Az elemző úgy véli, a kormány év végi intézkedései még inkább felgyorsíthatják az árak emelését.
Mi történt? Péntek reggel közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a júliusi inflációs adatokat.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A fogyasztói árak éves szinten 4,3, havi szinten pedig 0,4 százalékkal emelkedtek.
- 12 hónap alatt az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt.
- A csúcstartó kategóriák a csokoládé és kakaó (+20,4 százalék), a kávé (+19,6 százalék), az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs – plusz 18,1 százalék) és a tojás (+17,7%).
- Az őszibarack egy év alatt 85,4 százalékkal drágult.
- Havi szinten 0,3 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, főként a húsok és a büféáruk miatt.
- A háztartási energia 10,9 százalékkal drágult tavaly július óta.
- A szolgáltatásárak turizmushoz köthető része közel 9 százalékkal emelkedett idén júniushoz képest.
Mit mond az elemző? Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a 4,3 százalékos mutató „kicsit magasabb lett az általunk várt 4,1 százaléknál”, de közben „kedvező fejlemény a maginfláció további lassulása, 4 százalékra a hatodik havi 4,4 százalékról”.
Hogyan tovább? Nagy szerint a következő időszakban „a forint stabilitása, a munkapiac feszességének oldódása és a várhatóan lassuló bérkiáramlás a dezinflációs folyamat malmára hajtja a vizet”, utóbbinak pedig „a piaci szolgáltatások mérséklődő inflációjában kellene egyre inkább megjelennie”. Fontos kérdés még az is, meddig maradnak érvényben az árrés- és áremelésstopok, viszont az utolsó negyedévtől induló „jóléti intézkedések érdemi teret nyújthatnak majd az áremeléseknek”. Az év maradék részében az éves alapon vett havi inflációs adatot 4-5 százalék között várják az Ersténél, a 2025. évi átlagos infláció pedig 4,7 százalék lehet.
