Helyesbítette már Magyar Péter, Bayer Zsolt és Orbán Viktor félreszámolásait is. Németh Hanna nem politizál, csak kontextusba helyezi a matematikát. Logikus gondolkodáshoz és a tudatos döntésekhez akar hozzásegíteni mindenkit. A Hannamatek oldala milliós megtekintésekkel fut. FeedEmber 02.
Már korábbi közösségi médiás jelenléte is megtalálta a maga közönségét, de Németh Hanna személye idén februárban került igazán a figyelem középpontjába. Egri Viktor műsorvezető ugyanis az Atv-ben felhívást tett közzé matematikusok számára, hogy vajon mekkora az esélye annak, hogy egy kétharmaddal hatalmon lévő miniszterelnöknek pont a barátja és a veje legyen a két legtehetségesebb gazdasági szakember? Költői kérdés volt, vagy sem, Hanna kiszámolta. A megoldást nem árulom el, érdemes végignézni a videót.
Az mindenesetre biztos, hogy a magyar valóságnál még annak is nagyobb az esélye, hogy éppen Mészáros Lőrinc születésnapján vigye el valaki az ötöslottó főnyereményét – kétszer.
Hanna ezt is kiszámolta. Mégsem szereti, ha politizálással vádolják, hiszen ahogy mondja, ő mindig csak a matematikai feladatot oldja meg, legyen bármi is a kontextus.
Készített így videót az átlagbér-számítás magyarázására, bemutatta a Simpson-paradoxont, amivel az elérendő célnak megfelelően manipulálható egy-egy statisztika, beszélt arról, hogy a választókerületek átrajzolásával hogyan lehet módosítani a választások eredményét, de helyesbítette már Magyar Péter, Bayer Zsolt és Orbán Viktor „tévedéseit” és félreszámolásait is. Persze kapott érte rendesen a kommentekben.
„Amikor nemrég a legújabb hitelkonstrukcióról kitettem a videót, amiben kiszámoltam, hogy mennyi lesz végül a kamat, olyan kommenteket kaptam, hogy ez prolihergelés. De hát ennyit fizetsz vissza, ez tény!”
Hanna azt mondja, nem illik a személyiségéhez, hogy megúszósan csendben maradjon, nem bírja a korlátokat. „Ha ezekről a szituációkról be akarok mutatni egy matekfeladatot, akkor megtehetem. Egyébként, ha politikai állásfoglalást akarnék tenni, tehessem meg azt is” – mondja.
A matematikai ismeretek közösségi médiás fejlesztésével, izgalmas kérdések megválaszolásával nem egyszerűen a matek iránti közhelyes ellenállást igyekszik lebontani a közönségében.
„Rá akarom venni az embereket arra, hogy gondolkodjanak, függetlenül attól, melyik oldalra húznak. Ne az legyen, hogy mindennel egyetértünk, amit a számunkra szimpatikus politikus mond. Nézzük meg a tényeket, nézzük meg mindkét oldalt, alakítsunk ki saját véleményt. Az a vízióm, hogy az emberek megtanulnak gondolkodni. Akkor nemcsak okosabbak, hanem tudatosabbak is lesznek, jobb, logikusabb döntéseket hoznak és egyszerűen boldogabban élnek.”
FeedEmber
Az algoritmus feldobja az arcukat – mi megmutatjuk, kik ők.
Cukrászda, póker, egyetem
Hanna már kisgyerekként is szerette a matekot, a logikai játékokat, a fejtörőket, ördöglakatokat. Járt nagyobb versenyekre is, többnyire különösebb eredmény nélkül. A matematikusokról azt gondolta, nagyon okos, tételeket bizonyító, Einstein-kaliberű zsenik. Aztán egy ismerőse unszolására mégis utánanézett, hogy mit is lehet ezzel kezdeni, a BME nyílt napján pedig megtetszett neki a szak is.
A BSc három éve alatt már elvégzett több pluszképzést: mivel tervei között szerepelt egy cukrászda, cukrászképzésen, majd masszőrképzésen tanult, sőt, pókerdealer is lett. Osztóként dolgozott egyetem mellett Budapesten, aztán mivel a tervezett egyetemi mesterképzés már angolul zajlott, elköltözött Londonba nyelvet tanulni és pénzt gyűjteni.
„Már itthon is a diákmunkánál másfélszer jobban fizetett a pókerosztás, Londonban is könnyű volt vele elhelyezkedni.
