Élénk zsongás, a lámpák fényében szálló ziapor, jellegzetes edzőteremillat, a háttérben duruzsoló aláfestő zene. Szinte minden érzékszervre ható élményfröccs rohan meg, amint belépek a Mammut bevásárlóközpont negyedik emeletén a Gravity Boulder Barba.
A falakon sokan épp a gravitációval küzdenek, az első terem közepén egy asztalnál Bonta Gáspár (a borítóképen), az egyik alapító a napi adminisztrációt végzi. Jelzi, hogy szolgáljam ki magam nyugodtan a pultból. Bőséges a felhozatal: pizzák, hamburgerek, sütemények, gyümölcsök, sörök, szörpök. Nem éppen egy átlagos edzőterem kínálata – bár nem is egy átlagos edzőteremben vagyunk.
A Gravity története 1997-ben kezdődött, Bonta Gáspár és Szatmári Olivér ekkor találkoztak először. Bár még nem vállalkozásépítésben gondolkoztak, hiszen csak gimnazisták voltak, de a barátságuk lett egy majdani piacvezető magyar cég alapja.
Az egyetem után Olivér pénzügyi területen helyezkedett el, Gáspár belsőépítész lett. Húsz évvel később merült fel bennük, hogy találniuk kellene valamiféle befektetést, esetleg vállalkozhatnának együtt. Amikor a többség bárokban, kávézókban, nápolyi pizzázókban vagy smash burgerekben látta a fantáziát, Olivér formabontó ötlettel állt elő: nyissanak mászótermet.
Ekkor Olivér már évek óta Svájcban élt, ott pedig akkoriban nagy divat lett a mászósport. Az érdeklődés hatalmas volt, a termek megteltek, a szakma fejlődött. Adta magát, hogy ez lehet a tuti biznisz, egy kockás papíron le is vezette, hogy mennyi pénzre lenne szükség az induláshoz.
„Kezdetben egy svájci teremben gondolkoztunk – meséli. – Úgy számoltunk, hogy 200–300 ezer svájci frank kellene az induláshoz, ez akkori árfolyamon 100–120 millió forint volt. Svájcban ennyi pénzből jó esetben is egy kicsi termet tudtunk volna felépíteni. Magyarországon viszont elég lehetett egy nagy, nyugati színvonalú helyre.”
Fotó: Ránki Dániel
A mászóterem ötlete Olivértől származik, a nevet viszont Gáspár találta ki. „Az egyik túlművelt poénjaim egyike volt. Egyrészt a falon a gravitációval küzdünk, de aki tanult fizikát, az tudja, hogy a gravitáció nem lefelé ható erő. A gravitáció minden tömeggel rendelkező testre hat – tehát mindannyiunkra. Ez a vonzás a kohéziós erő, ami összetart minket. Hiszen a Gravity nem egy hely, hanem egy közösség.”
Hamar világossá vált, hogy harmadik pillérre is szükségük lesz: valakire, aki a mászósport szakmai oldalát hitelesen képviseli. Így került a képbe Komjáti Zoltán, aki ekkor már elismert mászó és edző volt Magyarországon. „Mi ketten Olivérrel az üzleti és vízió oldalt hoztuk, Zoli pedig a szakmaiságot és a mászóközösségben meglévő hitelességet” – mondja Gáspár.
Tudták, hogy a tökéletes helyszín kulcsfontosságú, így rengeteg energiát fektettek a megtalálásába. Megnéztek több barnamezős területet, régi gyártelepeket. Ezek közül több is alkalmas lehetett volna egy ilyen típusú vállalkozáshoz, de nem érezték bennük a lehetőséget.
Gáspár ebben az időben járt az Egyesült Államokban, ahol a bevásárlóközpontok elkezdtek új funkciót kapni, és inkább szórakoztató- vagy élményközpontokká váltak. Brooklynban például egy régi áruház épületében látott bouldertermet. A klasszikus plázázás nyugaton már nem volt kifejezetten népszerű, ezekbe az üzletközpontokba kellett valami vonzó plusz.
Erre a felismerésre később a koronavírus-járvány is ráerősített, amikor Magyarországon is széles körben elterjedt a házhoz rendelés.
Ha olcsón rendelhetsz a Kifli.hu-ról, nem fogsz újra Auchanba járni. Viszont vannak olyan tevékenységek, amikhez muszáj kimozdulni. Könyvesbolt után egy kávé, este mozi, előtte falmászás. Ez a komplex csomag mozgatja meg az embereket
– mondja Gáspár.
