Fantasztikus Lego-szettek fűződnek a dán központban dolgozó dizájner, Gerencsér Áron nevéhez, aki rajongóból vált hivatásos munka társsá. Fanatizmusról, kreativitásról, az AI jelentette veszélyről és beteljesült, illetve megvalósulásra váró álmokról is beszélgettünk. Interjú.
Mindenkinek az az álma, hogy a hobbijával keressen pénzt, ám ez azért sajnos csak keveseknek jön össze. Biztosan utóbbiak közé tartozik viszont Gerencsér Áron, aki egészen kisgyerek korától megszállottja volt a Lego-nak. A szenvedély felnőtt korában is megmaradt, sőt egy álom megvalósulásaként végül a dán cégnél kapott munkát dizájnerként.
A közelmúltban Magyarországon járt a Comic Con rendezvény miatt, ahol rengeteg Lego-rajongóval találkozott, és így elkaphattuk egy rövid beszélgetésre. Arról faggattuk többek között, hogy a munka képes-e megölni rajongást, vagy hogy mennyire veszélyezteti az állását az AI, mi kell ahhoz, hogy valaki jó dizájner legyen, és úgy általában: hogyan látja valaki belülről a hatalmas Lego univerzumot.
Forbes: Pontosan mi egy Lego-dizájner feladata?
Gerencsér Áron: Az úgynevezett modell dizájn területén dolgozom, amelynek során a feladat, hogy kitaláljuk, egy adott szett hogyan fog kinézni, és milyen elemekből áll. Ez egyszerűnek hangozhat, de valójában meglehetősen komplex folyamat.
Gerencsér Áron, LEGO dizájner. Fotó: Sebestyén László.
Önmagában még nem elég ugyanis, ha a végeredmény esztétikus. Fontos, hogy stabil és biztonságos legyen, illetve hogy maga az összeépítési folyamat minél nagyobb élvezetet nyújtson a vásárlóknak.
Emellett ügyelni kell a gazdasági szempontokra, tehát például, hogy a termék beleférjen egy adott árkategóriába, valamint licencelt témák esetén a külső partner elvárásaira is.
Az első, kreatív fázisban alapvetően csak a kisebb tervezőcsapatok tagjai vesznek részt. A másodikban viszont már együtt kell dolgozni más részlegekkel is, és itt jóval több kötöttséget, szabályt kell figyelembe venni.
Hogy telik egy átlagos munkanap?
Az idő legnagyobb részében ülök és építek. A dániai központban szó szerint megtalálható a jelenleg elérhető elemek közül az összes, gyakorlatilag végtelen mennyiségben. Ezekből hozunk létre rengeteg különféle prototípust, melyeket folyamatosan finomítunk, alakítunk. Végül pedig kiválasztják azt, amely a boltokba kerül majd.
Egyszerre több szetten is dolgozunk, de átlagosan nagyjából fél év kell ahhoz, hogy a legelső ötlettől eljussunk a kész termékig. A munkaidő papíron nyolc óra, de az agyam sokszor szabadidőmben is az aktuális feladatokon kattog. Fejben is építek.
Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy valaki jó dizájner legyen?
A kreativitás és térlátás létfontosságú. De emellett nagy jelentőséggel bír az is, hogy az ember csapatjátékos legyen, és helyén tudja kezelni a kívülről érkező kritikákat, meglátásokat.
El kell fogadni, hogy ezen a szinten az építés már nem pusztán az önmegvalósításról vagy a határok feszegetéséről szól. Nagyon más élmény, mint amikor valaki fanatikus építő, és minden más szempontot félretéve művészként alkot az elemekből.
Tudom, hogy mi a különbség, hiszen otthon továbbra is hobbiként tekintek a Legóra, és mind a mai napig építek munkán kívül is.
Mikor kezdődött nálad ez a szenvedély?
Négyéves koromban akadt a kezembe egy Bionicle készlet, és azóta imádok legózni. De sokaktól eltérően nekem a gyerekkor után sem múlt el a szerelem. Folyamatosan építettem, találtam ki saját kreációkat, és többek között egy Lego tematikájú online rajongói oldalra is írtam cikkeket, teszteket, értékeléseket.
Az élete a kockákról szól. Fotó: Sebestyén László.
Formális dizájn hátterem nincsen, ilyen képesítéssel sem rendelkezem. Az említett saját építményekből készítettem egy portfóliót, és azzal jelentkeztem a cég egyik álláshirdetésére. Ez három éve volt, huszonöt éves koromban, és azóta a dániai központban dolgozom.
Fiatalnak számítasz a dizájnerek között?
