Az Oroszország-szakértő szerint a magyar betiltás nem Ukrajnának, hanem két csoportnak okoz problémát – mindkettő magyarországi.
Mi történt? „Az ukrán médiacsatornák magyar betiltása nem szimmetrikus válasz, hanem eszkaláció” – írja kedd délelőtti posztjában az Oroszország-szakértő Rácz András.
Miért fontos ez? A magyar kormány hétfőn egy tucat ukrajnai híroldalt betiltott, válaszul arra, hogy orosz propaganda terjesztése miatt nyolt magyar weboldalt tett Ukrajna elérhetetlenné az országban – például az Origót.
Mit mond a szakértő? Rácz szerint „a lépés Ukrajnának nem árt, de az ukrán menekülteknek és az ukrán médiát olvasó független sajtónak igen”. Két okból gondolja eszkalatív lépésnek a magyar válaszcsapást:
„Nyolc betiltott lapra válaszul Budapest nem nyolcat, hanem tizenkettőt tiltott be. Másrészt, és ez a lényegesebb: Budapest sokkal fontosabb ukrán weboldalakat tiltott be, mint amilyen magyar oldalakat Kijev.”
Kontextus. Rácz gyorselemzése szerint az Origo a 11. leglátogatottabb magyar weboldal volt, a szintén letiltott Demokrata az első százban sincs benne, a többi pedig még ennyire sem látható. Ezzel szemben a Budapest által betiltott ukrán oldalak közül az Ukrajinszka Pravda konkrétan a második legfontosabb ukrán híroldal (az ukr.net) után, a TSzN pedig az ötödik.
Mit jelent ez valójában? Az Oroszország-szakértő szerint „a magyar betiltás két csoportnak okoz problémát, mindkettő magyarországi”: a Magyarországon élő ukrán menekülteknek, „akik innentől kezdve nehezebben érik el a saját hazájuk híreit“, valamint azoknak, „akiket érdekelnek Ukrajna eseményeit, történései, hírei – ideértve a magyarországi független médiát is”.
Hogyan tovább? Rácz megjegyzi, hogy „természetesen a korlátozott weboldalakat ezután is el lehet érni VPN-en keresztül, de az pénzbe és némi erőfeszítésbe kerül”. Így szerinte a magyar kormány hiába hivatkozik arra, hogy Ukrajnának válaszolt, Rácz szerint
„valójában a saját polgárain és az itt élő ukránokon sikerült ütnie egyet”.
