Irán mellett Ukrajnával is alkudozik Donald Trump. Az amerikai elnök a félidős választáshoz közeledve egyre kétségbeesettebben próbálja lezárni a világban dúló konfliktusokat.
Mi történt? Az iráni háborúval párhuzamosan Donald Trump egyre nagyobb nyomást gyakorol Ukrajnára, hogy véget vessen az oroszok ellen vívott háborúnak – erről Volodimir Zelenszkij beszélt a Reutersnek. Az ukrán elnök szerint Trump csak akkor adna biztonsági garanciát országának, ha teljes egészében átengedik a Donbasz régiót Oroszországnak.
Zeleszkij már többször beszélt róla, hogy az orosz-ukrán háború lezárásához biztonsági garanciákra van szükségük, ami meggátolja Oroszországot egy esetleges újabb támadásban.
A közel-keleti helyzet egyértelműen hatással van Trump elnökre és a következő lépéseire is. Trump elnök sajnos – véleményem szerint – továbbra is azt a stratégiát választja, hogy nagyobb nyomást gyakorol az ukrán félre
– mondta Zelenszkij az interjúban.
Kontextus: 2026 novemberében félidős választást tartanak az Egyesült Államokban. A szavazás miatt Donald Trumpon nagy a nyomás, hogy minél előbb lezárja az orosz-ukrán és az iráni háborút. Az elnök a 2024-es választás előtt azzal kampányolt, hogy az Egyesült Államok felhagy a demokrácia exporttal és nem viszi bele az országot távoli háborúkba. Azt is hangoztatta, hogy órák-napok-hetek alatt véget vet az Ukrajnában zajló véres konfliktusnak.
Ezzel szemben Donald Trumpnak nem sikerült békét teremtenie Ukrajnában, elraboltatta Venezuela elnökét, megfenyegette Kubát, Grönland elcsatolását tervezi Dániától és háborút robbantott ki a Közel-Keleten. A felsorolt esetek csak néhány külpolitikai lépés Donald Trump elnökségének bő egy évéből.
Annak érdekében, hogy a félidős választáson jól szerepelhessen az elnöknek eredményeket kell felmutatnia. A legfontosabb az lenne, hogy a béketeremtő képében mutatkozhasson az amerikai közvélemény előtt. Emellett az is fontos lenne, hogy felszabadítsa a Hormuzi-szorost, ahol jelenleg Irán dönti el, hogy mely hajók mehetnek át. A csatorna megbénításával elszabadultak az energiaárak a világon, ez pedig az Egyesült Államokat is megrázta. Az USA-ban a gallononkénti 3 dollár a lélektani határ a benzinkutakon, az iráni válság hatásai miatt viszont már 5 dollár körül tudnak tankolni az amerikaiak.
