Jelenleg 279 magántőkealapot tart nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezek közül több mint nyolcvan köthető az ötven leggazdagabb magyar valamelyikéhez – legalábbis az alapkezelőkön keresztül.
Megjelent a Forbes legfrissebb listája a leggazdagabb magyarokról! A listát itt böngészheted.
Évről évre nehezebb dolgunk van a milliárdoslista összeállításával. A listán szereplőknek egyre több, egyre kifinomultabb módszere van arra, hogy a vagyona bizonyos részét elrejtse az újságírók és így a nyilvánosság elől. Még akkor is, ha nemzetgazdaságilag fontos cégekről vagy közpénz-érintettségéről van szó. Van, hogy részvényesi csoportok bomlanak fel és kerülnek így ki a tőzsdei bejelentési kötelezettség alól. Van, hogy végletekig bonyolított céghálók mélyére tesznek fontos érdekeltségeket, és van, hogy úgy kerül százmilliárdos vagyontömeg egy magántőkealap mögé, hogy nem tudjuk, ki vagy kik pénzéről van szó. Sok esetben már azt sem, hogy mennyi pénzről van szó.
Ez utóbbi mára az egyik legkedveltebb befektetési konstrukció a magyar üzleti elitben, különösen annak kormányközeli szereplői körében.
A diszkrécióra épül, és bár világszerte használják, a teljes vagyonelrejtés mára hungarikum lett.
A 2025-ös milliárdoslistán térképre tettük, hogy milyen magántőkealapok gravitálnak a listán szereplő milliárdosok körül. Az adott milliárdos érdekeltségébe tartozó alapkezelő által kezelt magántőkealapokat ábrázoltuk. Ahol tudtuk, feltüntettük a legfrissebb nettó eszközértéket, azaz, hogy mennyi pénz van az alapban.
Fontos kitétel, hogy a térképen szereplő magántőkealapok közül sem mind azért született, hogy vagyonokat rejtsenek el benne, de a kiépült hálózatot – sőt, annak csak egy kis, listaszereplőkhöz kötődő szeletét – jól megmutatja.
2025. január 1-jétől ugyan hatályos az az EU-s, pénzmosás elleni szabályozás, amely alapján a magántőkealapok kénytelenek felfedni, kik a tulajdonosaik, a tavaly év végéig létrehozott magántőkealapokra ez a szabály csak 2026. július 1-jétől vonatkozik. A kormány és a Bizottság ebben az ügyben is egymásnak feszült, végül felemás megoldás született. A hatályos jogszabály szerint a végső haszonhúzók nevei a NAV által kezelt, úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartásba (TTNY) kerülnek majd be. Vagyis a tulajdonosok azonosíthatóak lesznek, de nem ez az adat nem lesz nyilvános továbbra sem (de például a hatóságok majd hozzáférnek, ha szükségük van rá). A probléma az, hogy egyes magántőkealapokban hatalmas vagyonok és komoly cégrészesedések vannak, ami több, az elmúlt időszakban született bírósági határozat szerint már csak a méreténél fogva is közérdekből nyilvános kellene, hogy legyen.
„Hozzá köthető”
12 olyan listaszereplő van, akihez köthető olyan alapkezelő, ami magántőkealapot kezel. Közülük kiemelkedő portfólió kapcsolódik Mészáros Lőrinchez, Szíjj Lászlóhoz, Száraz Istvánhoz és Tiborcz Istvánhoz.
Mészáros Lőrincnek, a lista első helyezettjének Opus Global Befektetési Alapkezelője nyolc magántőkealapban összesen 691 milliárd forint volt 2023-ban, a 2024-es beszámolóban azonban már nem tüntették fel a nettó eszközértékeket. Mészáros több magántőkealapon keresztül (Konzum, Opus Bridge, Opus New Way) tulajdonolja például az autópálya-koncessziót, a Status Energy magántőkealapban többnyire energetikai érdekeltségek tömörülnek, a Global Alfa magántőkealapon keresztül pedig például az MBH Bank jelentős részvénypakettje is.
Másik alapkezelője, a Status Capital Kockázatitőkealap-kezelő Zrt. hét magántőkealapot kezel, amelyekben a 2024-es beszámolók szerint kis híján 76 milliárd forint volt.
Szíjj László, a friss dollármilliárdoshoz köthető Minerva Alapkezelő is tetemes magántőkealap-portfóliót halmozott fel, a kezelésébe tartozó hét alapban 66 milliárd forint nettó eszközértékről számolt be az alapkezelő. Ezek közül a Themis, Cronus, Vesta Via szintén a Mészáros Lőrinccel közösen, 35 évre tulajdonolt autópálya-koncesszió „tárolására” született.
Fotó: Duna Aszfalt
Visszavonulók
Száraz István az elmúlt évben több érdekeltségéből visszavonulót fújt. Kiszállt az MBH Bankból, aminek több mint tíz százalékos tulajdonosa volt, és június végén a Citadel Alapkezelőnél is változás történt. Annak már nem Száraz István a végső tulajdonosa, hanem Mészáros Lőrinc egy korábbi üzlettársa, valamint két másik érdekeltségen keresztül egy ismeretlen magánszemély. A Citadel kezelése alá tartozó Shihon magántőkealapban 74 milliárd forint volt, de az alapkezelő egyik új tulajdonosa, Tajthy Attila a HVG-nek augusztusban azt nyilatkozta, hogy az alapkezelő vezetésének nincsenek befektetési jegyei a Shihonban.
A másik, Szárazhoz kötődő alapkezelő, a Quartz azonban 2023-as adatok alapján összesen 79 milliárd forintot kezelt nyolc magántőkealapban. Köztük van a Sky I. és Sky II. nevűek is, amelyek mögött a Telex által megismert dokumentumok alapján idén márciusban még biztosan Matolcsy Ádám és az MBH közös cége állt 80 milliárd forintnyi eszközzel.
És a többiek
Az októberi magazinban található térképen ábrázoltuk mind a tizenkét listaszereplő körüli alapkezelőket és az azok által kezel magántőkealapokat a bennük lévő vagyonnal együtt. Keresd a legfrissebb Forbesban, címlapján Az 50 leggazdagabb magyarral.