Végül Olivér és Zoltán bukkantak rá a Mammut Pláza negyedik emeletén az egykori squashteremre. A kirakós darabkái kezdtek összeállni, már megvolt a terv és a tökéletes helyszín. Csak egyvalami hiányzott: az ügyfél.
Még mindenki extrém sportként gondolt rá
Magyarországon ekkor, 2017-ben a falmászás még mindig réteghobbi volt. Ha egy társaságban valakiről kiderült, hogy űzi a sportot, akkor meglepő pillantásokkal találkozhatott. „Ekkor még mindenki extrém sportnak tartotta” – mondja Gáspár.
A befektetésnek az volt a legnagyobb kockázata, hogy milyen gyorsan lehet felépíteni a Gravity Boulder Bart eltartó ügyfélkört. Működtek már mászótermek Budapesten, ilyen volt az Ujjerő, ahova fiatalabb korukban jártak. Le is ültek a Kopaszi-gátnál működő terem vezetőségével, hogy beszélgessenek az összeolvadásról.
Nekik megvolt a bejáratott vendégkörük, online közösségük, voltak eszközeik, nekünk meg víziónk volt a hazai mászósport jövőjéről. Vegyítettük a kellemest a hasznossal
– mondja Olivér. Sikerült megegyezni a közös munkáról, a fúzióval pedig az Ujjerő tulajdonosai – Erdős Gábor Dániel, Ghimessy Áron Kristóf, Vörös Tamás István és Zupán Tamás – is csatlakoztak a Gravity projekthez, a cégben ma is résztulajdonosok.
„Sok jó külföldi mászóteremben jártunk – mondja Gáspár –, kedves hippik üzemeltetik őket, viszont nincs meg a megfelelő üzleti logika a működésükben.” Azt mondják, sok hasonló vállalkozás ott bukik el, hogy vagy mászók nyitnak termet, de nem értenek az üzlethez, vagy üzletemberek vágnak bele, de nem értenek a sporthoz. Ezért kerestek olyan befektetést, ami nemcsak működőképes, de értenek is hozzá.
A tértervezést belsőépítész csinálja, az utakat profi falmászó alakítja ki, az edzéseket tizenöt–húsz éve a szakmában dolgozó szakember vezényli. Gazdasági vezetőjük egy Svájcban élő szakember, a HR-esük pedig egy nagy tech cégtől jött.
Fotó: Ránki Dániel
Az első Gravity Boulder Bar 2018 decemberében nyílt meg. A vendégkör gyorsan bővült, a bevételi számok emelkedtek. Majd 2020-ban kirobbant a koronavírus-járvány. A csapat előremenekült a lezárás alatt: terjeszkedtek. Kapcsolati hálójukon keresztül kerestek olyan befektetőket, akikkel passzolt az érdeklődési körük, illetve nyitottak voltak egy növekedési fázisban lévő magyar márka támogatására.
Így lépett be a cégbe Csányi Gabriella startupalapító (az OTP-elnök Csányi Sándor lánya), valamint Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója. „Annak ellenére is észrevettem, hogy mennyire népszerű lett a mászósport, hogy én nem űztem” – indokolja a befektetését Csányi Gabriella.
Hozzá hasonlóan Böszörményi-Nagy Gergely is úgy látta, hogy 2021-ben a mászósport felfelé ívelő szakaszban volt, amit többek között az olimpia is segített. „Volt egy rohamosan növekvő szabadidős trend és egy akut urbanisztikai probléma a plázák sorsával kapcsolatban.”
Akkoriban Magyarországon is sok pláza válságba került, mivel az e-kereskedelem jó nagy darabot kiharapott a forgalmukból. A bevásárlóközpontoknak újra meg kellett találni az identitásukat. A mászósport ekkor a világ leggyorsabban bővülő sportja volt, de a termek jellemzően a külvárosokban voltak. A budapesti nagykörút közvetlen nyomvonala mentén nem volt mászóterem. „Ennek a két jelenségnek az összefűzése nagyon szépen bejött a Gravity csapatának” – mondja Gergely.
