A szomszédban különös volt éppen most arról előadást hallgatni egy tech fesztiválon, hogy az üzleti befektetők is kezdik felfedezni a médiát. A ViennaUP fesztiválon jártunk Bécsben, ahol a monumentális városházán, az osztrák rádiózás legfontosabb épületében és kis specialty kávézókban a startup világ fontos szereplőivel is találkoztunk.
A ViennaUP összesen 65 kisebb rendezvényt ölelt fel, amelyeken interaktív programok és panelbeszélgetések sokasága, valamint végtelen mennyiségű kapcsolatépítés ömlött a látogatókra. A bécsi startup fesztivál idei slágertémái a fenntarthatóság, a mesterséges intelligencia (AI) nyújtotta lehetőségek, és az ehhez kapcsolódó innovatív megoldások voltak.
Az előadások, panel- és személyes beszélgetések egy gondolatot hangosítottak ki bennem a harmadik nap végére: amíg a magyar kormány se veled, se nélküled kapcsolatot folytat Európával, sőt mintha időről-időre az uniós kilépést is megkockáztatná, addig a többi ország összezár.
Európa felismerte innovációs hátrányát a tengerentúli és távol-keleti nagyhatalmakkal szemben, és összezár, hogy változtasson a trenden.
Május 8. és 16. között Bécs sárga-rózsaszínbe öltözött a ViennaUP alkalmából. Fotó: Wirtschaftsagentur Wien // Karin Hackl
A jobbra törekvés
A bécsi Rathaus, vagyis Városháza 1872 és 1883 között épült, építészetileg és történelmileg is jelentős épület, de nemcsak a politikusok használják (noha a városi mellett a tartományi vezetés is itt ülésezik). Habár a neogótikus épületnek hatalmas belső terei vannak, teljesen megtöltötték a nyüzsgő, networkölő emberek. A fesztiválon belül a városháza az „Impact Days” nevű programnak adott otthont két napon át.
Nehéz a program nevét úgy lefordítani magyarra, hogy megőrizze jelentését. Ha több szóban kellene leírnom a program lényegét, valahogy így hangzana:
hogyan tudunk úgy élni, hogy inspiráljuk környezetünket a jobbra törekvésre?
A városházán négy színpadon zajlottak panelbeszélgetések az egészségügy, technológia, természet, és emberi erőforrás témaköreiben. A vendégek emellett számos startup, ügynökség és civil szervezet standjánál beszélhettek saját ötleteikről, meglátásaikról.
Az ismeretlenek interakcióit a szervezők azzal próbálták segíteni, hogy beszélgetésindító kérdéseket tettek ki a körasztalokhoz, mint például: mi ijeszt meg téged a legjobban a technológia fejlődésével kapcsolatban?
Az Impact Days programon olyan startupokat keresett a zsűri, amelyek jobbá teszik környezetüket. Fotó: Wirtschaftsagentur Wien // Philipp Lipiarski
Kellemeset a hasznossal
Az esemény legérdekesebb beszélgetése számomra a társadalmi hatású befektetés (impact investment) újságírásban játszott szerepéről szólt. A panelen Martin Kotnyek, a német Media Forward Fund alapító-igazgatója, Lot Carlier, a holland V-Ventures ügyvezető igazgatója, valamint Erdélyi Péter, a magyar Center for Sustainable Media alapító-igazgatója vettek részt.
A téma már csak a múlt héten beadott, a kormány kontrollján kívül álló média ellehetetlenítését célzó törvényjavaslat miatt fontos.
Erdélyi Péter szerint minél dél-keletebbre megyünk Európában, annál kevesebb a filantróp költés a médiában.
„Ez a médiakörnyezeti tényezők miatt is van, gondoljunk Lengyelországra vagy Magyarországra, ahol nincs valódi verseny, az állami támogatás jutalomszerűen folyik be. Érzékeny terület ez, kevesen akarnak beszállni, pedig nagyon fontos lenne.”
Pedig nem kellene így lennie, ezért dolgozik közösen egyre több impact fund szerkesztőségekkel. Erről már Martin Kotnyek beszélt, aki szerint a médiaszektor legnagyobb kihívása, hogy a sajtótermékek fenntartható üzleti modellek mentén működjenek.
