A Partizán vendége volt Kapitány István, a Shell kereskedelemért felelős volt globális alelnöke. Gulyás Mártonnak beszélt karrierje korai szakaszáról, az elektromos autókról, a globális felmelegedésről, vezetői feladatokról, de még Lionel Messiről is.
Kapitány István is ott lesz június 23-án a Forbes Flow-n
Forbes Flow – A Valódi Teljesítmény Napja, ahol a magazin életre kel. Találkozz tettre kész magyarokkal, akik nem vártak másra, hanem beleálltak maguk. A Forbes-arcok csúcstalálkozója idén a Magyar Zene Házában, ahol színpadra visszük a legizgalmasabb sikertörténeteket.
Ott lesz Kapitány István is, aki a „Nagyágyúk nagy dobása” szekcióban beszél vezetői tapasztalatairól.
Kapitány Istvánról áprilisban írtuk meg, hogy 37 év után otthagyta a Shellt. Nála magasabbra eddig egyetlen magyar multimenedzser sem jutott. Korábbi címlaposunk 37 éves pályafutásának vetett véget a multinacionális energiaszolgáltatónál.
A Partizánnak most több mint másfélórás interjút adott, amelyben rögtön azzal kezdte:
„Nem az volt a célom, hogy vezető legyek, csak azt akartam, hogy olyan dolgot csináljak, amit kedvelek.”
Gulyás Márton vendégeként Kapitány István ezután rátért arra, hogy hogyan jutott meglehetősen magasra a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskoláról, amiről a műsorvezető meg is jegyezte, minden tisztelete az intézményé, de „azért az nem a Harvard.”A Shell korábbi alelnöke úgy válaszolt, hogy szerinte csak a teljesítmény számít, tőle soha nem kérdezték meg a volt munkahelyén, hogy milyen iskolát végzett, csak azt, milyen teljesítményt nyújt.
De azt is hangsúlyozta, az ő karrierje sem úgy kezdődött, hogy kijött az egyetemről és egyből egy nagy nemzetközi vállalatnál találta magát. Olyannyira nem akart vezető lenni, hogy eredetileg arról álmodott, pilóta lesz, mint az apja.
Fiatalon került a Shellhez, már a húszas évei közepén a cég egyik hazai középvezetője volt, négy évtizednyi munkatapasztalattal a háta mögött úgy fogalmazott a Partizán műsorában, hogy:
„mindenki sikeres akar lenni az életben. Én olyan kollégával nem találkoztam a 40 éves karrierem során, aki úgy megy be dolgozni, hogy ne legyen sikeres.”
A teljesítményalapú szerencse fia
Arra a kérdésre, hogyan élte meg a magyarországi rendszerváltást, Kapitány azt mondta, jól érezte magát azokban az években, hiszen látta, ahogyan puhul a rendszer, és azok, akik akkor végeztek az egyetemen, majd elkezdtek dolgozni, óriási energiával vetették bele magukat az életbe. Ugyanakkor a lehetőség szerinte akkor jóval kevesebb volt, mint most.
A beszélgetés során felmerült az is, gondolt-e valaha arra, hogy emigrál majd. Kapitány elmondta, 1984-ben, a főiskola után egy barátjával elment Franciaországba és Olaszországba. Akkor – ahogy fogalmazott –
„mindenki azt gondolta, hogy nem jövünk vissza. Visszajöttünk. Hogy miért? Én azt hiszen azért, mert úgy gondoltuk, megtaláljuk itt is a lehetőséget. Azt gondolom, hogy mivel az üzleti életben nagyon hamar megtaláltam a helyemet, az szerencse volt.”
Még harmincéves sem volt, amikor ő lett a Shell hazai hálózatvezetője, amivel kapcsolatban azt mondta, teljesítményalapú volt a kinevezés, de valójában tényleg szerencse volt.