Időközben pedig az új kapcsolati tőkének köszönhetően lehetőséget kaptam, hogy egy profi online pókercsapatban elkezdjek játszani. Bele is ragadtam jó pár évre, itthon sem jelentkeztem már az MSc-re, nem volt motivációm” – mondja. Ebben az időben kóstolt bele az online közösségépítésbe, népszerű blogot vezetett a PokerAkadémián.
Hanna pókerosztóként dolgozott egyetem mellett Budapesten, aztán mivel a tervezett egyetemi mesterképzés már angolul zajlott, elköltözött Londonba nyelvet tanulni és pénzt gyűjteni. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Pókeres karrierje után megvalósította a nagy álmát és mindenmentes cukrászdát nyitott a Corvinnál. Legalábbis azt hitte, ez az álma. Kizsigerelte magát azzal, hogy mindent egymaga csinált, a heti száz óra munkának sem látta eredményét.
„Másfél évig ment, aztán amikor terhes lettem, nagyon nem akartam ilyen stresszben végigcsinálni és elengedtem”
– emlékszik vissza.
Tudását nem hagyta veszni, gasztroblogot kezdett írni, diétás sütireceptjeinek Instagram-oldala ma is elérhető, bár egy ideje nincsenek rajta friss tartalmak. Terhessége alatt és kisgyermeke mellett is osztotta a recepteket. Itt tanult meg tartalmat gyártani, közösséget építeni, videót vágni, fotózni, és azt, hogy mi kell egy social média oldal felépítéséhez.
A tanulás a megtapasztalható módon a legkönnyebb
Szinte magától értetődik, hogy a gyerekét otthon nevelő matematikus hamar elkezd azon gondolkodni, hol és mivel kezdje a kicsinél a fejlesztést, a matekos gondolkodás előkészítését.
„Elkezdtem utánanézni, ekkor találkoztam Montessori pedagógiájával. Megtetszettek a fejlesztő eszközök, a gondolkodásmód és elindítottam egy Montessori játékkölcsönzőt.” Egy-egy ilyen játékot a babák csak pár hétig vagy hónapig használnak, ráadásul itthon nehezebben beszerezhetőek, nem mellesleg egy játékcsomag akár 100-200 ezer forint körül mozoghat.
Kölcsönözve néhány tízezer forint, közben nincs kacatfelhalmozás, aztán ha a gyerek kinőtte, nem kell időt fordítani a tovább értékesítésre.
Mi az a Montessori-módszer?
Megalkotója, Dr. Maria Montessori – Olaszország első női orvosa – a 20. század elején forradalmasította az oktatást azzal az egyszerű, mégis radikális felismeréssel, hogy a gyerekek ösztönösen tanulnak, ha megfelelő környezetet biztosítunk számukra.
A Montessori-alapelvek ma is aktuálisak: a gyermeki önállóság támogatása, a szabad választás lehetősége, a gyakorlati készségek fejlesztése és a tanulás személyre szabása mind-mind kulcstényezők. A hagyományos tanári irányítás helyett a szülő/pedagógus itt mentor, aki strukturált, mégis szabad teret biztosít az egyéni fejlődéshez.
A Montessori-módszerben felnövő gyerekek nem csupán tudást szereznek – problémamegoldók, kritikus gondolkodók és önazonos döntéshozók lesznek. Nem véletlen, hogy a világ legsikeresebb vállalkozói és innovátorai közül sokan Montessori-iskolában kezdték tanulmányaikat. Montessoris diákok voltak például Larry Page és Sergey Brin, a Google társalapítói, de Jeff Bezos, az Amazon alapítója is.
Hanna elkezdett tanítani, magántanítványok mellett egy 11. kerületi, Montessori elven működő magániskolában is dolgozott. Mivel ez egy felmenő rendszerben működő iskola volt, és ebben az évben kezdett az első ötödikes osztályuk, Hanna kapta feladatul, hogy kidolgozza a tananyagot.
Maria Montessori az óvodáskorig tervezte meg a módszerét, az alsós tananyag zöme már tanítványaitól származik, a felsősök számára viszont kevésbé kidolgozott. Hannának az alaptanterves tanmenet alapján kellett eszközöket terveznie, amikkel könnyedén megérthetők a törtek, a mértékegységek.
„Ezek mind kézzel fogható, megtapasztalható dolgok. A törtekhez részekre szeletelt fém köröket és kártyákat használtunk, a mértékegységeket süti sütéssel, mérlegeléssel, fizikai eszközökkel vettük át”
– meséli.
Pedig csak számol
Hanna TikTokon vált először ismertté matekos oldalával. 2023 júniusa óta posztolt, de egy fél évvel későbbi videója volt az, amivel meglódult a közönsége. A pár másodperces szösszenetben lelkesen mesél arról, hogy a matematika milyen csodálatos, mert leírja a körülöttünk lévő világot és az összefüggéseit.
