A K-Monitor hűtlen kezelés miatt tett feljelentést az állami hirdetésekkel kapcsolatban, majd az ezt elutasító határozat ellen felülbírálati indítványt nyújtott be, aminek most helyt adott a bíróság.
Mi történt? A Budai Központi Kerületi Bíróság, a K-Monitor felülbírálati indítványa nyomán kimondta, hogy a nyomozó hatóság nem utasíthatja el a kormányzati kommunikáció tényleges jellegének felülvizsgálatát arra hivatkozva, hogy a megrendelt hirdetések a kormányzati irányvonalat követik – közölte a portál.
Kontextus. A K-Monitor hűtlen kezelés miatt tett feljelentést az állami hirdetésekkel kapcsolatban. Ennek lényege az volt, hogy az állam hirdetésekre szánt pénzt a kormányzat „nyilvánvaló hazugságokra” költi. A portál a 2025-ben indított, a 13. havi nyugdíj „megvédését” célzó hirdetéseket említette konkrétan, melyek arról szóltak, hogy az Európai Parlament, a magyar ellenzék és Magyar Péter eltörölné az intézkedést. A Budapesti Rendőr-főkapitányság elutasította a feljelentést. Indoklásuk szerint „a hirdetések a kormány irányelveinek megfelelő tartalmat hordoznak, a kormány elveit közvetítik a választók felé, a megrendelésük, illetve finanszírozásuk így nem jelenthet kötelességszegést, ennélfogva nem értékelhető hűtlen kezelésként sem.” A K-Monitor az elutasító határozat ellen felülbírálati indítványt nyújtott be.
Miről szólt a felülvizsgálati kérelem? A portál azzal érvelt, hogy a nyomozó hatóságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy közérdekű hirdetések – mivel közpénzből finanszírozottak – megfelelnek-e a kormány irányelveinek, hanem azt, hogy tartalmuk a „teljes társadalom” érdekét szolgálja-e. Véleményük szerint a megjelölt hirdetések nem a társadalom érdekét, hanem pártpolitikát szolgáltak.
A feljelentésben megjelölt konkrét hirdetések a tartalmuk alapján nem közérdekű, a választópolgárokat pártsemleges információval ellátó tájékoztatások, hanem egyoldalú, a kormánypárt választási esélyeinek növelése érdekében az ellenzéket negatív színben feltüntető, kampánycélú hirdetések, amelyek központi költségvetésből való finanszírozása így nem közérdekű kormányzati tájékoztatásnak, hanem tiltott pártfinanszírozásnak minősül
– érvelt a K-Monitor.
Mi következik ebből? A bíróság helyt adott a portál indítványának. A végzésben kijelentették, hogy „valótlan tényállítások nyilvánosság felé közvetítése nem szolgálhatja a társadalom egészének, de akár annak egy részének a javát sem, az kétségkívül ellentétes a közérdekkel, így értelemszerűen nem is lehet a kormányzati hirdetésekre elkülönített pénzösszegek nyilvánvaló célja”.
Mi jön ezután? A bíróság döntése precedens értékű lehet a jövőben, hiszen ez alapján a nyomozó hatóságnak kötelessége tartalmi szempontból is megvizsgálni, hogy megvalósul-e hűtlen kezelés a közpénzből finanszírozott kormányzati hirdetések esetében.