A ViennaUP nemzetközi fesztiválra főleg Európából, de a világ minden tájáról érkeztek előadók és startupok. Fotó: Wirtschaftagentur Wien // Philipp Lipiarski
„Azt látjuk, hogy egyre több a filantróp jellegű befektetés Európában. Célunk, hogy az ötlet és a megvalósítási fázis között szálljunk be, és a növekedést támogassuk. Most 18 olyan nagytőkés támogatónk van, aki korábban nem adott pénzt sajtóterméknek, mert rizikósnak találta. De valahol érzik, hogy ez az ő felelősségük is” – mondta Martin.
Lot Carlier kiemelte, hogy ők olyan hosszútávú médiaprojekteket keresnek, amelyek társadalmilag hasznosak, és a fiatalok médiafogyasztási szokásaira képesek pozitív hatást kifejteni. A V-Ventures adott már 50 ezres, és másfél millió eurós támogatást is – főleg infrastrukturális fejlesztések terén.
Erdélyi Péter szerint a befektetők bevonzásán nehezít az is, hogy a médiapiacon nem lehet a rizikó/jutalom logika mentén gondolkozni. Sokan ezért bele sem vágnak, vagy egy idő után kihúzzák a támogatásukat. „Pedig ahogy a környezetvédelemben, itt is fenntartható gondolkodásra van szükség” – tette hozzá.
Egy kenyai startup Bécsben
A ViennaUP konferencián az előadások és kapcsolatépítés mellett kiemelt szerepet kapott az is, hogy a startupok a befektetők – és persze a nézők – előtt tudjanak pitchelni. A „Connect Day” programon például 1500-an vettek részt, itt a klasszikus prezentációk mellett az egyik színpadon fordítottak is a szerepeken. Azaz: a befektetők beszéltek, méghozzá arról, hogy pontosan milyen profilokat keresnek, és milyen lehetőségeket biztosítanak azoknak, akikben fantáziát látnak.
A konferencián számtalan induló vállalkozás előadását hallgattam meg. Talán nem meglepő, hogy szinte az összes valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos ötletet mutatott be. Sok jó koncepció volt, de ha ki kellene emelnem egyet, az az Amini lenne, amelyről az amerikai Forbes azt írta,
megvan az esély rá, hogy Afrika következő unikornisa legyen.
Az Aminit 2022-ben az akkor még mindössze 29 éves Kate Kallot alapította Kenyában. A vállalat a kontinens adatínségén próbál segíteni azzal, hogy környezeti adatinfrastruktúrát épít ki Afrikában.
Az Amini műholdképekből nyer ki információkat a környezetről (pl. talajnedvesség, termelékenység), és ezeket alakítja át térképre vetített elemzésekké a mesterséges intelligencia segítségével. Olyan adatokat tesznek elérhetővé, amelyről korábban semmilyen megbízható információ nem volt.
Az Amini Kenyában indult, de ma már lefedik a világ déli országainak legtöbbjét. Középen (első sor, balról 4.) Kate Kallot, a startup alapítója. Fotó: Amini.
Kate Kalott korábban a következőt mondta az Aminiről: „dolgoztam nagy techcégnél Amerikában és Európában is. Maradhattam volna ott, de ezeknek a vállalatoknak Afrika sosem volt, és nem is lesz prioritás.
Úgy döntöttem, hazaviszem azt a tudást, amivel építeni lehet az otthonom. A technológia az az eszköz, ami képes lesz felemelni Afrikát.
A ViennaUP zsűrije is az Aminit választotta a startup fesztivál egyik díjazottjának.
A hibázás kultúrája
A programok este is folytatódtak. A Pratertől nem messze, egy közösségi térben Fuckup Night néven tartottak műsort. Az eseménysorozat Magyarországról is ismerős lehet, elvétve itthon is rendeznek hasonlót, Ausztriában (főleg Bécsben) azonban sokkal kiépültebb kultúrája van. A kezdeményezés célja, hogy az üzleti világban ne csak a sikersztorikról essen szó, hanem azokról az alkalmakról is, amikor valami nem jön össze. Dejan Stojanovic, az osztrák FuckUp Nights házigazdája úgy fogalmazott: „A legtöbb ember csak akkor szeret beszélni az üzletéről, amikor azt érzi, hogy minden klappol, megcsinálta.
Én jobban szeretem a hibákról szóló történeteket. Ezekből lehet igazán tanulni.”