Gabriellának az is szimpatikus volt, hogy a Gravity alapítói szakértelemmel, ambíciókkal és jó ötletekkel állnak a vállalkozáshoz. „A cégük már akkor is nagyon jó számokat produkált, amikor még egy kisebb termük volt. Ráadásul a covid éveit is jól kimozogták. Látszott, hogy egy kibővült termet is meg tudnak majd tölteni.” Kimondottan tetszett neki, hogy a terem vezetősége aktívan űzi a sportot, és részt vesz a terem életében. „A csapattagok a mászósport szerelmesei. Amikor először jártam a teremben, láttam, hogy nagyon aktív közösség, akik nyelvét tudni kell beszélni.”
A két befektető segítségével Gáspárék megszerezték a Mammut két további üzlethelyiségét, és bővítették a termet, 2024-ben pedig a második Gravityt is megnyitották a Corvinus Ménesi úti kampuszán. A terv bejött, a csapat átvészelte a pandémiás időszakot, a Gravity pedig ma már árbevételben és látogatószámban is piacvezető Magyarországon.
Soha meg nem írt könyvek
A falmászó sport mára belépett a mainstream kategóriába, rengetegen űzik Magyarországon is. Népszerűségének nagy lökést adott, hogy a 2020-as – a pandémia miatt 2021-re halasztott – japán olimpián a falmászás bekerült a repertoárba. Emellett ez a sport valami mást kínál, mint a városokban elérhető mozgásformák. Az edzőterem vagy a futás sokaknak nagyon repetitív, a labdarúgás és a tenisz belépési küszöbe viszonylag magas.
Fotó: Ránki Dániel
Ráadásul felnőtt egy, a falmászással jól rezonáló generáció. Az egészségtudatos, természetbe járó, az őszinte kapcsolódást kereső emberek megtalálják benne magukat. Gáspár és Olivér egyetértenek benne, hogy a falmászásnak van mentális oldala is, és az is sokakat vonz. A gondolkozás és a tervezés, hogy egy adott utat miként lehet megmászni, a testmozgás mellett agytorna.
Sokan a közösség miatt járnak ide, itt találkoznak barátaikkal, beszélgetnek és szórakoznak. „Olyan ez, mint az egyetemek köré szerveződő bárok, annyi különbséggel, hogy itt a sport adja az alapot, és nem a poharazás” – mondja Gáspár. Vannak, akik a home office alatt jönnek ide dolgozni. Reggel hatkor nyitnak, és a napi forgalmuk tíz–tizenöt százaléka délelőtt kilenc óráig bejön.
A Gravity alapítói szerint a mászóközösség magját egy hasonlóan gondolkodó, értelmiségi réteg adja. Évi legalább negyedmillió látogatójukból 30–35 ezer aktív taggal. Ebben a rendkívül széles belső körben nagyon sok a kapcsolódási pont, sokan a kreatív iparban dolgoznak, és közelebbről-távolabbról ismerik egymást. Akár csak látásból.
Azt mondják, nyithattak volna kávézót vagy hamburgerezőt, de korán felismerték, hogy ezeken a területeken gyorsan változnak a trendek. „Tíz éve senki sem akart smash burgert enni, akkor a tornyozott volt a menő.” Ezzel szemben a falmászás tartós biznisz, legfeljebb annyi a kérdés, hogy éppen a köteles mászás vagy a boulder a divatosabb. Ráadásul a mászóközösség ennyi idő után is még mindig rohamosan bővül.
Olivér szerint ennek a vállalkozásnak volt egy másik fontos előnye. „A falmászótermeket mintha vizesárok venné körül. Kevesen vágnak bele. A kicsiknek túl nagy befektetés, a nagyoknak viszont nem elég jövedelmező. Azt hiszem, nem kell tartanunk tőle, hogy a közeljövőben valaki kitúr minket a helyünkről.”
Már gondolkoznak egy harmadik budapesti termen, közben monitorozzák a vidéki városokat, sőt a külföldi piacot is. Utóbbira már volt próbálkozásuk, végül néhány millió euróval föléjük licitáltak. „Haladni kell előre, hiszen a cápa, ha nem úszik, meghal” – mondja Gáspár. Úgy forgatják vissza a bevételt a vállalkozásba, hogy a közösségük is érezze, értük is teszik. Nem kapkodnak, türelmesek. A Gravity úgy épül fel, ahogy egy profi mászó a csúcsra jut. Minden lépést és fogást aprólékosan megterveznek, és mindig fölfelé törnek.
Vannak könyvek, amiket sosem írtak meg. Ilyen az Olasz hadi sikerek vagy A svájci punk története. Ezek közé tartozik a Nagy múltú magyar mászóterem-dinasztiák című mű is. Talán ezt éppen mi írjuk.
