Váratlanul robbant be egy új dizájntrend a telefonos iparágban. A minden korábbinál karcsúbb telefonok körül forr a levegő. De vajon van ezeknek bármi haszna? Hátrányoktól kell tartani? Veszélyesek lehetnek?
Karcsúság mindenek felett! Ez idén már nemcsak a diétázók, és az Ozempic-hívők jelszava, hanem néhány telefongyártóé is. A két piacvezető gyártó minden korábbinál vékonyabb mobilokkal rukkolt elő, amikkel új őrületet indíthatnak be.
A Samsung az Edge fantázianevű modelljével nyitotta a sort, amelynek egy nagyszabású saját globális eseményt is szervezett. Ebben a megtiszteltetésben csak a zászlóshajó-termékek részesülnek, ebből is látszik, mennyire fontos a dél-koreai cégnek ez a vonal.
Az Apple pedig rátett egy lapáttal, hiszen a szokásos, nagy őszi rendezvényét minden idők legvékonyabb iPhone telefonja, az Air köré építette fel, amely így a tömegek által követett esemény legnagyobb sztárja volt.
Nagy az érdeklődés a dizájnvonal iránt: az Apple hivatalos Youtube-csatornáján már 30 milliós megtekintés fölött járnak az Airt bejelentő videók. De talán ennél is többet mond, hogy van olyan influenszer, aki már hozzájutott egy-egy példányhoz a hivatalos értékesítés megkezdése előtt, és az ő készülékbemutató videóit is átlagosan 10 millióan nézték meg néhány nap alatt.
Tényleg olyan jó?
Joggal motoszkálhat az emberben, hogy a néhány milliméteres karcsúsításban valóban van ennyi? Vagy egy mesterségesen gerjesztett felhajtást látunk megint, valódi hozzáadott érték nélkül? Vannak hátrányai-e megoldásnak?
Baloldalt egy hagyományos okostelefon, mellette a 30 százalékkal karcsúbb, szupervékony Samsung Galaxy S25 Edge.
A cikk elkészültekor az Airból még nem volt elérhető tesztkészülék, viszont a kéz tizedmilliméterrel vastagabb, tehát szintén szupervékony Samsung S25 Edge mobilból már igen. Ezt nyúztuk néhány napig, hogy megnézzük, hogyan teljesít.
Kezdjük a legfontosabbal: bár a pár milliméteres vékonyítás nem hangzik soknak, ám a valóságban tényleg számít.
A megszokottnál jóval kényelmesebb zsebben viselni az eszközt, egyáltalán nem nyom, nem dudorodik ki, amihez hozzájárul a megszokottnál kisebb súly is. Abszolút prémium érzetet kelt, de nem csak tapintásra, hanem szemre is.
Kép: Apple
Manapság, amikor már a belépő szintű készülékekre is kamerák sokaságát pakolják, csak a beavatottak és a geekek tudják megkülönböztetni a többszázezres modelleket az olcsóktól. Ezen viszont azonnal látja mindenki, hogy nem egy szokványos darab. Így státuszszimbólumként is bevethető, akárcsak a hajtogatható rokonai.
Teljesítmény és energia: kompromisszum?
Mindkét cég ráfeküdt arra is, hogy teljesítmény terén se lehessen belekötni semmibe, így hardverfronton a jelenlegi csúcsot képviselik ezek a szupervékony modellek.
A tesztmérések alapján az Edge rendkívül erős. Teljesítmény alapján a szűk világelitbe tartozik.
Így az alkalmazások futtatásával sincs gond, éveken át használhatóak maradnak magas szinten is. A forrósodástól előzőleg joggal lehetett tartani, de a jelek szerint sikerült megoldani a hővezetést és a meleg levegő keringetését, ami kisebb technológiai csoda.
Viszont a vékony készülékház az üzemidő terén kompromisszumra kényszeríti a felhasználókat, egyszerűen, mert fizikai korlátai vannak a nagy kapacitású akkumulátornak.
Tapasztalataink alapján ugyanolyan használat mellett nagyjából 30 százalékkal kevesebb ideig bírja egyetlen töltéssel. Az Apple azt ígéri, hogy valamilyen „mágiával”, azaz nagyobb sűrűségű akksik használatával ezt kompenzálni tudják. De ezzel kapcsolatban azért vannak kétségeink.
Zoomkamera nincs rajta, emiatt a képalkotási képességei korlátozottabbak, de így is lehet vele gyönyörű képeket lőni.
A vékony készülékház a képalkotás terén is visszalépést jelent. Az Apple telefonjára mindössze csak egy kamerát tudtak építeni, ilyesmire évek óta nem volt példa az iPhone-ok esetében. A Samsung S25 Edge-ről pedig hiányzik a nagyítást biztosító zoomkamera, ami pedig már lassan a lényegesen olcsóbb középkategóriában is alapelvárássá válik.
Személyes tapasztalat
Az elmúlt napokban megkérdeztem néhány embert a vékony telefonról, és mindenkinek nagyon bejött ez a vonal. Még azoknak is, akiket egyébként totálisan hidegen hagynak a mobilos innovációk. Természetesen ez nem egy reprezentatív felmérés, ám azt jelzi, hogy az Apple és a Samsung ezúttal (is) jó irányba lépett.
Kép: Apple
Különösen fájhat mindez a Google-nek, illetve a nagyravágyó kínai riválisoknak, amelyek épp a trónfosztáson mesterkednek. Egyelőre csak a Tecno háza tájáról érkezett olyan hír, hogy állítólag célegyenesben van náluk egy ilyen készülék. A Spark Slim eredetileg az iPhone Air előtt jelent volna meg, de elhalasztották a bevezetését. A vállalattól nem állnak távol a csalafinta húzások, szóval lehet, hogy az egészből nem lesz semmi, és csak egy kis ingyen médiafelhajtást akartak generálni ezzel az egésszel.
Abban viszont biztosak lehetünk, hogy már a Xiaomi, Huawei, Oppo, a Motorola, a Google és a Honor R&D laborjaiban gőzerővel dolgoznak, hogy behozzák a lemaradást. Az ultravékony telefonok kora beköszöntött, és az is száz százalék, hogy még csak az út elején járunk.
Nem kell ahhoz jóstehetség, hogy kijelentsük, úgy fognak egymásra licitálni a szereplők a tized- és századmilliméterekkel, hogy öröm lesz nézni.
Ma még viszonylag drágák a szupervékony telefonok, hiszen a Samsung s25 Edge 300 000 forintot kóstál, az iPhone 17 Air pedig félmillióról indul. Idővel, ha csökken az újdonság faktor, illetve még több versenyző lép erre a területre, akkor az árak várhatóan csökkenni fognak.
