A Szolnoktól harminc kilométerre fekvő Jánoshidán régóta prioritás, hogy hogyan érzik magukat a falu idősebb lakói. Az önkormányzat olyan feladatokat is ellát, amelyeket a lakosságszámból kiindulva nem feltétlenül kellene. Az idősekre nem teherként, hanem értékként tekintenek, és akár külföldi érdeklődőket is várnak a reményeik szerint hamarosan megépülő idősek otthonába. Eszes Béla polgármesterrel beszélgettünk.
A cikk a Forbes Magyarország és a HiSchool együttműködésében készült. A HiKlub egy középiskolásoknak szóló program, amelynek keretében 20 diák ismerkedhetett meg a Forbes szerkesztőségének munkájával, majd írt cikket egy választott témában.
Írták: Andacs-Hamza Réka, Falucskai Léna, Gergely Alíz, Ivanics Dóra Liza, Szász Emma.
Mentor: Kis Judit, a Forbes főmunkatársa.
„Ne azt mondják az öregedésre, hogy az betegség, rosszkedv vagy már a halál előszele, hanem úgy közelítsék meg, hogy minél hosszabb” – foglalja össze közös céljukat Eszes Béla, aki huszonhét éve Jánoshida polgármestere.
Már a pályafutása elejétől, 1998 óta foglalkoztatta az idősgondozás kérdése. Alig egy évvel megválasztása után létrehozta a jánoshidai Szent Norbert Idősek Klubját, amely jelenleg az idősgondozás központja a településen. Most 21 ellátott van, akiknek több mint fele demens. Az időseket reggel beviszik kisbusszal a klubba, ahol étkezést és foglalkozásokat biztosítanak nekik. Van például gyógytorna, de demencia-tanácsadás is.
A klubon kívül rengeteg civil szervezet is alakult a faluban. Működik például hímző szakkör, népdalkör, de faluszínház is van. Minden hónap első péntekjén évek óta „kinyit” az Alzheimer Café, ahol szakemberek – legyen az orvos, gyógytornász, vagy rekreációs és életmód szakember – beszélnek az idősödés nehézségeiről, és a pozitívumokról is. Mert ilyen is van.
A közösségi élet is pezseg, Eszes Béla azt mondja, előző nap épp az egyik lakos századik születésnapját ünnepelték, és jövő héten is készülnek egy szülinapozásra.
Külföldről is szívesen várnának lakókat
A Jánoshida2030 nevű projekt 2020-ban indult, a falu ekkor vette fel a kapcsolatot a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvánnyal, amelyet Milánkovics Kinga, és testvére, Milánkovics Miléna alapított. Az alapítványról a szeptemberi Forbes magazin Egészség mellékletében is írtunk. Ebben a cikkünkben Milánkovics Kinga kifejtette: ahol felelősen gondolkodnak egy település vezetői, már tudják, hogy az idősödő lakossággal kezdeniük kell valamit – épp ezért keresték meg őket a jánoshidaiak.
„Úgy kell gondolkodni, mint egy jó háziasszonynak: megnézzük, mi van otthon, és abból főzünk”
– mondja Kinga. Jánoshidán arra alapoztak, hogy van termálvíz, jó a talaj, olcsók az ingatlanok, idősellátásban tapasztalt szakemberek és motiválható lakosok élnek a településen. A Jánoshida2030 célja, hogy a falu egy európai szinten elismert, gondoskodó, fenntartható modelltelepüléssé váljon. Nemcsak az idősek számára szeretnének vonzóak lenni, hanem meg akarják tartani azokat a fiatalokat és fiatal családokat is, akik a vidéki életet részesítik előnyben.
„Úgy gondoltuk, hogy a 10 év alatt már látszódnia kell, hogy egy bentlakásos intézményt szeretnénk építeni” – mondja Eszes Béla arról, hogy miért került a projekt nevébe a 2030. Az önkormányzat egy jelenleg növénytermesztésre használt földterületén építene 100–110 férőhelyes idősotthont, ami nemcsak a településen élőknek nyújtana otthont, de egész Magyarországról, sőt, külföldről is szívesen várna lakókat.
A projekt teljes forrásigénye több milliárd forint, de már az első ütemhez is legalább 2-3 milliárd forint szükséges,
mondja Eszes Béla. A pályázati források – uniós, illetve magánforrások – felkutatása folyamatban van. A szomszédos településekkel (Alattyán és Jászalsószentgyörgy, illetve a két járásközpont, Jászberény és Jászapáti) is konzultáltak, és igyekeznek őket is bevonni.
Fotó: Sebestyén László/Forbes
A bentlakásos intézményben a különböző életszakaszban lévő lakók minél színesebben élnék életüket egészségügyi és mentális állapotukhoz igazodóan. Aki teljesen fenn tudja tartani magát, akár főzhet is, de igényelhet is étkezést.