Gulyás a piacgazdaságról is kérdezte Kapitányt, amiről azt mondta, az soha nem vezet jóra, ha beavatkoznak a piaci folyamatokba, tehát ő teljes mértékben a piacgazdaság híve. Viszont a kínai modell szerinte tanulmányozásra érdemes – jegyezte meg, ezután pedig a beszélgetés át is terelődött az elektromos autókra.
A Partizán portréinterjúja itt tekinthető meg.
A változás élére állni
Kapitány azt mondta, 2022-től távozásáig ő volt a felelős az elektromos autózásért cégében. A kérdéshez rögtön úgy állt, hogy az autósnak valódi döntési lehetősége legyen; ha elektromos autóval szeretnének menni, akkor álljanak rendelkezésre töltők is, ezért a Shell két év alatt hetvenezer töltőt telepített 30 országban a vezetésével.
A beszélgetés talán egyik legizgalmasabb része volt, amikor Gulyás Márton és Kapitány István a globális felmelegedésről értekezett. A Shell korábbi alelnöke azt mondta, 10-15 évvel ezelőtt szembesült azzal, hogy a globális felmelegedés egy komoly probléma. Akkor kezdte el komolyan foglalkoztatni a kérdés, amikor a cégen belül a hidrogén töltésű autók a felelősségkörébe kerültek.
Ugyanakkor a Shellnek már a nyolcvanas évek közepe-vége felé voltak belső felhasználású kutatásai arról, hogy a szénhidrogén-függőség komolyan hozzájárul a globális felmelegedéshez. Erről Kapitány azt mondta: mivel akkor nem volt vezető pozícióban, nem tudott ezekről a felmérésekről. De azt is hozzátette,
amikor vállalaton belül lehetősége volt változtatni, annak mindig az élére is állt, így ennek a kérdésnek is.
Szóba került az is, hogy miért nem terjeszkedik az országban a Shell. A ‘80-as évek óta jelen vannak Magyarországon, de nem igazán hajtanak végre akvizíciókat. Kapitány erre azt mondta: elérték azt a méretet, amit egy adott országban el kell érniük, ez nagyjából 15-20 százalékos piaci részesedés, és megálltak – de ez globálisan mindenhol így van a Shellnél.
Ez az a méret, ahol „megfelelő nyereségességgel tudsz működni, és a benzinkút-hatékonyságod a legmagasabb. Ha jóval több benzinkutunk lenne, nem adnánk el jóval több üzemanyagot” – magyarázta.
Kapitány István / Sebestyén László / Forbes
Azt csináld nagyon jól, ami a te feladatod
Kapitány István a Partizán mélyinterjúja vége felé beszélt a saját jövőjéről is, de elég homályosan:
„általában semmire nem mondok kategorikusan nemet, de nincsenek konkrét terveim” – mondta, és hozzátette: „segítőkész ember vagyok, ha tudok, segítek bármiben.”
Zárásként Gulyás Marci arra kérte Kapitányt, mondja meg, mi a legnagyobb hiba, amit egy vezető és egy beosztott elkövethet a saját területén. A Shell korábbi alelnöke azt mondta: a vezető számára az a legnagyobb hiba, ha azt hiszi, hogy egy globális vállalatot el tud a központból, e-mailezéssel vezetni. Szerinte fontos, hogy az ember ne veszítse el a kapcsolatot a realitással.
„Minél feljebb kerül valaki, annál nagyobb a veszélye, hogy nem hallja meg azt, amit meg kell hallani.”
Őt a Shell-központban mindig a kávéautomatánál találták meg, ott beszélgetett az emberekkel, ami azzal is járt, hogy a titkárnője mindig üldözte az épületben. A csevegést tartja ugyanis az egyik legfontosabb vezetői feladatnak.
A legnagyobb beosztotti hiba pedig az Kapitány szerint, ha valaki nem abba teszi a legtöbb energiát, amire hatása van. „Azzal próbálj törődni, azt csináld nagyon jól, ami a te feladatod. Abban legyél Messi, abban legyél világbajnok. Ha benzinkutas vagy, akkor legyél te a legjobb benzinkutas” – fogalmazott.
