A cseh főváros szép, bár kissé álmos városból a rendszerváltás után színes, nemzetközi cégeket és művészeket vonzó központtá vált.
Nem, nem minden jó ott sem. Kezdjük a legfontosabbal, vagyis azzal, hogy a sör sem 30 korona többé. Hiába magasabbak a fizetések, de mindezt alaposan beárazta az ingatlanpiac is, a lakhatási válság az adatok alapján még a budapestinél is nehezebb döntés elé állítja a családokat, fiatal pályakezdőket. Hajszálnyival, de egy kicsit még többet is kell dolgozni egy saját lakáshoz, mint nálunk, az állami óvodákba bekerülni pedig nehezebb, mint az egyszeri városlakónak úgy átjutni napközben a Károly-hídon, hogy ne vágnák fejbe négyszer egy szelfibottal.
A rendszerváltás után a teljes belvárost renoválták, az köztereket pedig egységesen macskakövezték. De Prága ma sem ül ölbe tett kézzel, új gyalogoshídat építettek, az összes pályaudvart felújítják, és új koncertterem is épül a Moldva partján. A közterekhez pragmatikusan állnak, sok év szélmalomharc után betiltották a várost játszótérré alacsonyító elektromos bérrollereket. És ha már rollerek: budapesti szemmel az is szemet szúr, hogy alig látni ételfutárt, mert
a helyiek nem műanyag dobozból táplálkoznak, hanem étterembe járnak.
A főpályaudvar előtti tér egyelőre egy nagyvárosi autópálya, az alatta fekvő közpark sem épp a város legrendezettebb pontja. Mindet teljesen megújulhat néhány éven belül. Forrás: Henning Larsen Architects
Két várost sokféleképpen össze lehet hasonlítani. Prágában elég sokszor jártam, legutóbb egy kifejezetten inspiráló, világszínvonalú rendezvényen. A Pulse Fesztivált egy fiatal csapat hozta létre, és a cseh, szlovák, lengyel és osztrák mellett magyar építészeket, belsőépítészeket és designereket is várja.
Itt, a Forbes színpadán nagy cseh ingatlanfejlesztőkkel és építészekkel beszélgettünk elsősorban prágai fejlesztési projektekről. Maga a fesztivál tényleg elképesztő, elég, ha csak annyit mondok, hogy olyan neveket képesek Közép-Európába vonzani, mint Sir David Chipperfield, Kengo Kuma, Daniel Liebeskind vagy épp Piero Lissoni.
Sir David Chipperfield építész a Pulse Fesztivál színpadán Prágában. A berlini Neue Nationalgalerie újratervezését irányító brit 2023-ban kapta meg az építésznek elérhető legrangosabb elismerést, a Pritzker-díjat.
A lista hosszan folytatható, mégsem róluk szeretnék most írni, hanem a cseh ingatlanpiacról és a helyi fejlesztőkről, akik ambiciózusak, merészek, kooperatívak, keresik a minőséget és építészeti értelemben nyitottak. Öt pontban gyűjtöttem össze, hogy mi lehet a sikerük titka.
Nemzetközi építészirodák
Még oda sem kell utaznunk, hogy lássuk a helyi fejlesztők minőség iránti igényét, és azt, hogy topligás nemzetközi építészirodákat vonzanak az országba. A rendszerváltás óta eltelt évek alatt dolgozott itt Frank Gehry (a mára már minden útikönyvben megtalálható Táncoló házak épületén), a Zaha Hadid Architects (a Masaryk pályaudvar melletti Masaryčka épületén), a Henning Larsen Architects (a főpályaudvar átépítésével) vagy épp a Bjarke Ingels Group (az új, folyóparti koncertterem, a Vltava Filharmónia épületén).
A Zaha Hadid Architects által tervezett Masaryčka épülete, a pályaudvar szomszédságában. Forrás: masarycka.com
Ezek az építészek aztán mágnesként vonzzák a sajtó figyelmét, ezen keresztül a nemzetközi vásárlókat, és inspirációként szolgálnak a fiatal helyi építészek számára. Irigylésre méltó helyzet ez, amit lehetetlen nem abból a perspektívából nézni, hogy Budapesten még az évtizede bezárt Közlekedési Múzeum sem tud megépülni a világhírű, New Yorkban, a The High Line tervezésével már bizonyított Diller Scofidio + Renfro tervei szerint, mert valamiért jobb ötletnek tűnik megépíteni egy debreceni autópályalehajtó mellett.
