Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzése kemény kritikát fogalmazott meg az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló állami támogatási rendszer működéséről.
Mi történt? A rendszer nemcsak eredményeket hoz, hanem komoly kockázatokat is jelent, írta az ÁSZ, amely részletesen vizsgálta a kormányzati EKD-támogatások hátterét, indoklását, módszertanát és gazdasági hatásait, és egy átfogó reformjavaslatot is megfogalmazott – számolt be a Portfolio.hu.
Az ÁSZ szerint nem elég a jelenlegi, kizárólag a közvetlen adó- és járulékbevételekre épülő számítási modell, hanem fontos lenne azt is mérlegelni, hogy egy beruházás támogatás híján is megvalósult volna-e. A jelentés szerint az EKD-támogatások odaítélésekor nem veszik figyelembe, hogy a munkaerőpiac gyakorlatilag teljesen lefedett, vagyis az állami támogatással létrejött munkahelyekre nem feltétlenül munkanélküliek kerülnek, hanem máshonnan szívják el őket, kiszorítva más vállalkozásokat.
Az ÁSZ szerint komoly hiányosság, hogy a támogatási döntések előkészítésekor elmarad a nemzetgazdasági hatások (GDP, GNI, hozzáadott érték, külkereskedelmi mérleg) vizsgálata. Nincs előzetes hatásvizsgálat a régiós munkaerőpiacra, az árakra, az energiaimport kitettségre vagy az értéklánc-pozíciókra.
Súlyos hiányosságnak nevezik a jelentésben, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok gyakorlatilag hiányoznak az EKD-támogatási eljárásból, semmilyen kötelező környezetvédelmi követelmény nem szerepel a támogatás elbírálásában. Az ÁSZ szerint nem halasztható tovább a támogatások előzetes környezeti szűrése. A jelenlegi rendszer ugyanis nem támaszt semmiféle kötelező követelményt például a kibocsátások, a vízhasználat, vagy az alternatív energiaforrások alkalmazása terén, és a környezetvédelmi engedélyeztetés csak a támogatási döntést követően történik meg .
Kontextus. Az EKD-rendszer a beruházásösztönzés kiemelt eszköze Magyarországon, amelyen keresztül 2020 és 2023 között a kormány összesen több mint nyolcszázmilliárd forintot ítélt oda különféle vállalati projektek támogatására. 2021-ben 223,2 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá a kormány, amelynek mintegy kilencven százaléka külföldi tulajdonú cégekhez került. A legnagyobb összegű, 76,4 milliárdos egyedi támogatást az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyára kapta. Az EKD-támogatások mintegy felét azok a cégek kapták, amelyek stratégiai megállapodást kötöttek a kormánnyal. A legnagyobb kedvezményezettek például a Bosch, a Mercedes, a Hankook és a Samsung.
