Sokan nem érezték az árrésstop hatását, ötből négy magyar pedig drágulásra számít a kivezetése után.
Mi történt? A lakosság 82 százaléka drágulásra számít az árrés-stop kivezetése után – derül ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív áprilisi felméréséből. Ezen belül a válaszadók 56 százaléka jelentős, 26 százalékuk kisebb mértékű áremelkedést vár. Mindössze a megkérdezettek 9 százaléka számít változatlan árakra, míg csupán egy százalék számít csökkenésre.
A válaszokból látszik az ellenzéki/kormánypárti törésvonal is, de csak az arányokban. Alapvetően mindenki áremelkedésre számít, a fideszes szavazók 71 százaléka, az ellenzékiek 90, a bizonytalanok 81 százaléka vár drágulást. A kormánypárti szavazók 63 százaléka érzékelt árcsökkenést, ezzel szemben az ellenzéki szavazók 19 százaléka számolt be hasonló tapasztalatról.
A válaszadók 35 százaléka érezte úgy, hogy olcsóbban tudott vásárolni az árréstop bevezetése után, míg 52 százalékuk nem érzékelt semmilyen árcsökkenést. A megkérdezettek 13 százaléka mondta azt, hogy nem figyeli az árakat vagy nem szokott vásárolni.
Mit mértek még? A lakosság inflációs várakozásai 2024 közepe óta folyamatosan emelkednek, a felmérés szerint ez a trend a jövőben is folytatódik. Ez a felmérés szerint azért lehet, mert a lakosság inflációs érzetét az élelmiszerek és a gyakran vásárolt szolgáltatások drágulása formálja a legjobban, márpedig ez a két tétel messze az infláció felett drágult: márciusban a fogyasztói árak átlagos emelkedése 4,7 százalék volt, ezzel szemben az élelmiszerek 7, a szolgáltatások 7,5 százalékkal drágultak a Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint.
