Nemzetközi fesztiválkörútja után itthon is bemutatták Enyedi Ildikó új filmjét, a Csendes barátot. Méghozzá a szabadban, a címszereplő illusztris társaságában: egy páfrányfenyővel. Meg persze a rendezővel. Képes beszámoló – Ránki Dániel, a Forbes magazin fotósának fényképeivel.
A Csendes barát hivatalos hazai bemutatója jelen állás szerint csak 2026 elején esedékes, de az ősz során a Mozinet Filmnapokon is lesznek belőle premier előtti vetítések. Cikkünk nem tartalmaz spoilereket a film cselekményével kapcsolatban. Kritika hamarosan a Forbes.hu-n.
A velencei és torontói fesztiválpremierek után Sellyén volt Enyedi Ildikó Csendes barátjának következő állomása. Ami egyben a film első magyarországi vetítése volt – mondhatni, zöld díszbemutatója, nagy vásznon, nagy hangszórókkal –, és amin az Arany Medve-díjas író-rendező is részt vett.
A baranyai kisváros kastélyparkjának arborétumában több ginkgo biloba, avagy páfrányfenyő áll. Egyikük szerepel is a filmben.
A főszereplő fának, valamint a helyieknek és szűkebb körű meghívottaknak mutatták be szombat este Enyedi három idővonalas drámáját – az 1900-as évek eleji, a 70-es évekbeli és a covid alatti szálakat a kortalan fa fogja egybe. A programra a Forbes.hu-t is meghívták.
Enyedi Ildikót Sellyén, a főszereplő páfrányfenyő tövében fotóztuk. Fotók: Ránki Dániel / Forbes
A páfrányfenyő szerepe
A film főszerepeit a hongkongi Tony Leung (Szerelemre hangolva) és két fiatal színész, Enzo Brumm és Luna Wedler játsszák. Utóbbi a játékáért megkapta a legjobb feltörekvő színész díját a velencei zsűritől, de a fesztiválon a független zsűrik is megszórták díjakkal a filmet, köztük minden európai filmes titkos vágyával, a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díjával. Pár jelenet erejéig Léa Seydoux is felbukkan a filmben, a francia színész Enyedi előző filmjének, A feleségem történetének volt a címszereplője.
Végül, de nem utolsósorban a fa a film negyedik főszereplője, melyet valójában három különböző példány alakít:
a sellyei mellett egy alcsúti, a harmadik pedig a németországi Marburg botanikus kertjében áll. Abban a középkori egyetemi városban, ahol a cselekmény is játszódik.
A sellyei ginkgo bilobát a budapesti Füvészkert ajánlotta a stábnak, hogy nézzék meg, alkalmas-e a filmhez.
Mázlija volt a Forbes magazin fotósának, Ránki Dánielnek: pont a ginkgo bilobát csípték el az utolsó napsugarak. Fotók: Ránki Dániel / Forbes
A három időszálat háromféle technikával rögzítették (35 mm-es, 16 mm-es filmre, valamint digitálisan) Pálos Gergely vezető operatőr részvételével.
A szálakból Enyedi és a film vágója, Szalai Károly már csak a vágószobában komponálták meg a cselekmény végső sorrendjét. Nem írták meg előre az időugrásokat, érzéssel fonták össze egymással a fekete-fehér, valamint a szemcsésebb és élesebb színes képsorokat, melyek a három idővonalat hivatottak elkülöníteni. A kosztümös és a modern jeleneteket Láng Imola látványtervező, valamint Keresztes Gábor és Kelemen Kristóf zeneszerzők munkája is segített összefogni.
A sellyei kastélypark
Az említett fa a Batthyány-Draskovich-kastély parkjában áll, de nem a kastély közvetlen oldalában, hanem olyan száz méterre tőle. A nemesi családok a Kínában honos ősi fajt áltlalában nem merték maguktól túl messzire ültetni, a filmben mutatott példány viszont ebben is különleges, így aztán stábbal is könnyebben megközelíthető volt.
Vitkovics Ádám kertészmérnök az arborétum bejáratánál. Fotó: Ránki Dániel / Forbes
A kastély körüli arborétum nagyjából 8 hektáron terül el, növényvilágát tekintve változatosnak mondható majdnem 700 fajjal, köztük több védettel, az illír sáfránytól a sárga sásliliomig – mondta a vetítés előtti bejáráson Vitkovics Ádám kertészmérnök.
Séta a sellyei arborétumban. Fotók: Ránki Dániel / Forbes
Sellye független polgármestere, Nagy Attila is részt vett a bejáráson és a bemutatón. Nagy a Forbes.hu kérdésére elmondta:
az 1750-es években épített kastélyt két hónapja vásárolta meg az önkormányzat az államtól; az árát összespórolták, 240 millió forintjukba került (plusz áfa).
Így az épület már nem lehet része a nemzeti kastélyprogramnak, amelyben állami tulajdonú kastélyokat ajándékoz magánkézbe a kormány – jellemzően kormányközeli nagyhalaknak.
A kastély most üresen áll, de Nagy Attila szerint ha találnak rá üzemeltetőt, befektetőt, akkor felsőoktatási intézményként, turisztikai létesítményként vagy idősek otthonaként szeretnék hasznosítani.
