A magyarországi ingatlanpiac egy jelentős része túlértékelté vált az elmúlt egy évben. Ez különösen a budapesti panel lakásokra, vagy a balatoni ingatlanokra igaz. A Forbes Money podcast vendége volt Csuhay Attila, a GPM Kft. tulajdonosa és ügyvezetője, aki szerint az árak a közeljövőben csökkenni fognak, bár drasztikus értékvesztésre nem számít. A szakértő szerint a hazai lakosság háromnegyede az európai színvonal alatt él, és ez az oka, hoyg sokan nem jutnak lakáshoz. A magyarok anyagi felzárkóztatása mellett egy, a Wekerletelephez hasonló programban kellene gondolkodni, jelentős állami részvétellel.
A budapesti panel lakások ára mindenképpen csökkenni fog a következő időszakban – mondta a GPM Kft. tulajdonosa és ügyvezetője a Forbes Money podcastban. Csuhay Attila hozzátette, hogy nem kell drasztikus áresésre gondolni, olyan nincs az ingatlanpiacon, viszont az egyértelmű, hogy ez az lakástípus jelenleg túlértékelt. Ez a helyzet azoknak az eladóknak lehet fontos, akik új lakásba költöznének. A panelok jelenlegi magas ára jó lehetőség a továbbköltözéshez, viszont ez a helyzet már nem sokáig lesz így.
Magyarországon az ingatlanpiac torz képet mutat, ez egyértelműen a keresleti oldalt ösztönző állami támogatásokkal magyarázható. Arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány miért így próbálta élénkíteni a lakásvásárlásokat Csuhay meglepő választ adott.
Általános gazdasági probléma volt és van Magyarországon: az embereknek nincsen pénze. Tudom, hogy bizonyos statisztikák mást mutatnak, de a valóságban csak egy szák rétegnek van érdemi megtakarítása. Pénz nélkül pedig nem lehet lakást venni, az előző kormány támogatásai pedig ezt a lyukat próbálták betömni.
Az ingatlanpiac az egyik legfontosabb szektor nemzetgazdasági szinten, az ország gazdasága megsínyli, ha ez az ágazat megáll. Természetesen szükség lenne több jó minőségű lakásra, viszont nincs olyan vállalkozó, aki építkezni fog, ha nincs aki megvegye az ingatlanokat. Ezért volt szükség rá, hogy az emberek pénzhez jussanak, amiből vásárolhatnak. Természetesen az ki kell emelni, hogy egy nem átgondolt stratégia szörnyű károkat okozhat, a magyar gazdaság pedig egyértelműen rossz állapotba került a 2020-as években.
„Nem a hitel a probléma, a világon mindenhol hitelre vesznek az emberek lakást” – mondta Csuhay. A különbség a nyugati országokhoz képest inkább ott jelentkezik, hogy a lakosság milyen életszakaszban válik tulajdonossá. Magyarországon az ingatlantulajdon aránya kiemelkedően magas, ragaszkodunk a saját lakáshoz. Ez nem feltétlenül jó stratégia, hiszen egy fiatalon felvett hitellel és saját lakással, vagy házzal korán röghöz kötjük magunkat.
A bérleti díjat fizetni valóban ablakon kidobott pénz lehet, viszont rugalmasságot nyújt. Csuhay Attila szerint a saját ingatlan vásárlása ráérhet abban az életszakaszban, amikor megállapodtunk és már egyértelműen tudjuk, hogy mivel is foglalkozunk, mit csinálunk. Ez a szemlélet enyhíthetné a nyomást a piacon. „Hozzáteszem, én is tulajdon párti vagyok” – emelte ki a szakértő.
Indul a Forbes új hírlevele!
Minden hétfőn érkezik ezentúl a Forbes Money hírlevél Mészáros Gergő szerkesztésében. Itt lehet feliratkozni!
Az adminisztráció megfojtotta az építési kedvet
Második panel-boom ne legyen, hiszen célszerűbb jobb minőségű ingatlanban gondolkodni, valamint a városképet is javítani. Az viszont egyértelmű, hogy nagy számban kellene megfizethető lakást építeni Magyarországon. A szándék és a szakember gárda rendelkezésre állna ezekhez a fejlesztésekhez, viszont Csuhay Attila szerint van három tényező, ami a NER éveiben ennek gátat szabott.
Az első, a már említett vagyoni helyzet. „A magyar lakosság 75 százaléka uniós összevetésben csórónak számít”. A kivitelezők nem vágnak bele társasház projektekbe, ha nem látják, hogy a folyamat végén értékesíteni tudják az ingatlanokat.
A helyzetet tovább nehezítette a 2010-es években, hogy rendkívül nehéz volt szakembert találni az építkezésekre, mert minden elérhető kéz az állami beruházásokon, például a stadionépítéseken dolgozott. „A melósokat így sokkal drágábban lehetett felfogadni, ez pedig a négyzetméterárakban is meglátszott”.
A harmadik, és talán legsúlyosabb probléma pedig a túlbonyolított és hosszadalmas adminisztráció. Csuhay Attila elmondta, hogy egy 40-50 lakásos társasházat nagyjából 2 év alatt lehet felépíteni, viszont mire bárki beköltözhetne az legalább 4-5 évet vesz igénybe. Az adminisztráció több időt vesz igénybe, mint felépíteni az ingatlant. Hozzátette, hogy ilyen hosszú távon nem lehetett egy vállalkozónak sem előre gondolkozni, pláne az Orbán-kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája mellett. „Ha van egy teljesen kiszámíthatatlan piaci és gazdasági környezet, akkor egy vállalkozó nem fog ebbe invesztálni. Azért nem fogunk lakást építeni, hogy aztán ne legyen belőle semmi hasznunk.”
Csuhay Attilával beszélgettünk a hazai ingatlanpiaci problémák lehetséges megoldásairól, az építkezések finanszírozásának nehézségeiről, a piaci szereplőkbe vetett bizalomról, valamint arról, hogy egy, a Wekerletephez hasonló projekt miként tudna megvalósulni Magyarországon. A beszélgetést meghallgathatják a Forbes YouTube-csatornáján.
Mi lesz a következő évek ingatlanpiaci slágere?
Félig viccesen azt mondanám, hogy börtönt kell építeni. Április 12. óta láthatjuk, hogy lehet, hogy kevés lesz a férőhely. Ezt a kijelentést mindenki kezelje a helyén.
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd podcastcsatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
