Mitől vicces a háromlábú, Nike cipőt hordó cápa? Mi történik a kisiskolás gyerekekkel, amikor egy félig krokodil, félig bombázó-repülőgépen keresztül kapcsolódnak a felnőttek valóságához? És miért sokkal károsabb ez az őrület, mint bármelyik Marvel-film? Dr. Szentiványi Dóra klinikai szakpszichológus, az ELTE PPK adjunktusa és a Gyermekkori Pszichés Zavarok Kutatócsoport oktatója szerint beláthatatlan következményei lehetnek, ha a fiatalok AI-generált rövid videókból próbálják megérteni az őket körülvevő valóságot. Interjú.
Forbes: Gyerekek és fiatalok tömegei néznek elsőre értelmetlennek tűnő, tartalmatlan, bugyuta, AI-generált shortvideókat olasz szöveggel. Nagyjából így írható le az italian brainrot (olasz agyrohasztás) műfaja, aminek a megértéséhez már valószínűleg mindketten túl öregek vagyunk. Pszichológusként te hogyan tudsz megközelíteni egy ilyen jelenséget?
Dr. Szentiványi Dóra: Onnan érdemes kiindulni, hogy a social media megjelenésével a figyelem terjedelme csökkent. Itt nehéz megrajzolni egy konkrét ok-okozati összefüggést, inkább leíró jelleggel érdemes arról beszélnünk, hogy ez az idő nagyon-nagyon kevés. Ahogyan változnak a szokásaink, úgy változott az is, hogy szórakozás céljából milyen hosszúságú filmeket, kisvideókat nézünk.
A brainrot ebben a kontextusban értelmezhető: egyre rövidebb ideig figyelünk valamire, legyenek ezek hírek vagy viccek, a cél, hogy gyorsan át tudj ugrani a következő videóra, hogy órákon keresztül nézelődj a feedben. Ez a doomscrolling jelensége. Emellett sok negatív benyomás is ér minket a mindennapokban, ez a klinikai munkában erősen meglátszik. Jön egy fiatal, aki megkérdezi, minek csináljon nyelvvizsgát, hogyha a globális felmelegedés miatt lehet, a jövőben a lakásból se tud majd kimenni. Kivel fog spanyolul beszélgetni vagy olaszul? Ezek elől menekülünk bele a doomscrollingba és a brainrot világába.
A doomscrollingról már vannak adataink.
Rontja a memóriát, a tervezési funkciókat, az időérzéket, változások tapasztalhatók a szürkeállomány gátlásért felelős részein.
Az amerikai és magyar brainrot is relatíve népszerű itthon, de abszolút az olasz lett a befutó, lévén egy dallamos, jó érzéseket keltő nyelv, ami passzol a mesék világába – állítja Dr. Szentiványi Dóra. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Már ahhoz is nagy tudatosság és önmérséklet kell, hogy ne kezd el ezt a görgetést, vagy hogyha már görgetsz, akkor letedd. De a feed-ben sem kerülnek el minket a mindennapok problémái, a nyomasztó, bizonytalanságot sugárzó tartalmak, a háború, amik erősen hatnak a hangulatunkra, rossz kedvünk lesz, nő a szorongás.
Egy ilyen állapotban jön szembe a brainrot, egy alapvetően kedves és meseszerű tartalom, ami oldja a rossz közérzetet. Emellett a szürrealista megjelenítés meghökkentő, megragadja a figyelmet, szokatlan, más, mint amit várunk.
Ezalapján minden pozitív hangvételű, kedves, vicces tartalom virális lehetne. Mi adja a brainrot és legfőképp az olasz nyelvű brainrot különlegességét, hogy ennyire jól működik?
Az amerikai és magyar brainrot is relatíve népszerű itthon, de abszolút az olasz lett a befutó, lévén egy dallamos, jó érzéseket keltő nyelv, ami passzol a mesék világába. Az egyes karakterek nevei, például Tralalero Tralala vagy Lirilì Larilà, hangzásukban a dajkanyelvhez hasonlítanak, ahogy a kisgyerekekkel beszél, gügyög az ember. Ez aztán a mesékkel összekapcsolódva korai emlékeket hoz vissza, ami még vonzóbbá teheti a műfajt.