A matekórák iránt kevéssé lelkesedő tinik elkezdték kommentelni, mémelni a posztot, ami több százezres elérést hozott. Amikor a Facebookra is elkezdte feltölteni a tiktokos videókat, ott is lassan megindultak a számok. De csak annyira, hogy a néhány száz követő tízezerre nőjön 2024 őszére.
Aztán jött pár politikai kontextusú videó a tél folyamán, aminek köszönhetően az évet még 17 ezer követővel nyitotta a Facebookon, mostanra viszont már 82 ezren figyelik a tartalmait. Tiktokon a jelenlegi szám 47 ezer. Profiljai havi többmilliós elérést hoznak, vannak videók, amik 1-2 milliós nézőszámnál járnak.
Legjobban a vicces anyagok mennek, és persze a politikai hátterű videók. Ide sorolja az átlagbér számításának elmagyarázását, vagy amikor kiszámolta, mekkora volt annak az esélye, hogy Mészáros Lőrinc születésnapján vigye el valaki a lottófőnyereményt (tíz év alatt kétszer is).
De Hanna állítja: mindez ugyanúgy csak kontextus, mint amikor a méhkaptár, vagy a Jóbarátok egyik jelenete apropóján magyaráz el egy matematikai jelenséget. Ahogy Orbán Viktor Angelina Jolie-s vicce is csak apropó.
„Amikor Bayer Zsolt rosszul adott össze 23-at meg 11-et, az sem róla szólt, hanem így mutattam be, hogyan kell abakuszon számolni. Ott például nagyon sokan savaztak, hogy minek politizálok. Pedig én csak számolok.”
A követők számának csökkenésében sosem látta hátrányát ezeknek a posztoknak, sőt. Inkább olyan együttműködőket veszített, akik elvárnák, hogy kizárólag a matekról szóljon minden.
A követők számának csökkenésében Hanna sosem látta hátrányát a politikaibb hangvételű, támájú posztoknak, sőt. Inkább olyan együttműködőket veszített, akik elvárnák, hogy kizárólag a matekról szóljon minden. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Nem a világot akarják megváltani a matematika népszerűsítésével – mondja Pintér Gergő az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató matematikusa, aki kicsit más módon, a MateMorfózis című rendhagyó ismeretterjesztő előadások keretében igyekszik közel hozni az emberekhez a matematikát. Ő a személyes kapcsolódásokban látja ennek a hatását.
„Az emberek egy része elzárva érzi magát ettől a világtól. Kimondva vagy kimondatlanul, de úgy érzik, hogy a matematikához, ami állítólag a világot mozgatja, nekik nem lehet közük, mert mondjuk épphogy átmentek kettessel. Pedig lehet, hogy érdekelné őket. Annyi ezzel kapcsolatban a félreértés, az önmagunkból hozott, vagy társadalomból jövő manipuláció, amik tartják a falakat.”
Ezek a falak omolhatnak le egy-egy Matemorfózis-előadáson és Hanna videóinak köszönhetően is. Gergő felbukkant egy-két hannamatekos videóban is.
„Hanna közérthetően tálalja a témát, miközben emberileg is nagyon szerethető figura. Ha találkozik egy általa addig esetleg kevésbé ismert dologgal, azt is egyből átlátja és nagyon egyszerűen, érthetően képes tálalni. Jól és önazonosan használja a képességeit, nem bonyolítja túl, minden nagyképűség hiányzik belőle. Ráadásul nagyon jól kezeli azokat a platformokat, ahol tömegeket lehet elérni.”
Pintér Gergő azt is hozzáteszi: az ismeretterjesztés a tudomány kivezető csatornája. Szerinte akkor működhetne ez a legjobban, ha mindenki közügynek tekintené. Úgy véli, egy-egy adott terület szakértői és a tartalmakat készítők között szorosabb együttműködésre, támogatásra és nyitottságra lenne szükség.
Tanfolyamok gyerekeknek és felnőtteknek
Jelenleg Hanna teljes gőzzel tanfolyamfejlesztéssel foglalkozik, összerakott egy olyan programot, amely Montessori-módszerrel segít a négyéves kor alattiak matematikai elméjének fejlesztésében. „Nyilván itt nem számolásról meg logaritmusról van szó, hanem azokról a készségekről, gondolkodásmódról és szemléletről, amik a későbbi matektanuláshoz szükségesek.” Hanna szerint ugyanis:
nincs olyan, hogy valaki nem érti a matekot, csak olyan van, hogy valakinek nem készítették fel az agyát erre a tanulásra, vagy rosszul magyarázzák el neki.
