Az oktatáspolitika előtt álló egyik nagy feladat, hogy mit kezd az egyetemek alapítványi rendszerével. Azért is, mert a befagyasztott uniós források felszabadításának feltétele az akadémiai szabadság visszaállítása és a modellváltó egyetemek helyzetének rendezése is. A Budapesti Corvinus Egyetem Szakszervezeti Bizottságának elnökét kérdeztük az egyetem körül kialakult vita fejleményeiről.
Mi történt? Szerdán robbant ki a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) jövőjéről egy vita, amit a már százötven egyetemi oktató által aláírt állásfoglalás indított el. Ebben a a felsőoktatás teljes megújításának, egy rendszerváltásnak a szükségességét hangsúlyozzák. Másnap az egyetem egy sajtóközleményben arról számolt be, hogy az „európai normákhoz illeszkedő működési keretekről” zajlanak tárgyalások.
Az intézmény Szakszervezeti Bizottságának elnöke, Toronyai Gábor elárulta a Forbes.hu-nak, hogy elégedettek-e az egyetem közleményével.
Részletek. „Mi szeretnénk másként átrendezni a dolgokat, amit a rektor javasol, ott a jelenlegi helyzethez, a KEKVA-helyzethez képest vannak változtatások, de nagyjából egészében azt mondja, hogy folytassuk úgy, ahogy eddig, és ezt nem akarjuk elfogadni” – mondta megkeresésünkre a szakszervezeti vezető.
A vita középpontjában az egyetemi autonómia és a döntéshozó testületek összetétele áll. A szakszervezet szerdai közleménye alapján az első modellváltó egyetem ellen fellázadó oktatók úgy látják, teljesen új alapokra helyezve újra kell választani az egyetem legfőbb döntéshozó szervét, a Szenátust, melynek tagjainak többségét a választott – oktatói, nem-oktatói és hallgatói – tagoknak kell alkotnia. Az egyetem vezetését arra kérték, hogy ügyvezetőként működjön együtt a szenátus fennállásáig, és ne hozzon visszafordíthatatlan lépéseket.
Toronyai lapunknak ezt azzal egészítette ki, hogy egyelőre még nem tudják, milyen megoldással áll elő az új kormányzat, de egy olyan új szenátust szeretnének, amiben nincsenek benne az egyetemi felsővezetés tagjai delegáltként. Ezt el is mondták a rektornak, aki állítása szerint vette az üzenetet: „meglátjuk, hogy mi lesz belőle.”
Hogyan tovább? „Azt gondoljuk, hogy ha a KEKVA megszűnik, akkor a jelenlegi vezetők ettől kapták a megbízásukat, vagyis a fenntartó kuratóriumoktól”. Ha ez nincs, akkor Toronyai szerint teljesen újra kell gondolni a vezetőség összetételét, beleértve a szenátusét is. Arra is kitért a szakszervezet elnöke, hogy nem feltétlenül kell személyi váltás a testületben, indulhatnak a jelenlegi dolgozók is, de egy autonóm szenátustól kapják a felhatalmazást.
„Akárhogy alakítják ki a másik testületet, az csak gazdasági ügyekkel foglalkozzon, mással ne, és az összetételébe legyen erőteljes beleszólása a szenátusnak” – jelentette ki határozottan.
Véleménye szerint a rektor javaslata fenntartaná a jelenlegi rendszert, csak a szenátus jogkörét bővítené némileg, amit nem szeretnének. Állítása szerint van egyeztetés jelenleg a vezetőséggel, a rektor többekkel leül tárgyalni, és üdvözli is, hogy vezetőként fellép az ügyben, csak az ajánlatával nem értenek egyet.
A szakszervezet nevében elmondta, hogy bíznak abban, hogy majd közeledni fognak az álláspontok, de elmondása szerint úgyis az új kormányzat állásfoglalása lesz a döntő. „Feltehetőleg lesz egy átmeneti megoldás, valami maradni fog, de ne hívjuk fenntartó testületnek, mert az állam a fenntartó. Legyen inkább gazdasági tanács, aminek csak jóváhagyási felhatalmazása van, és a rektorválasztásba, a Szervezeti és Működési Szabályzatba ne szóljon bele” – sorolta a követeléseiket.
Mit mondott az egyetem? A BCE csütörtöki közleményében azt írja, hogy a javaslatuk célja, hogy hozzájáruljon egy olyan, európai normákhoz illeszkedő működési modellről szóló szakmai párbeszédhez, amely egyszerre biztosítja az akadémiai autonómia garanciáit, az egyetem nemzetközi versenyképességét és pénzügyi stabilitását.
„A javasolt modellben a jelenlegi kuratórium helyét egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület venné át. A testület négy, egyetemen kívüli tagból, köztük egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező akadémiai vezetőből vagy tudósból, három üzleti, illetve társadalmi vezetőből, valamint a rektorból állna. A testület összetételében mindkét nem legalább 25 százalékos arányban képviseltetné magát” – áll a közleményben. A modellben minden akadémiai ügy kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartozna, amelyet jogszabályi garanciáknak kellene biztosítaniuk. A napi operatív működés a rektor és a Vezetői Bizottság hatáskörében maradna, összhangban a Corvinus jelenlegi gyakorlatával.
KEKVA-rendszer. A Budapesti Corvinus Egyetem az állami fenntartásról leválva került közhasznú alapítványi fenntartásba a fideszes kormánytöbbség döntése alapján, 2019-ben. A modell lényege, hogy bár továbbra is részesül állami támogatásból, a működése gerincét nem a központi költségvetés állja, hanem az egyetem a számára juttatott vagyonból gazdálkodik. Az egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány az államtól Mol és Richter-részvényeket kapott az alapításkor. Az átállás kapcsán az egyik legnagyobb kritika az volt, hogy a fenntartó alapítványok vezető testületeiben gyakran a Fideszhez közeli személyek tűntek fel.
Az eset azért is különösen fontos, mert a befagyasztott uniós források felszabadításának feltétele az akadémiai szabadság visszaállítása és a modellváltó egyetemek helyzetének rendezése is. Április végén arról írtunk, hogy szakértők szerint akár a teljes KEKVA-modell megszüntetése is szóba kerülhet, ami több ezer milliárd forintnyi vagyon visszakerülését jelentheti állami kézbe.
