Egy rossz szájhigiéné akár szív- és érrendszeri megbetegedést, erektilis diszfunkciót, Alzheimer-kórt is tud okozni. Gondoljunk bele, milyen eredménye van, ha jól csináljuk. Mester Emese dentálhigiénikus, a Tudatos szájápolás Instagram-profil létrehozója avat be minket a titkokba. Smart Habits 02.
Új sorozat a Forbes.hu-n! Ez itt a Smart Habits
A Forbes.hu Smart Habits sorozata abban segít, hogyan élj teljesebb, jobb, egészségesebb, és hatékonyabb életet vagy érj el jobb teljesítményt akár csak néhány szokásod megváltoztatásával, újak kialakításával. Nem kell mindent eldobni a jelenlegi életmódodban ahhoz, hogy biztosítsd a jóllétedet.
Magyarországon a statisztikák szerint évente átlagosan egy tubus fogkrémet és egy fél fogkefét használunk fejenként, és élen járunk a fogágybetegségek és a gyerekkori fogszuvasodás arányában. Óriási marketingzajban válogatunk a fogápolási szerek között, pedig elég lenne csak néhány alapvető szabályt betartani, hogy nemcsak a fogaink, de az egész szervezetünk egészségét is javítsuk, ami persze a teljesítményünkre is kihat. Mester Emese dentálhigiénikus egyben egészségkommunikátor is, aki minimum ötvenezres követőtáborának fülébe már biztosan beültette a bogarat, hogy nem elég a fogorvos, dentálhigiénikushoz is kell járni, közben pedig leszedi a keresztvizet a méltatlanul neves termékekről.
Forbes.hu: Először is tisztázzuk: miért menjek dentálhigiénikushoz, ha évente legalább egyszer úgyis el kell mennem fogorvoshoz is?
Mester Emese: Azért ez most egy kicsit fájt. De valójában misszióm is, hogy ezt Magyarországon tisztázzuk. A fogorvos, ahogy a nevében is benne van, orvoslással foglalkozik. Elmész hozzá évente egy szűrővizsgálatra, ahol rákszűrést végez, röntgenfelvételt csinál, és megnézi, hogy van-e esetleg szuvasodásod, bármilyen gyulladás, fogágybetegség stb. Bármilyen panaszt talál nálad, akkor azt orvosolja. Fogászati higiénikushoz vagy dentálhigiénikushoz azért kell járni félévente, mert mi a megelőzésben segítünk. Körbenézünk: megnézzük a lepedékmennyiséget a fogaidon, segítünk abban, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szájápolási rutinod.
Személyre szabottan instruálunk fogmosásból, fogköztisztító eszközöket ajánlunk számodra. Mi vagyunk azok, akik segítenek neked egy mindennapi szájápolási rutin egyénre szabott kialakításában, hogy megelőzd a fogszuvasodást, megelőzd a fogágybetegséget és minden olyan dolgot, amit a fogorvosnak orvosolnia kell.
De ha évente megyek a fogorvoshoz, akkor ezt ő nem nézi nekem? Vagy nincs rám ideje, hogy átbeszéljünk mindent?
Ez nem a fogorvos szakterülete, neki másra áll rá a szeme. Mi ezt napi szinten nézzük pácienseknél, mi ebben vagyunk benne, a fogorvos lehet, hogy nem lát meg olyan összefüggést, amit mi, higiénikusok igen. Fogínygyulladás esetében lehet, hogy csak az a problémája a páciensnek, hogy mondjuk SLS-tartalmú fogkrémet használ, amiatt van száraz szájközege, és az okozza a gondot.
Hol áll ez a missziód? Kezd már elterjedni ez a tudás, hogy kell járni dentálhigiénikushoz?
Igen, látom a fényt az alagút végén. 2021-ben kezdtem edukatív tartalmakat készíteni a közösségi médiában a szájápolással kapcsolatban, kezdettől fogva benne volt a legtöbb posztban, hogy keresd fel a dentálhigiénikusodat. Elültettem az emberek fülébe a bogarat, sokan már értik a különbséget. Szóval ez elindult, igyekszem minden fórumon ezt hangoztatni, de bár rohamosan változik, még az elején vagyunk.
Magyarország hogyan áll szájhigiéné tekintetében?
