A kevésbé egyhangú döntéshozataltól az informális kirekesztésig: az EU-tagállamok már most mérlegelik, hogyan tudnának továbbhaladni Magyarország nélkül, ha ismét Orbán Viktor és a Fidesz kerülne kormányra Magyarországon.
Mi történt? A Politico arról ír, hogy az EU-ban öt forgatókönyvvel is készülnek arra az esetre, ha Orbán maradna Magyarország miniszterelnöke. Tíz uniós diplomata arról számolt be a Politiconak, hogy az EU-tagállamok több ötletet is felvetettek annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy a magyar miniszterelnök – és bizonyos esetekben bármely más problémás vezető – megzavarja az unió működését.
Ezek között szerepel a szavazási rendszer módosítása, a finanszírozás további visszatartása, sőt akár a kizárás is. „A jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez” – mondta Michael McGrath, a demokráciáért, az igazságszolgáltatásért, a jogállamiságért és a fogyasztóvédelemért felelős európai biztos a Politiconak.
Íme, az öt, kilátásba helyezett változás:
- Szavazási mechanizmusok megváltoztatása: Az egyik lehetőség az, hogy a minősített többségi szavazás (QMV) – amelyhez általában a tagállamok 55 százalékának, az EU teljes népességének 65 százalékát képviselő többség támogatására van szükség – alkalmazását kiterjesszék olyan érzékeny területekre, ahol jelenleg mindenki egyetértésére van szükség, mint például a külpolitika vagy az EU hosszú távú költségvetésének, a többéves pénzügyi keretnek (MFF) egyes elemei.
- Az EU-nak már korábban is kreatív megoldásokat kellett találnia Magyarország esetében ebben a tekintetben. 2023-ban, amikor az EU vezetői az Ukrajnával folytatandó bővítési tárgyalásokról vitáztak – amelyeket Budapest ellenez –, az akkori német kancellár, Olaf Scholz azt javasolta, hogy Orbán hagyja el a termet (az EU szabályai szerint az egyhangúság akkor is teljesül, ha egy vezető nincs jelen).
- Töbsebességes Európa: négy diplomata is említette ezt a lehetőséget, vagyis a rugalmas formák szélesebb körű alkalmazását – az informális szövetségektől a kisebb országcsoportok közötti fokozott együttműködésig.
- Egy másik lehetőség a szigorúbb végrehajtási intézkedések, például az uniós pénzeszközök visszatartása. António Costa, az Európai Tanács elnöke felvetette, hogy azzal, hogy Orbán megakadályozta az ukrajnai hitelt, megsértette az EU-Szerződések 4. cikkének (3) bekezdését, amely szerint a tagállamoknak „jóhiszemű együttműködésre” van kötelességük. „Costa levelet is írt erről, de nem tett további lépéseket” – emlékezett vissza egy diplomata, utalva arra a félelemre, hogy a választási kampány idején beavatkozásnak tűnhetne.
- Szavazati jog felfüggesztése: 2018-ban az Európai Parlament alkalmazta az EU-szerződések 7. cikkét, amely lehetővé teszi egy tagállam szavazati jogainak felfüggesztését, amennyiben az megsérti az Unió alapértékeit.
- Kizárás az EU-ból: a legdrámaibb – és egyben leginkább irreális – lehetőség. Eddig még egyetlen országot sem zártak ki az EU-ból, és a téma továbbra is tabu.