Igen, hiszen vannak olyan nagy öregek, akik már évtizedek óta ezt csinálják. Nekem óriási élmény ez önmagában, hiszen egyfajta sztárként tekintek rájuk, akik megteremtették a gyerekkoromat. Egyébként jellemzően nagyon jó fejek, lehet velük beszélgetni, és köztük sokan pont olyan rajongók maradtak, mint én.
Van olyan álomprojekt, amit megvalósítanál, de még nem foglalkozhattál vele?
Jelenleg gamer indíttatású, például Minecraft vagy Sonic szetteken dolgozom, és mivel videójátékos hátterem is van, így már most is azt mondhatom, hogy olyan témákkal foglalkozom, amelyek magánemberként is közel állnak hozzám. De az igazi álmom, hogy egyszer Bionicle szetteket tervezhessek, mert mind a mai napig azt a vonalat szeretem a legjobban.
A Minecraft és a Sonic esetében nem kell mereven ragaszkodni a már létező formákhoz és színekhez? Mennyire viheti bele egy készletbe a saját kreativitását a dizájner?
Az tény, hogy az alapok adottak, de a partnerek sokszor nagy szabadságot adnak. A Sonic esetében például volt lehetőség arra, hogy egy olyan robotot tervezzünk, ami korábban még soha sehol nem jelent meg. Ráadásul mi háromdimenziós objektumokat hozunk létre, de a játékokban gyakran előfordul, hogy a karaktereket csak két dimenzióban látjuk. Tehát így akadnak olyan vizuális részletek is, amelyeket nekünk kell kitalálni.
Többek között ezt a Sonic figurát is ő tervezte.
Emellett, mint ahogy említettem korábban, az esztétikum csak egy dolog. Amellett figyelni kell más szempontokra is, és e feladatokban a találékonyság óriási szerepet játszik.
Használsz gépet a munka során?
A tervezési folyamat során a fizikai tervezés és építés mellett muszáj digitálisan is megépíteni minden modellt, mert a gyártásnál, csomagolásnál szükség van a szoftverből kinyerhető adatokra. A publikusan is elérhető Lego Digital Designer alkalmazás Pro verzióját használom egyébként. Ezt bárki kipróbálhatja, és tervezhet vele saját készletet.
És nem félsz attól, hogy egyszer csak bekopog az ablakon az AI, és elveszi a munkádat? Végül is a mesterséges intelligencia képes lehetne arra, hogy a meglévő paraméterek alapján kidobjon néhány prototípus tervet.
Olyan gigantikusra duzzadt az elérhető Lego-elemek száma, hogy nincs az a szoftver, amely képes lenne lefuttatni az összes variációs lehetőséget, és ezek közül kiválasztani a legjobbakat. De ha a későbbiekben radikálisan megnő a számítási kapacitás, akkor is van egy nagyon fontos szempont, amiben a gépek nem versenyezhetnek az emberrel. Ez az, amit mi csak „Experience Design” néven emlegetünk.
Még a legfejlettebb mesterséges intelligencia sem tudja kiszámolni azt, hogy mekkora élmény az összeépítés, az újraépítés vagy a meglévő elemek másra használása.
Az érzelmeket, az öröm fokát az algoritmusok nem képesek szimulálni. Ehhez rajongókra, tehát ránk van szükség.
Hogy ez a koncepció helyes, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a Lego márka erősebb, mint valaha. Soha ekkora még nem volt a kínálat, mint tavaly, amikor mintegy 840 aktuálisan elérhető készlet közül lehetett választani. A cég ráadásul folyamatosan frissíti ezt a kínálatot, és cserél le készleteket. A budapesti Comic Con rendezvényen is azt tapasztaltam, hogy óriási az érdeklődés a Lego iránt. Jöttek minden korosztályból, fiatalok és idősek egyaránt.
Milyen karrierlehetőségek állnak egy Lego-dizájner előtt? Milyen irányba lehet fejlődni?
Csak a saját nevemben tudok beszélni, és azt tudom, a jövőben is mindenképpen a Lego-elemekkel szeretnék foglalkozni. Szóval menedzseri szintre biztosan nem váltanék. De például szeretnék jobban belefolyni a modell dizájn, tehát a szettek megalkotása mellett az úgynevezett element design folyamatába, azaz az új elemek megtervezésébe is.
A legózás is lehet egy szakma. Fotó: Sebestyén László.
Ez nagyon izgalmas terület, amire a vállalat óriási hangsúlyt fektet, és ez szintén kulcsszerepet játszhat egy-egy termék sikerében. Emellett a mentorálásra is van lehetőség, ami szintén nagyon érdekel. Ezt már gyakorolhatom otthon, mert a kisfiam is imád legózni szerencsére. Ha minden jól megy, akkor valamikor majd egy helyen fogunk dolgozni!