Sajnos rosszul állunk. Nagyon magas a fogágybetegek aránya, illetve a gyerekkori fogszuvasodás is kiemelkedően gyakori nálunk.
A statisztikák szerint hazánkban évente átlagosan egy tubus fogkrém és fél fogkefe jut egy főre.
Mi ennek az oka?
Lehet, hogy nem fog tetszeni a fogorvos társadalomnak, de én nagy részben tudom őket hibáztatni. Akár állami, akár magánrendelésről beszélünk, a fogorvosok rendkívül túlterheltek. Ennek ellenére lenne tér a prevenció erősítésére.
Ha a fogorvos látja, hogy borzasztó ínygyulladása van a páciensnek, vagy tiszta lepedék a foga, akkor afelett gyakran elsiklik, és ilyen körülmények között próbál meg mondjuk egy tömést csinálni.
Ahelyett, hogy javasolná a páciensnek, hogy keressen fel egy dentálhigiénikust, és előbb tegyék rendbe a szájhigiénét. Aztán ha az megvan, akkor orvosolják a meglévő problémát, hogy a jövőben ne kerüljenek ugyanebbe a helyzetbe.
Kevés ezen a téren a prevenciófókusz. Tegyük meg azt a következő lépést, és tájékoztassuk a pácienst arról, hogy egy fogászati higiénikus rengeteget fog tudni segíteni.
Másrészt iszonyatosan nagy a marketingzaja az olyan készítményeknek, amik csak a tüneteket nyomják el, de az okokat nem szüntetik meg. Gondolok itt például a szájvizekre, fogkrémekre. Mert nincs az a szájvíz, ami az érett plakkot leszedné a fogról. A mechanikai tisztításé kell, hogy legyen a fókusz, abban pedig, hogyan kell ezt végezni, bátran fordulhatunk szakemberhez. Ha megtanuljuk a helyes fogmosást és a fogköztisztítást, azzal hatalmas változásokat lehet elérni.
Sebestyén László
Mi az, amit jól csinálunk, és mi az, amit rosszul? Milyen szokásokat fel kell venni és mit kell elhagyni?
Azt kell elhagyni, hogy száz százalékban a készítményekre hagyatkozunk. A mechanikai tisztításra kell odafigyelni.
Töltsünk több időt azzal, hogy a fogkefénkkel alaposan mossuk a fogainkat, mint azzal, hogy kiválasszuk a reklámokban látott szájvizet vagy fogkrémet.
Óriási hiányosságunk van a fogselymek terén. Pont most csináltam egy ilyen gerilla akciót. Egy forgalmas utcára fogselymekkel teli plakátot helyeztem ki, amiről le lehetett tépni a termékeket. Sejtettem, hogy kicsit bátortalanok lesznek a magyarok, de egy idő után kíváncsi voltam, hogy ez miért van, ezért egy-két embert leszólítottam. És nem viccelek, akit leszólítottam, mindegyik azt mondta, hogy ő nem szokott fogselymezni.
Nálunk Magyarországon abszolút háttérbe szorul még mindig a fogközök tisztítása. Fogkefével el tudunk érni bizonyos felszíneket, de a fognak annál sokkal több felszíne van, ezért elő kell vennünk a fogselymet és a fogköztisztító kefét is. Napi szintű fogköztisztításra van szükség a jó alapos fogmosás mellett.
Azt se felejtsük el, hogy a stressz ugyanúgy hatással van a szájüregi mikroflóránkra. Tehát ha azt érezzük, hogy valami nincs rendben a szájüregünkben, akkor kezdjünk el egy picit globálisan gondolkozni.
Mi a hatásmechanizmusa? Hogyan jut el a stressz a számba?
Közvetlen hatása például egyes embereknél, hogy stresszesebb időszakban csikorgatják a fogukat, éjszaka összeszorítják a fogsorukat, aminek abráziós hatása van. Van közvetett módja is. Például gyakran jár együtt a stresszel a reflux. Egyszerűen a gyomrunkból visszaáramlik a sav, a fogaink pedig érzékenyek az állandó savhatásra. Ha ez a gyomorsav folyamatosan érintkezik a fogzománccal, megindul ott az ásványi anyag kioldódás és károsodik a fogunk.
