Még mindig több a kérdés mint a válasz a készpénz alkotmányos joga kapcsán, miközben a piacra jelentős hatása lesz.
Július 1-től alkotmányos jog lett Magyarországon a készpénzes fizetés, ám a gyakorlati alkalmazás és a szabályozás több ponton is ellentmondásos – idéz a Hvg.hu több piaci szereplőt. A lap arról ír, hogy a jogszabály figyelmen kívül hagyja a piaci realitásokat, hiszen ha egy helyen nincs készpénzes fizetés, annak az az oka, hogy nincs rá kereslet.
A szabályozás egy sor kivételt is enged:
- nem kötelező készpénzt elfogadni például a határon átnyúló online szolgáltatóknak (mint a Revolut vagy streamingplatformok),
- automataboltoknak (mint az Auchan egyik új, dél-budai egysége),
- sőt a fesztiválokon is elegendő valamilyen készpénz-helyettesítő megoldást – például a Festipay feltöltőkártyát – biztosítani.
Nem egyértelmű az sem, mit jelent, hogy egy vállalkozásnak „legalább egy értékesítési ponton” biztosítania kell a készpénzes fizetést. Elég egy bolt egy városban, vagy minden egységre vonatkozik az előírás?
A jogszabály kizárólag a Magyarországon bejegyzett cégekre érvényes – így például egy külföldről üzemeltetett webshop, akár ugyanazzal a kínálattal, mentesülhet a kötelezettségek alól.
Az IKEA magyar webáruházában például jelenleg kizárólag bankkártyás fizetés érhető el, emlékeztet a lap.
Az online utánvét kötelezővé tétele is vitás: a webshopok nem tudják előre, hogy a vásárló készpénzzel vagy kártyával fizet-e az átvételnél, de mégis így teljesíthetik a jogszabályi elvárást – hívja fel a figyelmet Székely Gergely, az Ecommerce Hungary jogi szakértője a Hvg.hu kérdésére.
Miközben a futárcégek (pl. GLS, Magyar Posta) egyelőre nem várnak jelentős drágulást, a készpénzkezelés költsége, logisztikája és biztonsági kockázatai végső soron a fogyasztókra hárulnak.
