„Az első modellválltó egyetem dolgozóiként valljuk, hogy szükséges a felsőoktatás teljes megújítása” – írja 150 oktató állásfoglalásában.
Mi történt? „Rendszerváltás a Corvinuson” – ezzel a felütéssel tett ki állásfoglalást a Facebook-oldalára a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetemi Intézményi Szervezete. A posztot a Telex szúrta ki először. A nyilatkozatot, miszerint az országgyűlési választások eredménye új lehetőséget kínál az egyetemi autonómia visszaépítésére, már több mint 150 BCE-s oktató aláírta. Az aláírók szerint az elmúlt hét évben az első hazai modellváltó Corvinuson történő folyamatos, gyakran egymással is ellentétes irányú stratégiai irányváltások és átalakítások kifárasztották és az új modellekkel szemben gyanakvóvá tették az egyetemi közösséget.
„A fenntartóváltás hátrányai egyértelműen meghaladták az előnyöket” – írják.
Kontextus. A Budapesti Corvinus Egyetem az állami fenntartásról leválva került közhasznú alapítványi fenntartásba a fideszes kormánytöbbség döntése alapján, 2019-ben. A modell lényege, hogy bár továbbra is részesül állami támogatásból, a működése gerincét nem a központi költségvetés állja, hanem az egyetem a számára juttatott vagyonból (ami így elvesztette közvagyon jellegét) gazdálkodik. Az egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány az államtól Mol és Richter-részvényeket kapott az alapításkor. Előbbi értékét 222 milliárd forintra, utóbbiét 66 milliárd forintra tette 2020-ban az alapítvány éves beszámolója (az akkori árfolyam szerint). Az alapítvány teljes vagyona 302 milliárd forint volt, ennek gerince tehát a részvények értéke, melyek nem eladhatók a vagyonjuttatásról szóló törvény szerint.
Az átállás kapcsán az egyik legnagyobb kritika az volt, hogy a fenntartó alapítványok vezető testületeiben gyakran a Fidesz világához közeli személyek tűntek fel.
Mit kell még tudni? „Az első modellválltó egyetem dolgozóiként valljuk, hogy szükséges a felsőoktatás teljes megújítása, a KEKVA típusú alapítványi működés megszűntetése és az akadémiai önrendelkezés, a kutatói autonómia helyreállítása” – olvasható az állásfoglalásban. Úgy látják, teljesen új alapokra helyezve újra kell választani az egyetem legfőbb döntéshozó szervét, a Szenátust, melynek tagjainak többségét a választott – oktatói, nem-oktatói és hallgatói – tagoknak kell alkotnia. Az egyetem vezetését arra kérték, hogy ügyvezetőként működjön együtt a szenátus fennállásáig, és ne hozzon visszafordíthatatlan lépéseket.
Az eset azért is különösen fontos, mert a befagyasztott uniós források felszabadításának feltétele az akadémiai szabadság visszaállítása és a modellváltó egyetemek helyzetének rendezése is. Néhány héttel ezelőtt arról írtunk a Forbes.hu-n, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (Mome) alapítványának vezető testülete – Böszörményi-Nagy Gergellyel – az akadémiai év végével lemond, ez volt az első ilyen eset a kormányváltás óta.
