Kesztyűs kézzel bánt Magyarországgal a Trump-adminisztráció által készített új emberi jogi jelentés, amely nem tárt fel jelentős jogsértéseket, de azt leírják, hogy az Orbán-kormány politikája és gyakorlata befolyásolta a közszolgálati médiát.
Megjelent az Egyesült Államok friss emberi jogi jelentése, amelyet a Trump-kormányzat jelentősen átalakított az utóbbi évekhez képest, például kivették az LMBTQ-emberek helyzetével foglalkozó részt – írja a a hvg.hu.
Az amerikai külügyminisztérium szerint az átalakításra és egyes részek elhagyására azért volt szükség, hogy „növeljék az olvashatóságot”. A jelentés húsz oldalon keresztül foglalkozik Magyarországgal. Ebben írnak a februárban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalról is, „amely a bűnüldöző szervek segítségével a külföldi szereplőkkel kapcsolatban álló szervezeteket vette célba”.
A jelentés szerint Magyarországon az alkotmány és a törvények biztosítják a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, és a kormány általában tiszteletben tartja ezt a jogot. Az írják, a független média aktív volt, és sokféle véleményt képviselt, de a kormány politikája és gyakorlata befolyásolta a közszolgálati médiát.
Kitérnek két olyan vizsgálatra, amelyet a Szuverenitásvédelmi Hivatal indított, egyet az Átlátszó, egyet pedig a Transparency International Magyarországgal szemben. A hatóság a jelentés szerint azt vizsgálta, hogy a szervezetek külföldi lobbihálózat érdekeit szolgálják-e.
A dokumentum megállapítja, hogy az elmúlt évben nem történt számottevő változás a hazai emberi jogi helyzetet tekintve; nem érkezett hiteles jelzés jelentős emberi jogi visszaélésekről; a kormány hiteles lépéseket tett az emberi jogi visszaéléseket elkövető tisztviselők azonosítása és megbüntetése érdekében, és meghatározta azokat a területeket, ahol javulásra van szükség.
Kontextus. Egy évvel korábban, a Biden-adminisztráció idején kiadott amerikai jelentés Magyarországgal foglalkozó részében még bírálták az igazságszolgáltatás függetlenségébe és a magánéletbe való önkényes és jogtalan beavatkozást, komoly korlátozásokat állapítottak meg a szólás és a média szabadságával kapcsolatban. Konkrét esetekkel is foglalkoztak, például a Schadl-Völner-üggyel és azzal, hogy a kormányhoz közel álló üzleti kör milyen sok közbeszerzést nyert el az elmúlt években, és hogy Tiborcz István, a miniszterelnök veje a Forbes milliárdoslistájára is felkerült.