A másik fontos szempont a humor. Feszültségcsökkentő, össze lehet nevetni, össze lehet kacsintani a másikkal. A brainrot karakterei több szempontból is viccesek. Kellően részletes ez a mesterséges intelligencia által generált abszurd képi világ, el lehet benne veszni, lehet nézegetni és általában több részletében is vicces.
A cápa egyrészt nem a vízben van, hanem a vízparton. Másrészt lábai vannak, de nem is kettő, hanem kapásból három. A lábain Nike cipőket hord.
Az olasz brainrot univerzum legnépszerűbb karakterei
Tralalero Tralala, a háromlábú, Nike cipős cápa.
Lirilì Larilà, a kétlábú, szandálos kaktusz-elefánt.
Trippi Troppi, a macsakfejű garnéla vagy halfejű medve.
Bombardino Crocodilo, a krokodilfejű bombázó repülőgép.
Chimpanzini Bananini, a banántestű csimpánz.
Ballerina Cappuccina, a kapucsínófejű balerina és párja, Cappuccino Assassino, a ninja-kávéspohár.
Tung Tung Tung (tetszőleges számű Tung) Sahur, a baseballütős, indonéz fadarab.
Brr Brr Patapim, a nagylábú majom.
Boneca Ambalabu, az emberlábú, békafejű autógumi.
La Vacca Saturno Saturnita, a Szaturnusz bolygó-testű, emberi lábfejeken járó tehén.
Girafa Celestre, a túracipős, görögdinnyetestű zsiráf.
Említetted, hogy fiatalok ezen összekacsintanak. Mi lehet az oka, hogy ezt a humort ők értik és mi nem, vagy csak alig?
Mert valahol az is a célja, hogy elkülönítse őket a szüleiktől. Korábban lázadási eszköz volt, hogy a fiatalok befestették a hajukat valamilyen színűre, manapság ebben már nincs semmi különös. Egy időben ez volt a tetoválás, de már sok mindenkinek van tetoválása. Máshogy kell elkülönülni. Erre jó eszköz a humor, mint csoportjelenség, amit nem értenek a szülők.
Bár azóta, hogy virális lett a brainrot, gyengült ez a hatás, egyre jobban kezdik megismerni az idősebb generációk, még ha nem is értik meg teljesen. A brainrot műfaját marketingre is elkezdte használni több cég, cikkek születnek a témáról.
A brainrot-univerzumot tehát felfoghatjuk úgy is, mint a mai kisiskolások meséje, amit ők értenek, ami róluk szól. De lesz ebből egyáltalán történet? Ezeken a videókon jóformán csak karaktereket látunk véletlenszerű helyzetekben, véletlenszerű sorrendben.
A karakterek valóban róluk szólnak, a bombázó-krokodil példája a legismertebb, az a Gázát bombázó izraeli gépeket szimbolizálja. Ezek a szimbólumok, sztereotípiák a humor részei.
A cápa nagyon férfias, de közben meg a három lába miatt esetlen, a Nike cipő egyfajta fogyasztóitársadalom-kritika. A kapucsínófejű balerina a kávéikkal szelfiző lányokon nevet.
„A brainrotok nem tartalmaznak sem valódi konfliktust, sem megoldást, a mesék szereplőitől eltanult értékek vagy megküzdési minták teljesen hiányoznak belőlük.” Fotó: Sebestyén László / Forbes
Ezek sokszor elég problémás sztereotípiák. A majom, amellett, hogy arról is szól, hogy a fogyasztói társadalom megeszi a majmok elől a banánt, tartalmaz némi rasszizmust is, ahogy a bevándorló hátterű fadarab is. Az ehetőnek és nem ehetőnek tartott állatok keresztezése (Trippi Troppi) is egy társadalmi tabu. De az se normális, hogy – a Hupikék törpikékhez hasonlóan – összesen egyetlen egy női karakter van a brainrotok között.
Igen. A brainrotok nagyon nem PC-k (azaz nem politikailag korrektek – a szerk.). A fiatal generációhoz lecsöpögnek a felnőttek problémái, érzik az ezek mögötti feszültséget. Erre egyfajta szelepként funkcionál a bombázó, a majmozó vagy az akár allahozó karakter.
