktől és kártyakibocsátóktól az elfogadókon és processzorokon át a szolgáltatókig –, és időben sokszor késleltetve okoznak kárt. Főleg, ha az ellopott adatokat továbbértékesítik, és később élnek vissza velük.
Albrecht Kiel, Mathieu Altwegg, Mandy Lamb, Philip Konopik a Visa Payments Forumon Párizsban, 2026 június 30-án
A VTIP elvileg minden ilyen tudást és tapasztalatot felhasználva célozza a csalások megelőzését, és a széttagolt banki adatforrások megvédését. Azonosítja a fenyegetési információkat, vagyis a pénzügyi szektorra szabott, ártalmas szoftverekhez kapcsolódó támadási jeleket. Feltárja a szervezet szempontjából releváns biztonsági réseket és azok sérülékenységét. Segít felismerni és kezelni a „megszemélyesítést” és a márkával való visszaéléseket, és végül azonosítja a dark weben megjelenő kompromittált fizetési adatokat, majd azokat közvetlenül hasznosítható információvá alakítja a banki kockázatkezelő csapatok számára.
Privát concierge a leggazdagabbaknak
Ha megbarátkoztunk a gondolattal, hogy egyszer majd lesz egy saját bolti ügynökünk, akkor már könnyebb elképzelni, hogy lehet mesterségesen intelligens saját luxuslondinerünk is.
A párizsi VPF-en mutatták be először a Visa erre irányuló friss fejlesztését is, amivel elsősorban a bankokat célozzák, és rajtuk keresztül a privátbanki ügyfeleket. Köztük a legtehetősebbeket, a HNWI-ket vagy az UHNWI-ket is. A magas nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek (High Net Worth Individuals, HNWI) a felső 1 százalékba sorolt vagyonos emberek, a nagyon magas és ultra magas nettó vagyonnal rendelkezők (Ultra High Net Worth Individuals, UHNWI) pedig a felső 0,1 százalékba tartoznak. A Visa ennél azért tágabb körre lő. Definíciójuk szerint a tehetős ügyfelek a lakosság vagyoni helyzete alapján a legfelső tíz százalékát adják, a fogyasztói költéseknek viszont mintegy 45 százalékát képviselik. Évente legalább 25 ezer dollárt költenek, ami átszámítva nem is riasztóan nagy összeg (8 millió forint), de ez persze csak az alsó küszöb, a határ a csillagos ég.
A lényeg, hogy ők beleeshetnek a Visa Infinite programba, ami egy kiemelt kártyaprogram (további szintekkel a sima fölött „privilege”, majd „private” kategóriával), és különféle extra szolgáltatásokat kaphatnak a bankjuktól. Nem csak olyan extrákat, mint eddig (kedvezmények ilyen-olyan kereskedőktől, vagy az egyébként más bankoknál mezei felhasználóknak is elérhető többdevizás kártyahasználatot), hanem a már emlegetett AI-londinert.
Visa-nyelven ez egy „új generációs, mesterséges intelligenciával támogatott concierge-szolgáltatás”, amikor az AI-concierge a kártyabirtokos nevében jár el. Exkluzív élményeket kínál, személyre szabott ajánlásokat tesz, és a kapcsolódó folyamatok lebonyolításáról is gondoskodik. A kártyabirtokosnak ezeket külön nem kell aktiválnia. Emögött egy továbbfejlesztett platform van, és egy kibővített (a jövőben is bővülő) partneri együttműködés a Visa, a bankok és vezető utazási, életmód- és kereskedelmi márkák között szerte a világon. Csak pár szereplő a több mint százas partneri listából: a gasztronómiai élményeket kínáló Made to Taste, a londoni Harrods vagy a luxus jachtbérlést kínáló Kensington Yachts. Ezeket olyan extrák egészítik ki az Infinite program tagjainak a Visa szponzorációs köréből, mint például a párizsi Louvre vagy a sportvilág jelentős eseményeinek (Forma-1, olimpiai és paralimpiai játékok, FIFA-meccsek) back-stage programjai, vagy akár elővásárlási lehetőség kiemelt koncertekre.
A megújított Visa Infinite banki és fintech partnereinek listája egy folyamatosan bővül: eddig a Barclays, a Privat3 Money, az Isbank és a HY10 csatlakozott.
Miért pont a Visa fejleszt AI-ügynököket?
A végére jöjjön még egy tisztázó kérdés: miért is öl a Visa ennyi energiát és pénzt agentic commerce fejlesztésekbe? A válasz röviden: a New York-i tőzsdén jegyzett óriáscég már nem pusztán kártyatársaság. Amúgy abból a legnagyobb, de egyre inkább a világ egyik vezető digitális fizetési szolgáltatójának titulálja magát. Óriási és globális fizetési hálózatot, platformot épít és működtet.
A hangsúlyeltolódás logikus és elemi üzleti érdekből is fakad. Nincs olyan messze az az idő, hogy elfelejtsük a klasszikus plasztikkártyákat (ezt magyar felhasználóként sem nehéz vizionálni a QR-kódos és telefonos érintéses fizetések világában), és tényleg minden a digitális térbe tevődjön át, ahol a mesterséges intelligencia egyre jobb minőségű adatokból egyre jobb döntéseket képes a nevünkben is hozni.
Egy Visa-logós konferencián érthető, hogy egyszer sem mondja ki senki a nagy rivális, Mastercard nevét, de érdemes megjegyezni, hogy a fejlesztések iránya náluk is ugyanez. A Mastercard és a Santander bank idén március elején jelentette be, hogy élesben lefutott egy AI-ügynöki fizetési tranzakció a Mastercard Agent Pay keretein belül.
A világ tehát változik, talán minden eddiginél gyorsabban, és úgy tűnik, minden nagy szolgáltatónak fomo érzése van, ha a mesterséges intelligenciára kerül a sor. Dollár tízmilliárdokat fektetnek az AI-fejlesztésekbe, és a befektetők láthatóan értékelik az új irányokat. A Visa tőzsdei árfolyama öt év alatt 50 százalékos pluszban van (a Mastercard mindeközben 43 százalékot emelkedett).
