A Hormuzi-szoros lezárása egyre fokozza a félelmeket a világ élelmiszerellátásának biztosítása körül. Ez a csatorna a világ műtrágya ellátásának egyik legfontosabb útvonala, a globális szállítások harmada halad itt keresztül. Ráadásul az öböl menti országok műtrágya üzemei is leálltak az iráni dróntámadások miatt.
Mi történt? A közel-keleti konfliktus miatt veszélybe kerülhet a világ élelmiszerellátása – erről a Reuters írt. A Hormuzi-szoroson keresztül nem csak energiahordozók és ipari fémek haladnak keresztül. Ez a világ műtrágya ellátásának legfontosabb útvonala, ahol a globális készletek harmada halad keresztül.
Az iráni háború miatt a Homruzi-szoros megbénult, miközben az öböl menti országokban található műtrágya gyárak leálltak a dróncsapások miatt. A szakértők szerint 2 millió tonna termelés már ki is esett a piacról, ami a tengeri szállítás 3 százalékát jelenti, miközben 1 millió tonna műtrágya vesztegel az öbölben.
Az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a konfliktus lezárása nem jelenti az ellátási gondok megoldását. A Hormuzi-szoroson a szállítás helyreállásának hónapokra lehet szüksége, nem beszélve a sérült üzemet újraindításáról.
Mit jelent ez? A Reutersnek nyilatkozó szakértők azt mondták, hogy az idei őszi vetéskor jelentkezik majd leginkább a műtrágya szállításának leállása. Jelenleg még a gazdák fel tudják használni a korábbi készletiket és lekötött mennyiségeket, viszont az ősszel ezek már nem állnak rendelkezésre.
Ráadásul a helyzetet az is nehezíti, hogy 2025 rekord termést hozott, vagyis a gabona piaci ára alacsony volt. Így a termelőknek a bevétele nem fedezi a műtrágya hirtelen megugró árát. Sok országban ez ellátási gondokhoz fog vezetni. A világ legnagyobb rizstermelője és második legnagyobb búzatermelője, India például a két hónappal ezelőtti ár dupláján vásárolja fel az elérhető műtrágya készleteket. A Reuters kiemelte, hogy sok országban nem engedheti meg magának, hogy ennyivel többet fizessen.
Hogyan tovább? Az elemzők úgy látják, hogy az ellátási gondok sokkal súlyosabbak lehetnek, mint négy évvel ezelőtt, az orosz-ukrán háborút követő válság alatt. 2022-ben a műtrágya szállítása nem állt le olyan mértékben mint most, ráadásul a termények ára akkor magasabban is volt, így a gazdák ki tudták termelni a megnövekedett költségeket.
Amennyiben a gazdák nem jutnak elegendő műtrágyához, akkor csökkenteniük kell a megtermelt területeket. Ez kevesebb élelmiszert jelent, ami elsősorban az olyan fejlődő térségekben okozhat válságot, mint Kelet-Afrika.