Bernhard Hauser (balra) mesél az este házigazdájának, Dejan Stojanovicnak (jobbra) saját fuckup-sztorijáról. Fotó: Fuckup Nights Austria, wolf&woodpecker
A Fuckup Nights könnyen fogyasztható, hangulata és formátuma leginkább az amerikai késő esti show műsorokéra hajaz. Egy átlagos műsor úgy néz ki, hogy Dejan röviden beszél a hibázás kultúrájáról, majd három külsős megszólaló érkezik, hogy megosszák saját sztorijukat. A mostani előadáson volt történet korai cégeladásról, megbízhatatlan befektető partnerről, és túl lassú piaci adaptációról is.
Dejan tíz éve csinál hasonló műsorokat Ausztriában, összesen már 48 különböző előadást álmodott meg. Bécsben havonta tart kétszáz fős előadásokat, közben járja az országot műsorával, de cégeknek is vállal továbbképzést. Műsorai ingyenesen látogathatóak, bár elmondása szerint általában egy óra alatt elviszik rá az összes regisztrációs jegyet.
Sohasem otthon
A fesztivál alatt bemutatott projektek közül az egyik legérdekesebb a Never At Home volt, amely nyílt napot tartott a „Creative Days” alprogram keretein belül. A Never At Home olyan üres ingatlanokat keres Bécsben, amelyeket ideiglenesen művészeti stúdióvá tud alakítani – ezzel hasznossá téve az épületeket, teret adnak a feltörekvő művészeti szcénának.
A projekt a covid után indult, amikor sok független művész „utcára került”, miután korábbi stúdióik bezártak. A Never At Home 2021 óta már négy helyszínen, többek között egy régi nyomdában és egy korábbi iskolában is megfordult. 2024 októberében költöztek jelenlegi központjukba: a nagymúltú ORF Funkhausba.
A Never At Home projektet a „Creative Days” alprogram alatt prezentálták a látogatóknak, akik workshopokon, és egy stúdiótúrán is részt vehettek. Fotó: Wirtschaftagentur Wien // Heinz Tesarek
Mi az az ORF Funkhaus?
Az ORF Funkhaus meghatározó épülete Bécs kulturális életének. Építését 1939-ben fejezték be, hosszú évtizedekig innen működött Ausztria több jelentős rádióadója, köztük a közszolgálati rádió is. Ez az ország történelmének leghosszabb ideig működő rádiós központja. Az ORF 10 éve döntött úgy, hogy eladja az épület nagy részét, és rádiós alágát beköltözteti az ORF stúdióba. A rádiók 2019-ben kezdtek el kiköltözni, az utolsó adást 2023 novemberében sugározták innen.
„Mindig van miért izgulni, mert nincs olyan, hogy állandó. Ritka, hogy az ingatlanos cégeknek ne legyen valamilyen terve a jövőre nézve. Azt hiszem, ide egy hotelt terveznek. De ebben az átmeneti pár évben használhatjuk” – mondta Clara Grillmaier, a Never At Home társalapítója és kurátora.
„Szeptemberben jár le a szerződésünk, de most úgy állnak a dolgok, hogy még egy évet hosszabbítunk. Jelenleg 73 stúdiót hasznosítunk, és több mint száz művész dolgozik velünk”.
A Never At Home az összes művészeti ágat próbálja lefedni: habár a rádióházat főleg modern alkotók „lakják”, találunk köztük klasszikus zeneszerzőt, festőművészt, és divattervezőt is. Sokan alkotnak a modern technológiák segítségével, kreatívan alkalmazva a virtuális valóság vagy a mesterséges intelligencia által megnyitott dimenziókat. A kollektíva gyakran tart workshopokat és kiállításokat is Bécsben.
Pillanatképek az ORF Funkhaus stúdiótúrájáról. Fotók: Wirtschaftsagentur Wien (4 kép)
„Egyértelmű célunk, hogy nemzetközivé tegyük a projektet. A két tervezett városunk Madrid és Milánó, el is kezdtük az első lépéseket. Pár hónapja például indítottunk egy ösztöndíj-programot: egy külföldi művész idejöhet egy hónapra Bécsbe, és biztosítunk neki mindent az alkotáshoz” – tette hozzá Clara.
A Creative Days program keretein belül több workshopot is rendeztek a régi rádióházban: egy tanfolyamon például kiterjesztett valóság (augmented reality) platformon történő programozást tanítottak. A résztvevők kivetíthették saját alkotásaikat a digitális térből a valóságba telefonjaik segítségével.
