A közbeszerzések, koncessziók és tőkealapok mellett a kormány állami garanciák vállalásával is támogatta a baráti cégeket. Ezekkel gyakorlatilag az állam vállalata, hogy kifizeti a tartozását az érintett cégeknek, ha azok fizetésképtelenné válnának. Csak találgatni lehet, hogy pontosan hány cég és milyen értékben kapott garanciákat.
Mi történt? A kormány már több ezer milliárd forinttal támogatta meg a NER-es cégeket, de a baráti vállalkozásokat nem csak közbeszerzésekkel, koncessziókkal és tőkealapokkal lehet segíteni. Az állami garanciák rendszere kevésbé szembetűnő, mint a kiszervezett milliárdok, viszont olyan rejtett kockázatot foglal magába, amivel a következő kormánynak nagyon nehéz lesz megbirkóznia. Ez a csapda független attól, hogy ki alakíthat majd kormány április 12. után – erről a G7 írt.
Az állami garancia lényege, hogy amennyiben egy cég nem tudja törleszteni a hitelét, akkor az állam kifizeti helyette a tartozást. Így a hitelfelvevő vállalat kockázata jelentősen csökken, a bankok könnyebben és olcsóbban nyújthatnak nekik kölcsönt, hiszen akkor is a pénzükhöz jutnak, ha az adott vállalkozás fizetésképtelenné válna. Ráadásul így nagyobb összegeket is hiteleznek a pénzintézetek.
Az állami garanciák nagy mértékben javítják a cégek tárgyalási pozícióját, ráadásul a segítségükkel olyan beruházásokat is megvalósíthatnak, melyek egyébként túlságosan kockázatosak lennének.
A lényeg, hogy a cég kockázatát az állam vállalja, miközben a nyereség az adott vállalatnál marad. Ez akkora versenyelőnyt jelent, amivel más vállalatok csak nagyon nehezen tudnak versenyezni.
A csapda: A G7 írt róla, hogy az állami garanciákkal támogatott cégek ugyan szépen gyarapodnak, viszont egy gazdasági válságban rendszerszintű kockázatot jelentenek. Egy nehéz gazdasági helyzetben, ha ezek a vállalatok elkezdenek gyengélkedni, akkor a tartozásukat végső soron az államnak kell állnia. Ez hatalmas kockázat a költségvetés számára.
Abban az esetben, ha a Tisza Párt alapíthat kormányt az állami garanciák más dilemmát is jelentenek. Nem húzhatják ki a szőnyeget a NER-es cégek alól, mivel azok bedőlésével vállalniuk kellene a tartozások megfizetését.
Hány cég kapott állami garanciát? A G7 közérdekűadat-igényléssel fordult a Magyar Államkincstárhoz az állami garanciával támogatott cégek ügyében. A kincstár a válaszában annyit írt, hogy „az alábbi adatigénylésével kapcsolatosan tájékoztatom, hogy a Magyar Államkincstár az abban megjelölt adatokat nem kezeli”. Azt viszont nem közölték, hogy az adatok kinél vannak. A lap megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium sem reagált, így jelen esetben felmérhetetlen, hogy hány cég és milyen értékben kapott állami garanciákat.