Pedig hatéves kor alatt óriási szerepe van a tanulásnak. A gyerekek agya ilyenkor úgynevezett szivacsagy, mindent elnyel és befogad. Idegtudományi kutatások is alátámasztják, hogy ilyenkor gyorsabban és könnyebben épülnek ki az idegpályák. Amire ebben az időszakban ráerősítünk, az azért felelős terület megerősödik az agyban, amit elhanyagolunk, az hátrányba kerülhet. Ezért mire iskolába mennek a gyerekek, óriási különbség lehet közöttük, nem csak tudásban, hanem figyelemben, memóriában és gondolkodási képességekben is.
„Ezzel nem leszek népszerű, mert most az a nézet uralkodik, hogy a kora gyermekkori fejlesztés szadista dolog, miközben csakis a szabad játék fejleszt, de szerintem ez az aktuális szélsőséges szemlélet csak elveszi a gyermekkor lehetőségeit. Elpocsékolják az értékes időt kizárólag szabad játékra.
Nem azt mondom, hogy ne legyen szabad játék, az is nagyon fontos, az én két gyerekem is rengeteget játszik szabadon, homokoznak meg ilyenek. Csak ezek mellett fontos lenne időt szánni a tudatos fejlesztésre, a lehető legtöbb téren: nemcsak a matek, hanem a zene, a sport, a rajz, a barkácsolás, a társasjátékok terén is. Ezek persze nyilván hatalmas erőfeszítéssel járnak, szülői szemmel nézve nagyon nehéz feladat.”
„Ha meg akarjuk változtatni a világot, a gyerekeknél kell kezdeni.” Fotó: Sebestyén László
Hanna, hogy ebben a feladatban segítse a szülőket, tanfolyamokat tart, szervez és fejleszt. Vett franchise-jogot egy kisebb fejlesztő akadémia vezetéséhez (AMAkids akadémia), ahol élőben tartanak készségfejlesztő foglalkozásokat gyerekeknek, mellette pedig online tanfolyamok formájában szeretné végigvinni és átadni a montessoris tudását.
A számfogalom után az alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás), majd a kifejezetten olyan dolgok következnek, amik a kognitív készségeket, a logikai gondolkodást fejlesztik gyerekeknél és felnőtteknél.
A virtuális és valódi abakuszon való számolás iránt nemcsak az alsósok, hanem a felnőttek körében is van igény. Utóbbiak általában olyanok, akik hosszú idő után akarnak visszaülni tanulni és arra akarják felkészíteni kicsit az agyukat. De Hanna szerint ez sokat segít azon az állapoton is, amit ő – a most már – két gyereke mellett kismamaként is megtapasztalt: segít helyrehozni az agyat a terhesség és a hosszú ideig tartó alvásmegvonás okozta kognitív romlásból, szellemi tompultságból. Hozzáteszi, a képzeletbeli abakuszos számolás és matematikai feladatok végzése a demencia megelőzésére is használható, idősotthonokban is tartanak ilyen foglalkozásokat.
Most pedig felvették a BME számítógépes és kognitív idegtudomány szakára mesterképzésre is, az itt szerzendő mélyebb ismereteket szintén a gyerekek és felnőttek számára tervezett képzéseibe építi majd be.
„Ha meg akarjuk változtatni a világot, a gyerekeknél kell kezdeni. De ha a gyerekeknél akarjuk kezdeni, akkor viszont a szülőknél kell kezdeni. Sok szülő látja az értéket abban, hogy időben hozzásegítsék a gyereküket a megfelelő készségek kialakításához.”
Azt viszont, hogy a közoktatásban is legyen olyan az oktatás, ami tapasztalati úton segíti hozzá a gyerekeket a megértéshez, nagyon nehezen megvalósíthatónak tartja. Túl sok időt venne el az órából, ha egy harminc fős osztályban mindenkinek kézbe kellene vennie a szemléltető eszközt. Kisebb csoportokban, közös projektekben lehet ez reális. Viszont a tananyagot le kell adni, terv szerint kell vele haladni.
„A pedagógusok leterheltek, nincs tér, nincs kapacitás. Meg van kötve a kezük, belülről nem tudják megváltani a világot, itt konkrétan a rendszert kellene megváltoztatni. Felülről lehetne csak belenyúlni az oktatásba, hogy bármi változás legyen.
De amíg nincsen igény arra, hogy az emberek okosabbak legyenek, amíg arra van igény, hogy az embereket elbutítsák, hülyének nézzék, átverjék és manipulálják, addig nem lesz változás.”