Már önmagában az is érdekes, hogy hogyan alakultak ki ezek a karakterek. Bárki készíthet ilyen brainrotot, bárki feltöltheti az internetre, az algoritmus, vagyis az ilyen brainrotokat fogyasztó fiatalok szelektálják ki a fontos karaktereket, ebből épül fel organikusan az univerzum, amiben mindenki mindenkivel interaktálhat, mint a Marvel-filmekben.
Vagy mint a görög mitológiában, ott is organikusan alakultak ki az archetipikus karakterek.
Igen, viszont ezek a karakterek szelepek maradnak, megoldást, megküzdést már nem tanítanak, mivel egybefüggő történetük nincs. Olyan, mintha a Marvel-filmeket feldarabolnád pármásodperces videókká, amiket véletlenszerűen néznél.
Kavarodik össze-vissza a sztori, nincsen eleje, nincsen vége, nincs probléma, nincs megoldás.
A brainrot karakterek interakciói, például amikor a bombázó lebombázza a cápát, egy pontszerű esemény: a cápa le van bombázva. Az abszurd világ határai is érdekesek, a reakciókban ennél a videónál például érdekes volt megnézni, hogy senki nem feltételezte, hogy a cápa tudna repülni, pedig nem lenne kevésbé abszurd, mint az, hogy a parton, futva menekül a bombázás elől.
De azért is veszélyesek ezek a brainrotok, mert nem mutatják be a kontextust. A gázai háború esetében például nincs megjelenítve, hogy a krokodil családja meghalt-e október 7-én.
Tralalero Tralala és Bombardino Crocodilo harca. A 15 másodperces videót 45 millióan nézték meg eddig Tiktokon. Forrás: Tiktok.
Magyarul részben reflektálnak az eseményekre, de annyira rövid a sztori, hogy tanulságot már nem lehet levonni belőle.
Ha a nagyon kis gyerekeknek készült mesekönyveket nézed meg, rövid kis történeteket találsz bennük, ők ennyit tudnak befogadni. Ahogyan nőnek a gyerekek úgy érdemes nekik egyre hosszabb, egyre komplexebb történeteket mesélni. Az összes jó mesében van konfliktus, ami megoldódik, így meg tudják megtapasztalni a gyerekek, hogy nem megoldhatatlan egy-egy probléma. De mivel a brainrotok nem tartalmaznak sem valódi konfliktust, sem megoldást, a mesék szereplőitől eltanult értékek vagy megküzdési minták teljesen hiányoznak belőlük.
A praxisomban volt egy anyuka, aki mindig kihagyta a mese rossz, konfliktusos részeit. A gyereke nagyon szorongott és egy idő után már nem is akart több mesét meghallgatni. Kell a konfliktus, amiből ki lehet jönni, legyen az a legkisebb királyfi vagy a Pókember története: érdemes dolgozni, túl tudunk rajta lenni. A gyerekeknél ez a mintakövetés miatt is nagyon fontos, lásd amikor a Disney-mesék hőseinek a hanghordozását ismételgetik.
A mesebeli konfliktus egy dolog. De hogyan kell egy gyerekkel megértetni, miért háborúznak és miért éheznek emberek, miért melegszik fel a bolygó, és hogy miért örül mindenki a felmelegedés kellős közepén az alacsony olajárnak?
Általános irányelv bármilyen korú gyereknél, hogy a saját szintjén, a saját szavaival az igazat kell mondani neki mind a saját gondjainkról, mind a világ problémáiról.
Semmi sem rosszabb, mint a gyerek képzelete.
Ha veszekednek a szülők azon, hogy ki mennyit dolgozik, akkor a gyerek azt fogja hinni, hogy el fognak válni, mert a környezetében azt látta, hogy a veszekedés vége válás. Ehhez képest viszont apró probléma, ha azon veszekednek, hogy ki mennyit dolgozik. Az olajár változását és Trumpot is a saját szintjükön el kell mondani, vagy akár eljátszani nekik: mi történt, ebben mi a jó, mi a rossz, biztosítani kell nekik a lehetőséget, hogy ezzel megküzdjenek.