Tehetséges helyi építészek
De a prágai fejlesztők nem kizárólag a sztárokat keresik. A fent említett pályaudvarmegújításhoz kapcsolódik például a volt postai raktár helyén épülő Hybe Office épülete, amelynek tervezője a prágai és londoni irodával rendelkező Jakub Klaška, a Vinohradská 8 nevű projekt tervezője pedig a szintén helyi Jakub Cigler.
Vagy ott van a remek prágai-brnói-pozsonyi Chybík + Krištof, ami elhanyagolt városi területek megújításának egyik legjobbja. Prágában a Manifesto nevű piac például több városrészbe, így a Florence, majd később Smíchov és Anděl városrészekbe is új életet lehelt.
Igen, ez egy piac. Nemcsak enni lehet, filmvetítéseket és koncerteket is tartanak. A Manifesto már több városrészbe lehelt új életet a Chybik + Kristof építésziroda segítségével. Fotó: Alexandra Siebenthal / Chybík + Krištof
A Manisfesto nappal. Fotó: Alexandra Siebenthal / Chybík + Krištof
Nyitottság az újra
A fejlesztések célja nyilván itt is a profit, de a fejlesztők megértették, hogy az egyediséggel piaci értéket teremtenek. A művészet nem emléktáblákban merül ki, hanem bátran vonnak be helyi designmárkákat és képzőművészeket az egész tervezési folyamatba. Az egyik legizgalmasabb prágai városfejlesztési terv a Smíchov városrészben megvalósuló Lihovar, ahol az egykori gyárkéményeket és téglahomlokzatokat megtartva hoznak létre új lakónegyedet, helyet adva olyan közfunkcióknak is, mint az új Cseh Fotó Galéria.
A Lihovar nevű projekt Smíchov városrészben épül, és nem eltűnteti az ipari örökséget, hanem büszkén épít rá. Forrás: lihovar.cz
Az egész projekt aktív részese David Černý, a cseh szobrászat rocksztárja, akinek az egész városban megtaláljuk az alkotásait, hogy csak a legismertebbet említsem, a Žižkovi tévétorony oldalán mászó tíz „babáról” sok hazai olvasó is ismeri. A szobrász szintén aktív részese lesz annak a toronyházépítésnek is, ami Csehország legmagasabb épülete lesz, és mi is írtunk róla. Igaz, ott sem mennek gyorsan a dolgok, mert szinte pontosan hat évvel ezelőtt írtunk először a tervekről.
Kooperáció és kompetitivitás
Mindennek a lényege a verseny. Akár helyi, akár nemzetközi építész készíti a terveket, a legjobbnak kell nyerni. Bár a háttérbeszélgetésekből az is kiderült, hogy a helyiek zártnak találják a saját piacukat, ahová nehezen tudnak a nemzetközi irodák betörni, magyarországi perspektívából ezek szinte luxusproblémáknak tűntek.
A Vinohradská 8 nevű projekt a főpályaudvar közelében épül, és főleg lakásokat kínál. Forrás: Penta, PSN
Az egyik beszélgetést épp a Penta és a PSN vezetőivel folytattam, mindkettő nagy és tradicionális fejlesztőnek számít a cseh piacon, mégis egyre gyakrabban együttműködnek. Például a főpályaudvar közelében, a volt gázipari székház helyén építendő Vinohradská 8 projektje kapcsán, és mindenki hozza azt a hatalmas tapasztalatot, amit felhalmozott az évek során.
Megújuló rozsdazónák
A város alapvetően nem kifelé terjeszkedik, újabb és újabb szántóföldek, erdősávok vagy elővárosi települések bekebelezésével. Sorra újulnak meg a pályaudvarok, így a már említett főpályaudvar vagy a Masaryk pályaudvar, de területét tekintve még ezeknél is nagyobb léptékű Holešovice megújulása. A helyi fejlesztők pedig jól tudják, hogy a vasúti rozsdazónák a város ingatlanfejlesztési aranytartaléka, amit egyre szívesebben ásnak ki a föld mélyéről.
