Új szabályozás van érvényben a magyar kriptopiacon, júliustól a „jogosulatlan kriptoszolgáltatás” nyújtásáért, de használatáért is börtönbüntetés járhat. Részletszabályok nincsenek, a törvényváltozás zavaros megfogalmazása nyomán egyelőre teljes az értetlenség az érintettek között. Cikkünket frissítettük az SZTFH tájékoztatásával, pár kérdést tisztázott a hatóság.
Mi történik? Júliustól új szabályok vonatkoznak a kriptoeszközökkel való visszaélésekre a Büntető Törvénykönyvben – derült ki a Magyar Közlöny június 23-ai számából. A változás szerint
két év börtönbüntetésre számíthat az, „aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált”.
Ha az átváltás „különösen nagy” értéken történik, három, ha „különösen jelentős” értéken, akkor akár öt évvel is büntethető. Szintén szabadságvesztés járhat azért, ha egy szolgáltató „megfelelőségi nyilatkozat” nélkül vált kriptot.
Miért fontos ez? A törvénymódosítás egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, és teljes értetlenséget hozott a piacra. A legnagyobb problémája a piaci szereplőknek az, hogy a részletszabályok ismeretlenek, a törvényváltozás pedig zavarosan van megfogalmazva nélkülük.
De már hatályos, nem? De igen. Épp ezért, a Forbes.hu-nak nyilatkozó szakértők (legtöbbjük csak név nélkül kívánt hozzászólni a témához) mindegyike azt hangsúlyozta, hogy a szabályok kidolgozatlansága miatt nem tudja, minek kellene megfelelnie pontosan július elsejétől. Nem tudni azt sem, hogyan lehetne megszerezni a megfelelőségi nyilatkozatot, mi alapján lehet valaki „validált” szolgáltató.
Mit kell még tudni? A módosítás július elsejével lépett életbe, de már arról is eltérő jogértelmezések vannak, hogy pontosan mikortól kell megfelelni az új szabályoknak. Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke szerint azok a cégek, amik évek óta a legszigorúbb szabályozásokkal működnek, szintén büntetőjogi intézkedéseket kockáztathatnak, ha nem szüntetik meg a tevékenységüket.
Összhangban van ez uniós szabályokkal? További probléma, hogy mindez párhuzamosan lépett életbe Magyarországon az Európai Unió Markets in Crypto-Assets (MiCA) szabályozásával. A MiCA az egyik legátfogóbb szabályozás a világon, a cégek bődületes összegeket költöttek arra, hogy megfeleljenek a szabályainak akár itthon, akár más EU-s országokban. A vadnyugati állapotokat az uniós csomaggal már felszámolták, így a legtöbb szakértő feleslegesnek tartja a magyar módosítást, és nem érti, minek kell az eleve szigorú EU-szabályozás mellett többletfeltételhez kötni a működést.
A Btk-módosítás érvényben van, és jelenleg a börtönt kockáztatják a szolgáltatók és a befektetők is, ha jogosulatlanul nyújtanak, illetve vesznek igénybe kriptoátváltási szolgáltatást. Úgy, hogy senki sem tudja, mit is jelent pontosan a „jogosulatlan szolgáltatás”. Fotó: Pexels
Ki fogja ellenőrizni? A validált szolgáltatók felügyeletét innentől a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) végzi a Magyar Nemzeti Bank helyett. Ez szintén megmagyarázhatatlan a szakértők szerint, Ács Zoltán például egyelőre nem érti a két hatóság hatáskörét sem abban a tekintetben, hogy ki és mit felügyel majd pontosan.
Dr. Hümpfner Viktória, a Magyar Fintech Szövetség főtitkára és a Hümpfner & Associates ügyvédi iroda vezetője azt is kihangsúlyozta, hogy a szolgáltatóknak feltételezhetően nem lesz elég a kriptoszolgáltatások nyújtására engedélyt szerezniük, hanem szerződést kell majd kötniük az SZTFH által jóváhagyott, validálást végző szolgáltatókkal annak érdekében, hogy legálisan nyújtsanak kriptováltási szolgáltatásokat
Ez a kriptoszolgáltatók részére jelentős többletköltségekkel járhat, amellyel végső soron a magyar felhasználók veszíthetnek.
A már említett hiányzó részletszabályokat az SZTFH dolgozza ki, és az SZTFH elnöki rendelete tartalmazza majd. Csakhogy ez egyelőre nem jelent meg, és ha majd megjelenik, 60 napja lesz majd a szolgáltatóknak megfelelni a július elsején életbe lépett szabályoknak.
Vonatkozik tehát a befektetőkre is? A büntetések a Magyar Közlöny alapján nem csak a szolgáltatókat, de a szakértői becslések szerint nagyjából félmillió magyar kriptobefektetőt is érinthetnek. Kérdés, hogy mi van például akkor, ha valaki egy külföldi, MiCA engedéllyel igen, de magyar „validációval” nem rendelkező cégnél vesz Bitcoint, papíron ugyanis őt is leültethetik.
Dr. Hümpfner Viktória szerint bűncselekménynek csak az ötmillió forintot meghaladó értékű tranzakciók minősülnek. Ezt viszont nem lehet kijátszani azzal, hogy egymás után rövid idővel ennél alacsonyabb értékben váltunk kriptot, ha ezek összértéke több mint ötmillió forint.
Honti Roland, a Cryptofalka alapítója viszont nem tart attól, hogy ők lennének a fő célpont, szerinte esélytelen, hogy ez az ügyfeleket érintse. A Kriptoakadémia elemzése is hasonlóan látja, szerintük a módosítás célja nem a magánszemélyek vagy hétköznapi felhasználók kriminalizálása.
Csakhogy ez a Btk.-módosítás érvényben van, és jelenleg a börtönt kockáztatják a szolgáltatók és a befektetők is, ha jogosulatlanul nyújtanak, illetve vesznek igénybe kriptoátváltási szolgáltatást. Úgy, hogy senki sem tudja, mit is jelent pontosan a „jogosulatlan szolgáltatás”.
Frissítés. A módosítás hatálybalépését követően hétfő este tájékoztatást tett közzé az SZTFH. Eszerint a törvényi szabályokat csak az elnöki rendelet kihirdetését követő 60. naptól kell alkalmazni, tehát jelenleg nem kell ezeknek megfelelni. Szintén tisztázták, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeletét továbbra is az MNB végzi, az SZTFH kizárólag a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyeletét fedi le.
