A kormányközeli kiadókhoz több külföldi pénz áramlott az elmúlt években, mint a függetlenekhez a G7 elemzése szerint.
Mi történt? A G7 friss elemzésében áttekintette, árbevételüket tekintve milyen arányban részesül külföldi forrásokból tizenhárom, a kormánytól független kiadóvállalat, amelyekről kormányzati körök rendszeresen állítják, hogy ukrán, háborús vagy nyugati propagandát terjesztenek, és ugyanígy megnézték három, a kormánymédiához sorolható vállalat éves jelentéseit is
Mi derült ki? Az, hogy az átláthatóságinak mondott törvényjavaslat aktuális szövege szerint a kormánymédia több pénzt kapott külföldről, mint a függetlenek.
A vizsgált független kiadóvállalatok együttes bevételeinek mind a két évben 83-85 százaléka származott belföldi értékesítésből a vizsgált években, és további nagyjából 5 százaléka hazai támogatásokból (pl. előfizetések, mikroadományok, 1 százalékos felajánlások).
Mindez azt is jelenti, hogy a tizenhárom kiadó bevételeinek legfeljebb 10 százaléka érkezett külföldről, a G7 összesítése alapján ez mind a két évben durván 2,5 milliárd forintot tett ki.
Ennek nagyobb része exportárbevétel volt – azaz külföldi termékeladás vagy szolgáltatás –, a tényleges külföldről érkező támogatások együttes értéke ezeknél a vállalatoknál 2023-ban nem érte el az 1 milliárd forintot, 2024-ben pedig éppen meghaladta azt.
Ugyanebben az időszakban a kormánymédia három kiadójának összes külföldi bevétele legalább 5,5 milliárd forintot tett ki,
tehát a kormányközeli kiadók a beszámolók szerint több külföldi pénzhez jutottak a vizsgált években, mint a függetlenek. A kormányközeli kiadók külföldi bevételeinek döntő többsége szintén export árbevétel volt.
De az átláthatóságinak mondott törvény szövege szerint ez nem befolyásol semmit, a külföldi pénz az külföldi pénz.