Ezen kívül a krónikus stressz hatására a szájüregi mikrobiomunk egyensúlya felborul, emiatt el tudnak szaporodni patogén baktériumok, aminek következtében kialakulhat fogínygyulladás vagy fogszuvasodás is.
Hogyan hat még a szánk egészsége a szervezet többi részére és viszont?
A legextrémebb dolog – bár Magyarországon szintén elég gyakori, az a foghiány. Ha nincsen fogunk, alapvetően a táplálékot sem tudjuk olyan jól megrágni, ami a tápcsatornára elég nagy befolyással bír.
Ha a szájhigiénénk nincsen rendben, ha elszaporodtak bizonyos patogén baktériumok a szájüregben, akkor az hatással lehet a szervezet egészére. Gondolok itt arra, hogy a rossz szájhigiéné szív- és érrendszeri megbetegedést, akár erektilis diszfunkciót, Alzheimer-kórt is tud okozni.
Nem is beszélve a mentális teherről, hiszen foghiánnyal a hangképzés is csorbát szenved, ráadásul egy foghiányos vagy ápolatlan mosoly, a kellemetlen lehelet nagyon vissza tud minket szorítani a szociális életben is.
Vállfájdalmamnál javasolták évekkel ezelőtt, hogy nézessem meg a fogaimat, mert minden fejtől mellkasig érzett fájdalom hátterében állhat valami fogászati probléma. Ez igaz?
Messzebb is okozhatja. Bárki elmegy egy góckutatásra nagy műtét előtt vagy valamilyen probléma miatt, annak egyik állomása a fogorvos, aki képalkotó diagnosztikával, illetve orális vizsgálattal gyulladást keres. És itt most nem kell óriási cisztákra gondolni, mert egy kezeletlen fogágybetegség is lehet olyan góc, ami kizárhat például egy csípőprotézis műtétet.
Sokat beszélsz arról, hogy hogyan válasszunk magunknak fogkrémet vagy más szájápolási terméket, így leveszed a keresztvizet a nagy márkák egyes termékeiről is. Kapsz ezért hideget-meleget?
Kapok, persze. És fontos, ahogy feltetted a kérdést, mert én nem a márkákra vagyok kiélezve, hanem az összetevőkre. Ezzel is szeretek rávilágítani arra, hogy ne márka után menjünk, hanem igenis legyünk tudatosak. Kapok pozitív visszajelzést pácienseimtől, hogy megvilágosodtak, elkezdtek olyan mentes fogkrémet használni, amit javasoltam. Érzik a változást, mert már nem szárad ki a szájuk, nincs diszkomfort érzet fogmosás után.
Kapok olyan emaileket is, hogy a márka hitelét rontom. Pedig én egészen egyszerűen mindenki által elérhető adatokra, tudományos publikációkra támaszkodva mondom ezeket a tényeket és információkat az adott összetevőkről.
Mester Emese klinikai fogászati higiénikus
Környezetgazdálkodási mérnökként diplomázott a gödöllői Szent István Egyetemen, de mérnökként nem találta helyét az irodai világban. Egy baráti beszélgetésnek köszönhetően csöppent a dentálhigiénia világába, ahol egyedülálló módon ötvözte a szájhigiéniát és a környezettudatosságot. Célja, hogy minimalizálja a fogászati beavatkozások karbonlábnyomát. Kidolgozta a saját módszerét, a Low Waste Dentálhigiéniát, amely keretében többek között mosható, sterilizálható eszközöket alkalmaz, és újrahasználható, környezetbarát szájápolási eszközöket és csomagolásokat javasol.
Praxisán kívül is végezi edukátori munkát. Az Instagramon Tudatos Szájápolás néven tevékenykedik, ahol hasznos praktikus tanácsokkal segíti több mint ötvenezer követőjét a szájápolásban. Előszeretettel jár intézményekbe vagy akár fesztiválokra, és önkéntesen prevenciós foglalkozást tartani, óvodásoknak és felnőtteknek egyaránt.
Alapító tagja a Semmelweis Egyetem Munkacsoport a Környezettudatos és Fenntartható Fogászatokért társulásnak, ahol a különböző fogászati anyagok, technológiák, beavatkozások környezetterhelését vizsgálják és felhívják ezekre a szakmabeliek figyelmét. Emellett ITOP-educator (Individually Trained Oral Prophylaxis), egy nemzetközileg elismert végzettség birtokosa. Az ITOP szemlélet célja, hogy mindenki megtanulhassa egyénre szabottan a megfelelő, helyes tisztítási módszereket a leghatékonyabb prevenció érdekében.
