Lehet, papíron 3,7 százalék volt a tavalyi infláció, de az emberi meggyőződést nehéz felülírni. Márpedig a fogyasztók majdnem 27 százaléknak érzékelték ezt az adatot.
Mi történt? Míg 2021-ben az 5,1 százalékos fogyasztói árindexet 19,6 százaléknak érzékelték a fogyasztók, addig 2024-ben a 3,7 százalékos adatot 26,6 százaléknak – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. Forbes.hu-hoz eljuttatott elemzése arról, miért érezzük magasabbnak az inflációt a mértnél.
Miért fontos ez? Az inflációs várakozásokat leginkább az érzékelt infláció határozza meg: a lakosság azonnal érzékeli az árak változását, azonban mértékét tendenciózusan felülbecsüli. A probléma hazánkban az utóbbi időben súlyosbodott, írja a GKI:
itthon hajlamosak vagyunk túlbecsülni az inflációt, hiszen 1-1 kirívó negatív vásárlási élmény mélyebben megragad az emlékezetünkben, mint a pozitív tapasztalatok.
Kontextus. Nem csak nálunk, de az eurózónában is felülbecslik az emberek az áremelkedést, bár a tévedés mértéke itt szerényebb. 2021-ben a 2,6 százalékos árnövekedést 3,8-nak érezték, de a legnagyobb különbség a havi tényadat és a várakozások között sem haladta meg a 8 százalékot.
