Az évtizedeken át nagy erőkkel épített üzletágát bontja most kitartóan le az Xbox atyja – sokak szerint katasztrofális döntésekkel.
Megjelent a Magyar100 lista a Forbestól – nézd meg, melyek idén a legértékesebb magyar cégek!
Éves szinten durván 200 milliárd dollárt termel a globális videójáték-piac. Ennek az egyik legerősebb pillérének számítanak a nagy teljesítményű, otthoni konzolgépek. Az asztali vonalra gondolunk most, különutas sztárjátékosként persze ott a hibrid gépeket gyártó Nintendo is, no meg a mobiljátékos piacot se feledjük!
A nagy konzolok piacán mára csak a Sony PlayStation és a Microsoft Xbox maradt talpon az öldöklő küzdelemben, úgy, hogy mindkét fél komoly erőforrásokat áldozott az elmúlt évtizedekben a siker érdekében. A korábbi információk és nyilatkozatok értelmében hamarosan, akár jövő év végén, de legkésőbb 2027-ben megérkezhet a következő konzolgeneráció.
Azt várná mindenki, hogy ebben az időszakban, a jelen generáció célegyenesére ráfordulva már csak azon ügyködnek a cégek, hogy megerősítsék az alapokat, és a lehető legjobb pozíciót teremtsék meg a következő modellek számára. Azaz hogy növeljék a lojális bázist, magukhoz kössék a játékosokat és, ha lehet, akkor elszipkázzák őket a riválistól. A Sony pontosan ezt teszi, de a Microsoft egy ideje teljesen érthetetlen, unortodox húzásokkal apellál. Amelyek jobb esetben csak érthetetlenek, rosszabb esetben inkább konkrét kárt okoznak a vállalatnak.
Az embernek egyszerűen az lehet az érzése, hogy a redmondi tech óriás vezetése legszívesebben az egész videójátékos divíziótól megszabadulna.
Ami nemcsak amiatt felfoghatatlan, mert tényleg rengeteg pénzt és energiát pakoltak bele a múltban, hanem mert minden előrejelzés szerint óriási ütemben tágul a piac, két kézzel lapátolják bele a vagyonukat a befektetők és felhasználók egyaránt.
Lefelé tartó spirál
2017 óta építgeti a Game Pass nevű szolgáltatását, ami gyakorlatilag a játékokra hangolt Netflix, azaz havidíjért cserébe több száz játékhoz lehet hozzáférni. Tehát nem kell megvásárolni az esetenként akár 30 000-40 000 forintba kerülő programokat, viszont Game Pass-szel valójában nem is kerülnek a birtokunkba, így mindig benne volt a pakliban, hogyha bizonyos játékok kikerülnek a csomagból, nem játszhatunk velük tovább, csak ha rendesen megvásároljuk azokat.
Microsoft
Óriási vihart kavart, hogy a cég 2025 októberében egyik pillanatról a másikra megszüntette az olcsóbb Game Pass csomagokat, a drágábbak árát pedig megduplázta. Rengetegen érezték magukat becsapva, olyan sokan próbálták lemondani azonnal az előfizetést, hogy rövid időre a komplett rendszer összeomlott. Ami biztos, hogy ezeket az embereket már nehéz lesz visszaédesgetni, vagy pedig meggyőzni arról, hogy a következő gépük is Xbox legyen.
Egy csapásra tele lett az internet csalódott játékosok panaszaival, a Microsoft PR-vonalon hatalmas öngólt rúgott.
Hogy erre miért is volt szükség, sokáig csak találgatta mindenki, aztán a Bloomberg megírta, hogy a Microsoft pénzügyi igazgatója, Amy Hood teljesen irreális elvárásokkal állt elő. Az Xbox gépek – vagyis a hardver – értékesítési adatai az elmúlt üzleti negyedévben mintegy harminc százalékot zuhantak, ha minden igaz, akkor az ebből fakadó bevételkiesést próbálták kompenzálni a villámcsapás-szerű áremeléssel.
A gyatra eladási mutató sem volt előzmények nélkül. A vállalat az elmúlt években költséghatékonyságra hivatkozva bezáratott jó pár belsős, a tulajdonában lévő stúdiót. Kirúgott több ezer fejlesztőt, számos játék fejlesztését leállította, a korábbi Xbox-exkluzív címeket pedig elkezdte árulni más platformokon, így például PlayStationön is. Tehát a kereslet egy részét biztosító exkluzivitást rövid távú gazdásági előnyök miatt felszámolta.
A már említett költséghatékonysági lépéseket azzal indokolták, hogy a játékok nem hozzák a kívánt számokat. Ami olyan értelemben nem is meglepő, hogy az Xbox vezetése évekkel ezelőtt elhatározta, hogy pénzt spórolnak azzal, ha radikálisan megvágják a marketingköltségeket. Mondván, a márka amúgy is erős, a gépek és játékok majd eladják magukat, a Game Pass miatt úgyis özönlenek a felhasználók. Ezzel párhuzamosan karcsúsították a cégstruktúrát, számos régióban felszámolták a helyi képviseletet, ami a kommunikáció és az értékesítés bizonyos részeiért is felelt.
