Döntést hozott a Kúria, azt azonban még nem tudni, az adósok mekkora köre jár ezzel valóban jól.
Mi történt? Az Európai Unió Bíróságának (EUB) tavasszal hozott ítéletét követően a Kúria Jogegységi határozatot hozott a devizahitelesek ügyében. Az uniós ítélettel egybevágóan a döntés kimondja, hogy az adósoknak a folyósított kölcsön összegén túl minden pénz visszajár, amennyiben a kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen volt. Vagyis ha nem kaptak megfelelő tájékoztatást.
A jogegységi tanácsot júniusban hívták össze, erről mi is írtunk.
Ez mit jelent? Ha nem volt megfelelő az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás, az adós visszakap minden befizetést a folyósított kölcsön összegén túl– kiegészítve késedelmi kamattal. Érvénytelenség esetén a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt az adós – megfelelő tájékoztatás után – kéri.
Ha egy adós nem kapott megfelelő tájékoztatást arról, hogy az árfolyamváltozás miatt jelentősen megnövekedhet a hiteltartozása, és az elégtelen tájékoztatás bizonyítást nyer, akkor a szerződését utólag nem lehet érvényessé nyilvánítani.
Mi hiányzik? A Kúria nem rendelkezett a kártérítés kérdéséről, noha ezt az uniós ítélet taglalta, és a perújítások lehetőségére sem tért ki, ami azoknak az adósoknak lett volna fontos, akik akár épp a Kúria korábbi döntései nyomán szenvedtek kárt. A részletekről alaposabban beszámol a 24.hu.
Kontextus. A magyar kormány a devizahiteles törvényekkel próbálta rendezni az adósok helyzetét, utólag, tartalmilag nyúltak bele a szerződésekbe, tavasszal azonban az EUB kimondta, hogy ezt nem lehet, az eredeti állapotot kell helyreállítani. A PKKB az EUB-döntésből vezette le, hogy a hazai devizahiteles törvény uniós jogba ütközik.