Ha már az összetevőknél tartunk, mik azok, amiket árgus szemekkel nézzünk, hogy ne legyen a fogkrémünkben?
Az első az az SLS, a nátrium-lauril-szulfát (Sodium Lauryl Sulfate). Ez egy habzást elősegítő anyag, amit előszeretettel tettek a samponokba, és annyira szuperül vizsgázott, hogy a fogkrémekbe is beletették. Egy idő után elkezdték vizsgálni, és kiderült, hogy szárítja a nyálkahártyát, ami nemcsak amiatt rossz, hogy vattát köpsz fogmosás után, ha érzékeny vagy rá, hanem a száraz szájközegben elszaporodnak a fogszuvasodást okozó baktériumok is. A szájflóra egyensúlyát is fel tudja borítani, a kórokozó baktériumok rezisztenssé válnak, elkezdenek szaporodni a szájüregben. Ezután elég sok idő kell ahhoz, hogy vissza tudjuk állítani az egyensúlyt.
Ezen kívül tudományosan nem igazolt, de sok forrás és visszajelzés van azzal kapcsolatban, hogy annál, aki aftára hajlamos, az SLS tartalmú fogkrém fokozhatja ezt, ráadásul lassítja a sebgyógyulást is.
A másik, amit javasolt kerülni, az a titán-dioxid. Ezt az élelmiszerekből már bevonták, mert feltételezhető a genotoxikus hatása (a genotoxikus anyagok sejt- vagy DNS-károsodást okozhatnak – a szerk). És bár a fogkrémeket nem vizsgáltak, minden, ami a szájüregbe kerül, és ott fel tud szívódni, fel is tud halmozódni, ezért javasolt kerülni.
És mi a helyzet a fluoriddal?
Gyakran előkerülő téma, kommentekben is megkapom, hogy a fluorid idegméreg. Maga a fluorid egy kötött állapotban lévő összetevő a fogkrémekben, megtalálható egyébként a zöld teában is természetes módon, és sok kutatás alátámasztja, hogy a foganyag erősítésében nagy szerepe van, és szükséges felnőttkorban is.
Meg kell különböztetni két csoportot a fluorid bevitelnél. Az egyik a lokális, ami a fogkrém kategória, a másik a szisztémás fluoridadagolás, ami anno nálunk is zajlott tabletták formájában. Amerikában például a narancslébe is fluoridot tesznek, mert annyira rettegnek a fogszuvasodástól.
Na és szisztémásan túl lehet adagolni a fluoridot, így kialakulhat fluorózis (fehér foltok a fogzománcon) vagy akár idegrendszeri problémák is.
De a lokális fluoridálással nincsen semmi gond, kivéve, ha valaki megeszik egy nap két tubus fogkrémet. Jelen tudományos állás szerint igenis helye van a fogkrémekben jótékony hatása miatt.
Kell szájvíz vagy nem kell szájvíz?
A szájvíz egy nagyon bonyolult dolog, mert rengeteg különböző szájvíz van – vannak a szájöblögetők, amik antibakteriális szerek és gyógyszertári készítmények, és vannak a bolti szájvizek. Ezeken belül is iszonyat nagy a differencia, mindegyiket külön meg kéne vizsgálni, hogy ez konkrétan neked jó-e, valóban szükséged van-e rá.
Szerintem még a szájvízgyártók sem tudják, hogy konkrétan mire készítik a szájvizeket.
A legtöbb esetben azt szoktam mondani, ha eddig nem használtunk, akkor nem feltétlen kell elkezdeni. De ha ingerenciánk van rá, mindenképp olyat válasszunk, ami SLS- és alkoholmentes, lehetőleg nagyon kevés illóolaj legyen benne, illetve legyen benne fluorid is.
Viszont fogmosáskor azért használunk fogkrémet, mert a benne lévő ásványi anyagok segítik remineralizálni a fogainkat. De ha utolsó lépésként egy szájvízzel kiöblítjük a jótékony összetevőit, akkor borul minden, tehát feleslegesen használtunk fogkrémet. Ha te utolsó lépésként szeretnél szájvizezni, akkor mindenképp fluoridosat használj. De ha nem fluoridos, akkor szájvizezéssel kezdd a rutint.