Sellye polgármestere, Nagy Attila bemutatta a Batthyány-Draskovich-kastélyt. Nemrég vette meg az önkormányzat az államtól. Fotók: Ránki Dániel / Forbes
Az ihlet
Enyedi Ildikó a vetítés előtt napon repült haza az észak-amerikai premierről, a torontói filmfesztiválról. Közvetlenül a fával szemben húzták fel a vásznat, mellette ültek a nézők, sokan kempingszékkel érkeztek a kültéri bemutatóra.
Enyedi a vetítés utáni közönségtalálkozón (a moderátor Veiszer Alinda volt) elmondta, a három fa, a sellyei, az alcsúti és a marburgi korban és törzsméretben is leköveti a film időugrásait.
A Sellyén álló páfrányfenyő csaknem 200 éves – még fiatal, tekintve, hogy a ginkgo biloba háromezer évig is elélhet.
A film első magyarországi bemutatója – méghozzá Sellyén, a ginkgo biloba társaságában. Fotók: Ránki Dániel / Forbes
Enyedit már kamaszkorban, a 70-es években megragadta a téma. Abban az időben népszerűek voltak a növénykommunikációval foglalkozó kísérletek, gyűjtötte is az erről szóló újságcikkek kivágásait, férje pedig Marburgban tanult.
Amikor megismerkedtek, megmutatta Enyedinek a természettudományi képzéseiről híres város botanikus kertjét, vagyis majdnem negyven éve ismeri a helyszínt.
Aztán Enyedi félretette a témát, de 1999-es filmjében, a Simon mágusban központi szerep jut egy szobafikusznak. Carl Baumgartner producer (2014-ben hunyt el, Enyedi neki ajánlja a Csendes barátot) ekkor vetette fel neki, hogy csináljanak közös filmet a növényekről.
Enyedi a korábbi élmények alapján meg is írta a három szálat, de végül a Testről és lélekrőlt vette előrébb, annak sikere után pedig lehetősége lett összekaparni a pénzt régi tervéhez, A feleségem története című Füst Milán-regény megfilmesítéséhez.
Ajándék a rendezőnek: a kaspós cserjék szülei a Sellyén álló páfrányfenyők. Fotó: Ránki Dániel / Forbes
Ezek után tért vissza Enyedi a Csendes baráthoz, de csak keveset kellett pofozgatni a fiókban pihenő forgatókönyvet. Megkerestek neurológiai szakértőket is, hogy tudományosan akkurátus legyen a film, de sokkal jobban inspirálta Enyedit, ahogyan a második világháború után a filozófia betört a biológia és a neurológia területére.
Amikortól a tudósok, kutatók már nemcsak szaktudományi kérdésekkel szembesültek, hanem létünk alapkérdéseivel
– mondta Enyedi a közönségtalálkozón.
A Csendes barát közönségtalálkozóján a moderátor, Veiszer Alinda, és persze a közönség is kérdezte a rendezőt. Fotó: Ránki Dániel / Forbes
Az üzleti háttér
A Csendes barát költségvetése 10,5 millió euró volt (a Nemzeti Filmiroda nyilvántartása szerint kb. 4,3 milliárd forint), és A feleségem története után ismét sokországos koprodukcióként készült sokszínű finanszírozásban, közel egy tucat európai filmalap vagy program támogatásával.
A film német (Pandora Film), francia (Galatee Films) és magyar (Inforg-M&M) koprodukcióban készült. A vezető producerek Reinhard Brundig és Enyedi Ildikó visszatérő alkotótársa, Mécs Monika voltak, utóbbi az Inforg-M&M társalapítója.
A projektbe a független filmes kínai producer, Meng Hszie is betársult Pekingből a Rediance színeiben. A Rediance a nemzetközi filmgyártás egyik legizgalmasabb vállalkozása, fesztiválokra szánt, művészfilmes projekteket gyárt, finanszíroz és értékesít világszerte.
Meng Hszie a kínai cenzorok miatt óriási kockázatot vállal azzal, hogy magánbefektetőket próbál berántani európai szerzői filmek mögé.
Csendes mozibarát. Fotók: Ránki Dániel / Forbes
Enyedi a kínai partnerről és a film finanszírozási hátteréről is részletesebben mesélt a Forbesnak a vetítés másnapján adott interjúban (megjelenés az októberi Forbes magazinban). Többek közt arról beszélt, hogy
eredetileg teljesen német gyártásként képzelték el a filmet, mert Enyedi eleinte reménytelennek látta, hogy itthon is kaphat rá állami támogatást.
Végül tényleg német többségben készült el a film, és menet közben csatlakozott a francia, a magyar és a kínai partnercég. Nagyrészt német nyelven is játszódik a Csendes barát, és csak részben angolul.
A finanszírozás azzal vált teljessé, hogy 2023-ban a Nemzeti Filmintézet is támogatásban részesítette a produkciót. Előbb 16 millió forint gyártás-előkészítési, majd 500 millió forint gyártási támogatást szavazott meg (később, mint más, külföldi filmalapok), amihez 2024 szeptemberében további 85,1 millió forint pótlólagos támogatás csatlakozott.
A borítóképen a Csendes barát című film vetítése a sellyei arborétumban – a filmben szereplő páfrányfenyő tövében. Fotó: Ránki Dániel / Forbes
