A bár nem ismerik be, a háttérben olyan átalakulás zajlik, amely az egész világ erőviszonyait befolyásolhatja.
Mi történt? A CNN nyomozása szerint Kína csendben, de nagyszabásúan bővíti nukleáris fegyverprogramjához kapcsolódó infrastruktúráját. A Szecsuan tartományban található létesítmények körül egész falvakat számoltak fel, miközben hatalmas építmények jelentek meg a helyükön. A helyieknek sok esetben csak annyit mondtak: az intézkedések államtitoknak minősülnek.
Műholdfelvételek alapján több kulcsfontosságú bázison jelentős fejlesztések zajlanak. Az egyik leglátványosabb új elem egy hatalmas, megerősített kupolaszerkezet, amelyet radioaktív anyagok kezelésére alkalmas technológiával szerelhetnek fel. Szakértők szerint ez arra utal, hogy Kína növelheti nukleáris fegyvergyártási kapacitását.
Háttér. A folyamat egybeesik azzal, hogy Donald Trump új nukleáris megállapodást sürgetne, amelybe Kínát is bevonná. Ugyanakkor a fejlesztések jelzik, hogy Peking részéről egyelőre nincs valódi visszafogottság a fegyverkezésben. Kína jelenleg több mint 600 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ami elmarad az amerikai és orosz készletektől, de a növekedés üteme a leggyorsabb a világon. A modernizáció nemcsak a mennyiségről szól, új technológiák és rendszerek is megjelennek, amelyek jelentősen növelhetik az ország katonai képességeit.
Hatás. Elemzők szerint mindez egy új, hárompólusú fegyverkezési verseny kockázatát hordozza. Ráadásul a bizonytalanság és a titkolózás miatt a nyugati országok könnyen túlbecsülhetik Kína valós kapacitásait, ami további fegyverkezést indíthat el. A háttérben stratégiai megfontolások is állnak: Hszi Csin-ping vezetése alatt Kína egyre nagyobb hangsúlyt fektet az elrettentésre és a globális befolyás növelésére. Ez különösen érzékeny kérdés lehet olyan konfliktusok árnyékában, mint Tajvan helyzete, ahol a nukleáris képességek fontos szerepet játszhatnak a nagyhatalmi erőviszonyok alakulásában.