Nagy hangsúlyt fektetsz a környezettudatosságra, felhívod a figyelmet arra, hogyan lehet minél kisebb a szájápolásunk karbonlábnyoma is. Megérett már erre a magyar társadalom? Amikor általánosan rossz a szájhigiénénk, akkor van ennek tere?
Erre utólag kellett rájönnöm, hogy sokkal nagyobb a baj a magyarországi szájhigiénés rutinokkal kapcsolatosan, minthogy én niche-ként a környezettudatosságra fókuszáljak.
Azzal indultam, hogy én most ezzel fogok kitűnni, ez lesz a vesszőparipám. Ez egyébként nem változott, a praxisom ugyanúgy alacsony karbonlábnyomú, és a fogápoláskor igyekszem megvizsgálni a bolygóbarát eszközöket, de kicsit visszaléptem. A tartalmaimban is egyre kevesebbet hangsúlyozom, hogy például utántöltős vagy cserélhető fejes fogköztisztító kefét vagy lebomló fogselymet válassz, mert igen, előbb rendbe kell tenni a szájhigiénés szokásokat. Ha ez már megvan, akkor újra fókuszba kerülhet a környezettudatosság.
De a hozzám látogatók között van egy réteg, akit még ez azért be is vonz, és szimpatikusnak tartja.
Viszont azt fontos kiemelni, hogy maga az, ha valakinek javul a szájhigiéniája és megelőzi mondjuk a fogszuvasodást, az már környezetbarát cselekedet. Hiszen megelőzi a nagy karbonlábnyomú fogászati beavatkozásokat, mint például egy fogtömést vagy egy gyökérkezelést.
Sebestyén László
Nem ugyanúgy mosunk fogat, mint száz éve, valószínűleg száz év múlva is máshogy fogunk. Milyen új fejlődés látható a fogápolási eszközök terén? És mi a helyzet a környezettudatos eszközökkel?
Viszonylag gyorsan fejlődik. Én még olvastam olyan egyetemi diasorokat, ahol a kemény és kriksz-krakszos sörtéjű fogkefét javasolták a leendő fogorvosoknak, mert az a legeffektívebb. Ez azóta már megváltozott, és a sűrű puha sörtéjű fogkeféket kell előnyben részesíteni. Maga az eszközkínálat is gyorsan változik és nagyon jó irányba, mert egyre jobban a noninvazivitást, vagy az atraumatikus dolgokat helyezzük előtérbe. A fejlődés az elektromos fogkeféken is látható: egyre inkább páciensbarátak és jobb a plakkeltávolító hatásuk is.
Közben azt kell, hogy mondjam, nem vizsgáznak a jelenlegi környezetbarát eszközök olyan jól, mint kellene. A legtöbb teljesen zero waste vagy nagyon alacsony karbonlábnyomú szájápolási eszköz nem alkalmas a megfelelő fogmosásra vagy fogköztisztításra.
Egy picit lassabb fejlődést érzek ezen a téren, de például már az nagyon szuper, hogy egy BPA-mentes, ricinusolaj alapú nejlonsörtét a legtöbb gyártó kihozott. Ezek verik a társaikat, úgyhogy ilyen szempontból van egy kis reménysugár, de azt gondolom, hogy ez zöld vonal még nem az igazi.
Emese napi tippjei az egészséges fogakért
- Rendszeres testmozgás – klinikai kutatások is igazolják, hogy az alacsony intenzitású edzés csökkentheti a gyulladásos folyamatokat a szájban.
- Stresszkezelés – a krónikus stressz a szájflórára is kihat, neki például az akupunktúra és a relaxáció segít.
- Xilit étkezések után – napi 2–3 gramm bizonyítottan segíthet a fogszuvasodás megelőzésében.
- Orrlégzés – a szájlégzés kiszárítja a szájnyálkahártyát és boríthatja a pH-t
- Zöld tea kávé helyett – a benne lévő katechinek antibakteriális hatásúak és kevésbé színezik el a fogakat.
- Zero alkohol – az alkohol a szájüregi és bélmikrobiomra is negatívan hathat, és növeli a daganatos elváltozások kockázatát
