Három új kötelezettségszegési eljárás indult, és egy már meglévő eljárás új szakaszba lépett, ha a kormány nem válaszol, a Bizottság az EU Bírósága elé viszi az ügyet.
Mi történt? Az Európai Bizottság szerdán két kötelezettségszegési eljárást indított az árréskorlátozások miatt, és egyet azért, mert a magyar hatóságok nem nyílt és átlátható pályázattal ítéltek oda egy nagy értékű kitermelési szerződést – derül ki a bizottsági közleményéből.
Részletek. Az uniós közös piac négy allapillérének egyike, a letelepedés szabadsága előírja, hogy a hatóságok biztosítsák a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódját és megkülönböztetésmentességét.
Ezt sértette meg a kormány, amikor bevezette a nem magyar tulajdonú vállalkozásokra vonatkozó árréskorlátozásokat (az első eljárás az élelmiszerek, a második a drogériai termékek miatt indult).
Ugyanúgy a letelepedés szabadságát sértette meg a kormány, amikor nem nyílt és átlátható eljárással ítéltek oda egy nagy értékű homok- és kavicsbányászati teleknél egy kitermelési szerződést 20 évre. Ez 30 évre meghosszabbítható, az időszak alatt folyamatosan sérülnek az eljárásból kizárt gazdasági szereplők jogai.
Második szakasz. Indoklással ellátott véleményben a kiskereskedelmi különadó miatt is felszólította a Bizottság Magyarországot, itt szintén a letelepedés szabadságát sérti a magyar szabályozás. A kormány ezt még 2022-ben vezette be, és bár kötelezettséget vállalt a kivezetésére, ez azóta sem történt meg. Ez már a második szakasza annak az eljárásnak, amit tavaly ősszel indított a Bizottság.
Hogyan tovább? A kormánynak két hónapja van reagálni, és megtenni az elvárt intézkedéseket, ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet. A másik három eljárás még az első szakaszban van, két hónapja van a kormánynak válaszolni a levelekre és orvosolni a felhozott problémákat. Ellenkező esetben a Bizottság újabb indoklással ellátott véleményeket küldhet.