A Game Pass rendszer sokak számára vonzó lehet, de az áremelés sokkoló volt.
Ez volt az egyik első lépés a lefelé tartó spirálba, innen sikerült eljutni oda, hogy tüzet kell oltani az új konzol generáció bevezetését megelőző, igen fontos időszakban. Látva a mostani döntéseket, egyre erősödnek azok a hangok, amelyek már borítékolják, hogy a következő Xbox koncepciója, rajtja tragikus lesz.
Félelem a jövőtől
Ami a következő generáció technikai hátterét illeti, az erővel valószínűleg nem lesz gond, azért az AMD felel majd, az Xbox konzolok teljesítménye pedig hagyományosan erősnek számít. Az viszont nem túl bizalomgerjesztő, hogy úgy hírlik, az új masinán teljes értékű Windows fog futni. Márpedig szerintem az egyik legjobb dolog az Xboxban, hogy a Microsoft ellenére soha nem volt köze az operációs rendszerhez.
Sokak lelki szemei előtt máris ott a kék halál, a semmiből felugró értesítések, a váratlan belassulás, a semmiből érkező önindítás, a túlbonyolított opciók, és a többi.
Teljesen érthetetlen, miért akarnak egy dedikáltan játékra szánt céleszköz helyett személyre szabott PC-t piacra dobni. Ha valaki erre vágyik, inkább laptopot vesz vagy egy könnyen bővíthető asztali gépet.
Még egyszer elkövetheti ugyanazt a hibát a cég, mint korábban az Xbox One konzollal. Kép: Microsoft
Quo vadis, Xbox?
Szóval a közelmúlt botrányos húzásaival a cég jócskán erodálta a keményvonalas hívek bizalmát. Teljesen érthető okokból sokan ezerszer is átgondolják, hogy egy olyan szereplő mellett kötelezzék el magukat, aki nem feltétlen tekinti partnernek az ügyfeleit, és a lefektetett szabályokat egyik pillanatról a másikra önkényesen megváltoztatja, kényszerhelyzetbe hozva a felhasználókat. Ez már önmagában rávilágít, hogy katasztrofális állapotban van a PR.
Utóbbit egyébként az is jelzi, hogy a közelmúltban megjelent, az Asussal közösen fejlesztett ROG Xbox Ally X nevű hordozható gépet több kritika érte a magas ára miatt. A Microsoft, konkrétan az Xbox vezetője, Sarah Bond egyből a partnerre kezdett mutogatni, ami meglehetősen kellemetlenül vette ki magát.
A mostani információk szerint az egyelőre ismeretlen nevű új Xbox érezhetően drágább lesz a PlayStation 6-nál. Ezt a hibát a cég egyszer már elkövette 2013-ban, az Xbox One bevezetésénél, ami a nagy rivális, a Sony megerősödését eredményezte. Úgy látszik, megfakulhattak az emlékek, és a vállalat vezetése képes volna még egyszer belelépni ugyanabba a folyóba.
Sok tehát a bizonytalanság, és olyan, mintha a Microsoft nem is foglalkozna érdemben a videójátékos vonallal, ami a teljes vállalat üzleti eredményeit tekintve is érthetetlen. A mesterséges intelligenciás fejlesztésekkel kapcsolatos pozitív várakozások, valamint a szoftver- és felhőszolgáltatásból származó bevételeknek köszönhetően az utolsó üzleti negyedévben a Microsoft bevétele elérte a 76,4 milliárd dollárt, amiből az Xbox divízió 2 százalékos csökkenés után 5,5 milliárd dollárt hozott. Ebben az időszakban a konszern nettó nyeresége így 27,7 milliárd dollár lett, amiből az Xbox divízió – 12 százalékos működési marzsot feltételezve – mindössze 665 millió dollárral vette ki a részét.
Ám a trendek változhatnak, a lufik kipukkanhatnak, diverzifikációra pedig még egy ilyen stabilnak tűnő óriásnak is szüksége lenne. Lehet, az Xbox jelenleg nem az aranytojást tojó tyúk, de attól még magát a jószágot nem kellene levágni.
A videójáték-piac ugyanis tényleg impozáns növekedési görbét mutat, az előrejelzések szerint 2030-ra az értéke elérheti az 530 milliárd dollárt is, mintegy 13 százalékos éves növekedés mellett. Egy ilyen szektorban csökkenést produkálni kész művészet, pláne ilyen háttérrel, de a redmondi óriásnak ezt is sikerült összehoznia. A pénz, az üzleti siker ott rejlik az Xboxban is, ám a jelek szerint sok mindent tesznek azért, hogy az ott is maradjon.