A Never At Home kurátorai stúdiótúrát is tartottak a néhány folyosóján még mindig elhagyatottnak tűnő Funkhausban, ahol találkozni lehetett az ott dolgozó művészekkel is.
Szedj szemetet mobillal!
A fesztiválon komoly szerepet kapott a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható városok témaköre is. A Climate Lab-ban – amelynek kinézete elsőre megtéveszthető lehet, hiszen olyan, mintha egy elhagyatott gyár lenne – rendezték a „Smart City Summit”-ot. A bécsi szemétégető mellett található épület korábban az osztrák vasúttársaság (ÖBB) tulajdonában volt, 2022-ben született újra klímainnovációs központként. A Climate Lab csapata nem változtatott sokat a gyár kinézetén: újrahasznosított, energiahatékony megoldásokkal alakították át.
A „Smart City Summit” keretein belül olyan startupok prezentálhatták ötletüket, amelyek fenntartható megoldásokat ajánlanak. A legérdekesebb bemutatott koncepció számomra a LitterApp volt, amelyet két holland férfi hozott létre tavaly szoftverfejlesztők segítségével.
A LitterApp azóta tovább nőtt, weboldalukon arról írnak, hogy olyan közösséget építenek, amelynek szívügye, hogy ne öntse el a szemét az utcákat.
OESTERREICH / Wien / 15.05.2025 / ViennaUP Startup Festival: Smart City SuMMit, Climate Lab.
Foto: Wirtschaftsagentur Wien / Heinz Tesarek
A LitterApp működése a következő: a felhasználó készít egy fényképet a telefonjával, majd feltölti a LitterApp weboldalára, (kicsit ironikus, de egy olyan projektnek, amelynek benne van a nevében az alkalmazás szó, még nincs kész a saját appja, a tervek szerint ez a következő hónapokban jöhet – a szerk.) ahol megjelölheti, hogy milyen jellegű szemét van a földön.
A felhasználók beviszik az információkat az adatbázisba, ezzel edzve az oldal mesterséges intelligenciáját. Így, ha legközelebb egy másik felhasználó hasonló szemetet tölt fel, a LitterApp felismeri, és beazonosítja azt. Ez a szelektív szemétgyűjtés szempontjából lehet fontos: ha nem tudjuk eldönteni, melyik szemetesbe dobjuk az adott tárgyat, a szoftver segíthet nekünk eldönteni azt.
Az alkotók hangsúlyozták: a jelenlegi fázisban a legfontosabb, hogy a szoftver minél több adathoz jusson, és képes legyen tanulni, ezért arra ösztönzik az embereket, hogy induljanak el, és szedjenek szemetet.
„Ez nem csak értékes adat, a környezetnek is jót tesz.”
OESTERREICH / Wien / 15.05.2025 / ViennaUP Startup Festival: Smart City SuMMit, Climate Lab.
Foto: Wirtschaftsagentur Wien / Heinz Tesarek
A Smart City Summiton a legtöbb előadás és panelbeszélgetés fókusza a körforgásos gazdaság városokban történő megvalósításán volt. Amszterdam, Koppenhága és Bécs néhány olyan főváros, amelyek az élen járnak az ehhez hasonló projektekben.
Bécs 2020-ban tízéves programot indított: konkrét célkitűzésekkel, figyelemfelhívó eseménysorozattal lépkednek a zöldebbé válás útján.
A klasszikus „előállít-használ-kidob” folyamattal szakítva, minél tovább a körforgásban tartják a különböző nyersanyagokat, legyen szó műanyagról vagy energiáról. Támogatják a rövid ellátási láncokat, a helyi termékeket és a megosztáson alapuló modelleket – ilyen például a shared office koncepciója, ahol több cég közösen használ irodát.
Egyes lépéseket már Budapesten is lehet látni (biohulladék-energia hasznosítása, újrahasznosítási központok), azonban az eredmények kevésbé kézzelfoghatóak, Bécs jóval előrébb jár. Ami bizakodásra ad okot, hogy a témáról egyre több szó esik Magyarországon is, és a ViennaUP konferencia panelbeszélgetésein is számos magyar szakember részt vett. De azért bele kell húznunk: 300 kilométerrel odébb ugyanis nagyon konkrét elképzelések vannak arról, hogyan kell kinéznie a jövő Bécsének. Nem véletlen, hogy az osztrák főváros évek óta dominálja a legélhetőbb városok listáját is.
