A magyar vállalkozások Európa élmezőnyében fizetik a legtöbbet az energiáért a friss uniós adatok szerint.
Mi történt? 2024 második felében a legmagasabb ipari fogyasztási sávban a 22 európai adatszolgáltatóból a magyar áramárak voltak a második legmagasabbak – számította ki a Népszava.
Bontsuk le. A legnagyobb hazai áramfogyasztókat sújtó díj ötszörösen haladta meg a legolcsóbb norvégokét.
Egy félév alatt helyezésünk romlott: az első félév során 23 adatszolgáltatóból még csak a harmadik legdrágábbnak számítottunk, ami akkor a norvég díjak háromszorosára rúgott.
A második és a negyedik legmagasabb áramfogyasztási sávban (30-ból és 36-ból) Magyarország a harmadik, a közbeesőben pedig a negyedik legmagasabb díjat mondhatta magáénak és az első félévhez képest ezek is romlottak.
Bár a legalsó három fogyasztási sávban helyezésünk kissé javult, az a legkisebb energiaigényű cégek esetében is rontja az európai átlagot, a georgiai kis- és középvállalkozások áramdíjait háromszorosan, a finnekét pedig kétszeresen meghaladva.
Miért? A lap által megkérdezett szakérő szerint a magyar iparvállatok áram- és gázárai a kedvezőtlen hazai erőmű-összetétel és az érintett kör alacsony érdekérvényesítő képessége miatt is tartoznak EU-szerte a magasabbak közé. Hozzátette, Nyugaton, kiváltképp a nagy ipari államokban, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás letéteményeseként számon tartott termelők véleményét sokkal inkább figyelembe veszik a döntéshozók, mint nálunk.
Nagy Zoltán, a jelentősebb energiaigényű hazai vállalkozásokat képviselő Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) elnöke szerint a hazai energiatermelés összetétele is hagy kivetnivalót, ebből hiányolja a szélhasznosítást és a bős-nagymarosi vízlépcsőből időjárástól függetlenül nyerhető vízenergiát. A magas árambehozatali és nukleáris arány, illetve a szerény hazai gáz- és olajkitermelés szintén nem kedvez a helyzetnek. A magyar ipar szerkezete sem segíti az ország versenyhelyzetét
