Egyelőre nem tudni pontosan mekkora károkat is okozott Iránnak a hajnali amerikai akció az atomprogram három legfontosabb helyszíne ellen. Az amerikai gépek gyakorlatilag zavartalanul repültek be Irán légterébe.
A Pentagon több részletet is elárult arról, hogyan is zajlott a B-2-es lopakodók bevetése hajnalban.
Hogy repültek be Iránba? Amikor (amerikai idő szerint) szombaton megkezdődött a „Midnight Hammer” hadművelet, egy B-2 bombázókból álló csoport szállt fel a Missouri állambeli bázisról, és a Csendes-óceán felé, Guam szigete irányába indult – amit a szakértők úgy értelmeztek, hogy az Egyesült Államok esetleges Irán elleni csapására készülnek előzetesen pozíciót foglalni.
De ez csak megtévesztés volt. A valódi, hét darab B-2-es lopakodó bombázóból álló alakulat kelet felé repült, észrevétlenül, 18 órán keresztül, minimális rádióforgalommal, légi utántöltésekkel – ahogy azt az amerikai hadsereg vasárnap nyilvánosságra hozta.
Ahogy a bombázók megközelítették az iráni légteret, egy amerikai tengeralattjáró több mint két tucat Tomahawk típusú, szárazföldi célpontok ellen bevethető rakétát indított. Az amerikai vadászgépek közben a bombázók előtt repültek, elterelésként, hogy felderítsék az esetleges iráni vadászgépeket és rakétákat.
A három legfontosabb iráni nukleáris létesítmény elleni támadás volt minden idők legnagyobb hadművelete B-2 lopakodó bombázókkal, és a második leghosszabb B-2 bevetés – csak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után végrehajtott amerikai műveletek előzték meg.
Mit csináltak Iránban? A B-2 bombázók összesen 14 darab GBU-57 típusú, bunkerromboló „Massive Ordnance Penetrator” bombát dobtak le, melyek egyenként 13,6 tonnát nyomnak. A Pentagon közlése szerint a hadműveletben több mint 125 amerikai katonai repülőgép vett részt.
Miért nem lépett az iráni légvédelem? Az amerikai hadsereg szemszögéből nézve a művelet egyértelmű taktikai siker volt. Az irániak egyetlen lövést sem tudtak leadni az amerikai repülőgépekre, és teljesen felkészületlenül érték őket – mondta Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkari főnökök elnöke vasárnap a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón.
„Irán vadászgépei nem szálltak fel, és úgy tűnik, hogy az iráni légvédelmi rakétarendszerek a teljes művelet során nem észleltek minket” – közölte Caine. „Meg tudtuk őrizni a meglepetés erejét.” Ehhez az is hozzátartozik, hogy Izrael az iráni légvédelem egy jelentős részét kiiktatta az elmúlt napok légicsapásai alatt.
De sikerült? Caine elmondása szerint a kezdeti harctéri kárfelmérések alapján mindhárom célpont súlyos károkat szenvedett, gyakorlatilag megsemmisült, de
nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy Irán nukleáris képességeiből bármi épen maradhatott-e.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter már ennél határozottabban fogalmazott: „Egyértelmű, hogy romba döntöttük az iráni nukleáris programot” – mondta, Caine tábornok mellett állva.
Erről egyértelmű bizonyíték nincs egyelőre, annyi derült ki kereskedelmi műholdak képei alapján, hogy az irániak próbálták megvédeni a fordói komplexumot, legalább is nagy volt a környéken a teherforgalom az elmúlt napokban.
Mennyi ideje készültek rá? A „Midnight Hammer” hadművelet szigorúan titkos volt – mondta Caine tábornok –, „csak nagyon kevesen tudtak Washingtonban a terv időzítéséről vagy jellegéről”. Sok magas rangú amerikai tisztviselő csak szombat este, Donald Trump elnök első közösségi médiás bejegyzéséből értesült róla.
Hegseth közölte, hogy hónapokig tartó előkészületek kellettek ahhoz, hogy az amerikai hadsereg készen álljon a csapásra, ha Trump elrendeli azt. Caine ugyanakkor hozzátette: maga a művelet végrehajtása néhány hét alatt állt össze.
Mi jön most? Ami ezután következik, az egyelőre bizonytalan. Az Öböl-menti államok – ahol több amerikai katonai bázis is működik – vasárnap magas készültségi szintre kapcsoltak, mérlegelve egy esetleges regionális konfliktus eszkalációjának kockázatait.
Az esetleges visszacsapásra készülve az amerikai hadsereg szétosztotta erőit a Közel-Keleten, és fokozta a katonák védelmét szolgáló intézkedéseket. Hegseth elmondta:
az amerikai haderő felkészült arra, hogy megvédje magát a térségben, de arra is, hogy válaszcsapást mérjen Iránra, ha az megvalósítja korábban hangoztatott megtorlási fenyegetéseit.
(Reuters, Forbes)
