Összehívta a Kúria a jogegységi tanácsot, felülvizsgálják korábbi döntéseiket, hogy azok megfelelnek-e az uniós bíróság nemrég meghozott jogértelmezésének.
Mi történt? Az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott ítélet nyomán Magyarországon is pert nyert az első devizahiteles adós, ezt követően az Országgyűlésben kérdezték erről a miniszterelnököt. Orbán Viktor szerint a luxemburgi bíróság nem a kormánynak, hanem a Kúriának jelölt ki feladatokat a devizahitelesek ügyében.
A 24.hu információi szerint a Kúria már össze is hívta a jogegységi tanácsot, és tizenkét korábbi határozatát vizsgálja felül, hogy azok fenntarthatók-e az uniós ítéletben adott jogértelmezést követően. Erre hivatkozva a bíróságok sorra függesztik föl a folyamatban lévő devizahiteles pereket. A budapesti bíróságon pernyertes ügyvéd a lapnak azt mondta: nem állja meg a helyét a kormányfő érvelése, miszerint új jogi lehetőséget ad az uniós ítélet, és bírósághoz lehet fordulni. A jogász szerint ugyanis az EU-s ítéletre hivatkozva a hazai eljárásjog nem engedi meg a perújítást.
Az EUB ítélete is utalt rá, és annak nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) ki is mondta, hogy az Orbán-kormány által alkotott devizahiteles törvények alkalmazása uniós jogba ütközik, a miniszterelnök ennek ellenére azt mondta, nem terveznek törvénymódosítást, szerinte a meglévő jogszabályok elégségesek.
Kontextus. A magyar kormány a devizahiteles törvényekkel próbálta rendezni az adósok helyzetét, utólag, tartalmilag nyúltak bele a szerződésekbe, most azonban az EUB kimondta, hogy ezt nem lehet, az eredeti állapotot kell helyreállítani. A PKKB az EUB-döntésből vezette le, hogy a hazai devizahiteles törvény uniós jogba ütközik. A Kúria most indított jogegységi eljárása akár évekig is tarthat.