Ami biztos: lesz kapcsolódási lehetőség, és aki akar, mindig talál majd társaságot a programokon a már most is működő civil szervezetek kínálatában, legyen szó kertészkedésről, horgászatról vagy színjátszásról. Terveik szerint a lakók 10–20 százaléka jánoshidai lesz, akiknek nem teljes áron, hanem akár 40–50 százalék kedvezménnyel biztosítják majd a lakhatását.
A kisebb településeknek nagy problémát jelent, hogy a fiatalok, ahogy megnyílik előttük a világ, a nagyvárosok és más országok felé áramlanak. Erre nyújtana megoldást, hogy szükség lesz az építkezés alatt szakemberekre, és az otthon mintegy száz lakójához legalább ugyanennyi – ha nem több – dolgozóra. A polgármester reméli, hogy akár így is hozzájárulhat a településbeli fiatalok stabil jövőképéhez.
Nem szeretnének hazamenni az üres házba
„Átalakult az egész társadalom és a gondolkodásmód is” – a polgármester szerint óriási szükség van megfizethető intézményi ellátásra. Bár 50 éve még az volt a felállás, hogy a nagyszülők együtt éltek a gyermekeik családjaival, ezen már túllépett a társadalom. Új megoldásokat kell találni.
Eszes Béla a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) tagjaként Gémesi Györggyel, a MÖSZ elnökével (egyben Gödöllő polgármestere), és Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével is egyeztetett a programról és az idősgondozásról. Budapest sem zárkózott el az ötlettől, hiszen azoknak, akik megunták a város nyüzsgését, tökéletes lehet. Szeretnének együttműködni budapesti társintézményekkel is, ahonnan szintén fogadhatnánk lakókat.
Az első látványterv egy kéthektáros területet ölel fel. A központban egy főépület állna, itt lennének közösségi helyek, az étkező, a fogászati és a különféle ellátások, emellett szolgálati szállások is. Ezt kilenc kis lakóegység ölelné körül, minden egységben öten laknának (egyedül vagy párban). A jelenlegi nappali ellátásban részt vevő idősek közül többen már jelezték, hogy nem szeretnek esténként hazamenni az üres házba – és biztos, hogy ez nem csak Jánoshida lakóira igaz.
A polgármester szerint az is fontos, hogy a nyugdíjasoknak folyamatosan legyenek terveik, még ha csak mindennapi apró célkitűzések is. Bár a jánoshidai Szent Norbert Idősek Klubja nagy előrelépés, nagyon szűk hatóköre van, még csak a Jászság problémáját sem tudja megoldani, nemhogy Magyarországét. Egy komplexebb programhoz anyagi források kellenek.
„Nagyon bízom benne, hogy a település mindennapjai nyitottabbak lesznek, és egyre több ember megismeri Jánoshidát – mondja. – Bízom abban is, hogy a fiataloknak lesz egyfajta helyi jövőképük, amit nyugodtan választhatnak.”
Elindult a változás
Ma Magyarországon egy háromezer lakos alatti településen (ilyen Jánoshida is) a törvények szerint meg sem kell szólítani az időseket, elég, ha hozzáférnek a szociális étkezésekhez, vagy ha nincs hozzátartozójuk, akkor házi segítségnyújtást kapnak. A nagyobb városoktól eltérően itt kevesebb inger éri a lakosokat, márpedig nagy szükség van dolgokra, amik kizökkentenek a szürke hétköznapokból – vallják Jánoshidán.
Nem Jánoshida az egyetlen, ahol érzékelik a problémát. Alsómocsolád, Iszkaszentgyörgy, Kóspallag és más települések bevonásával a Hekate Alapítvány már létre is hozta a Tudatos Öregedés Hálózatot. Ebben már partnerük lett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is. „Mi csak kérdéseket teszünk fel, teret adunk a beszélgetésnek, a közösségek megtalálják a maguk útját” – mondja Milánkovics Kinga a Hekate Alapítványtól.
Eszes Béla kiemelte: a tervezéshez Kingáéktól nemcsak szellemi muníciót kaptak, de a segítségükkel több hasonló helyzetű, tenni akaró önkormányzattal is megismerkedtek. Jánoshidán az önkormányzat egyébként még rengeteg olyan dologgal foglalkozik, ami nem klasszikus helyhatósági feladat. Az óvoda vagy az idősek klubjának fenntartása mellett vaddisznókat is tenyésztenek egy kis vadfarmon, saját focicsapatuk is van, és 12 éve üzemeltetnek saját malmot az értékteremtő közfoglalkoztatás keretében. A malomban részben az önkormányzati szántóföldeken előállított búzát és rozst őrlik meg, amely sem tartósítószert, sem más adalékanyagot nem tartalmaz. „A mi elvünk, hogy a jó búzából jó liszt lesz, amit nem kell laboratóriumi beavatkozással feljavítani” – mondja a polgármester. A közfoglalkoztatásban 37 helyi lakosnak tudnak munkát biztosítani, helyben az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató.
