Csatateret váltanak a zenei streaming szolgáltatók, miután a tartalom terén szinte lehetetlenné vált mozdítani a kialakult patthelyzeten. A cégek a mesterséges intelligenciában látják a megoldást – ennek pedig főleg Sam Altmanék örülhetnek.
Egyre több zenei streaming szolgáltató látja hosszútávú jövőjét a mesterséges intelligenciában, írja a CNBC. A portál annak apropóján foglalkozott a témával, hogy a Spotify az elmúlt hónapokban egyre szorosabbá kezdte fűzni a viszonyt a piacvezető MI-gyártóval, az OpenAI-val. A ChatGPT-t forgalmazó cég mozgalmas hónapokat él – ebben a cikkünkben írtunk arról, mekkora hullámokat okozott, hogy Sam Altmanék összefogtak Donald Trump háborús minisztériumával.
A Spotify közvetlen konkurenciái, az Apple, az Amazon, és a YouTube is érzik, hogy nem csak a szabályok, hanem a verseny csatatere is változik. De mi történt pontosan a streaming-piacon, ami miatt itt is utat tört magának a mesterséges intelligencia?
Lassan, de biztosan
A The Tech Buzz iparági forrásokra hivatkozva azt írja: a zenei streaming szolgáltatók előfizetőinek számának növekedése lassul. A vészharangok nem szólnak még, a globális zenei streaming-piac 12 százaléknyi új előfizetővel bővült tavaly, igaz, ez egy évvel korábban még 18 százalék volt. A jelenség főleg Észak-Amerikát és Európát érinti: az itt látható 2025-ös növekedés 3,5, valamint 5,6 százalékos volt az International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) legfrissebb jelentése szerint, amely a globális növekedést is kicsit alacsonyabbra, 8,8 százalékra becsli.
Előbbi főleg azért jelent problémát, mert ez a két kontinens teszi ki a globális bevételek több, mint kétharmadát.
Jelentős, kétszámjegyű növekedéseket a feltörekvő piacokon láthatunk: Ázsia 10,9 százalékkal, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát magába foglaló MENA-régió mintegy 15 százalékkal, míg Latin-Amerika 17,1 százalékkal nőtt 2025-ben. Ezek az országok azonban jóval kisebb szeletét képzik a tortának.
A zenei streaming szolgáltatók fénykorának végét a részvénypiacon is észrevehetjük: a Spotify (SPOT) részvényei az elmúlt egy évben majdnem húsz százalékot estek, hasonlóra példát nem találunk a cég körül a közelmúltban. A svéd vállalat tavaly júniusban érte el történelmi csúcspontját (772 dolláron tanyázott), 2026. februárjában viszont már a 400 dolláros árfolyamot közelítette. A részvények március eleje óta az 500 dolláros határ környékén ingáznak.
Spotify-részvények az elmúlt egy évben. A svéd cég papírja tavaly nyáron érték el csúcspontjukat, idén márciusban közel háromszáz dollárral maradnak el ettől. Fotó: Google Finance (2026. 03. 23., 15:20)
A Yahoo Finance szerint naiv dolog lenne temetni a Spotify-t: a cég továbbra is erős fundamentumokon áll (globális piaci részesedésük 31,7 százalék a zenei streaming-szektorban), 2025-öt rekordmennyiségű felhasználóval, bevétellel és nyereséggel zárták. A Daniel Ek által alapított cégnek 751 millió felhasználója van (11 százalékos éves növekedés 2025-ben), amelyből 290 millióan fizetnek is a szolgáltatásért. Ez tette ki a cég tavalyi 20,4 milliárd dollár bevételű évének 89 százalékát.
A portál szerint a részvények esése mögött inkább befektetői és piaci okok állnak, mintsem a cég teljesítménye. Amerikai elemzők úgy látják, a verseny kiéleződése, a piaci hangulat romlása, stratégiai bizonytalanságok, valamint általános korrekció is szerepet játszott a visszahúzásban. A Spotify kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ne szaladjon el mellette a piac: csak 2025-ben ötven új funkciót vezettek be a platformon, melyek között több MI-megoldás is szerepel.
A The Tech Buzz arról ír: Daniel Ek és cége évek óta építi MI-stratégiáját, most pedig eljött a szintlépés ideje.
Daniel Ek Spotify-alapító tavaly szeptemberben mondott le a cég vezérigazgatói pozíciójából, azóta ügyvezető elnökként tevékenykedik. Fotó: David Senra podcast
Így lehet még újat mutatni
Kizárólag a tartalommal nehéz kitűnni a zenei streaming szolgáltatók mezőnyéből: a Spotify mellett ma már – a kisebb piaci szereplőket nem is említve – az Apple Music, az Amazon Music, és a YouTube Music is ugyanazokat a dalokat vonultatja fel százmilliós kínálatában. Az oldalak 2026-os árazása is szinte teljesen hasonló, havi 11 és 12 dollár (3500-4000 forint) között mozog. Ez a patthelyzet kényszeríti a piaci szereplőket arra, hogy más tereken keressenek versenyelőnyt.
Alternatív megoldásként merült fel az exkluzív tartalmak (pl. podcastok) számának növelése, a felhasználók megtartásánák fő irányvonalát azonban a tartalmak további perszonalizálása jelentheti, írja a CNBC. Ebben talált partnert az OpenAI-ban a Spotify. 2025 októberében jött a bejelentés, miszerint a felhasználók képesek lesznek a ChatGPT-n keresztül, egyszerű szöveges utasítással navigálni külsős alkalmazásokat, mint például a Canva, a Figma, vagy a szóban forgó Spotify.
Az Európai Unió szabályzásai miatt itthon egyelőre nem érhető el a frissítés, de mindennek valahogyan így kellene kinéznie. A Spotify esetében mindez azt jelenti, hogy a felhasználó – a két alkalmazás összekötése után – egy egyszerű szöveges utasítással tud lejátszási listákat készíteni egy adott hangulathoz, műfajhoz vagy előadóhoz illően. Ezt az MI-szoftver el is készíti, majd küld egy linket az applikációban megtalálható lejátszási listához.
Ennek köszönhetően nincs szükség hosszas keresgélésre az alkalmazáson belül, másodpercek alatt tudunk más-más tematikájú listákat létrehozni.
Fotó: CNBC
Egy másik, jelenleg csak angol nyelven futó, Spotify MI-funkció a prompted playlists (ajánlott lejátszási listák). A felhasználók ennek keretein belül az alkalmazásban is írhatnak olyan helyzeteket („zene kódoláshoz hajnali kettőkor” vagy „energetikus zenék egy esti baráti találkozóhoz”), melyekhez kontextusérzékeny ajánlásokat kapnak.
A felhasználó az MI-vel közösen beszélgetve alakíthatja ki a listát. Ez teljesen átírja a zenék böngészésének folyamatát: a technológia nem csak a zenei hangzás, hanem a dalszövegek, kulturális kontextus, vagy korábbi kedveléseink alapján hoz ajánlásokat.
Mindez azt jelenti, hogy a zenei streaming szolgáltatók könyvtárszerű platformból egyre inkább asszisztenssé válnak.
Az MI-funkciók persze nem teljesen újak a szolgáltatóban: az algoritmusok alapján, naponta frissülő lejátszási listák (Zeneradar, Napi mixek, E heti kaland) évek óta léteznek a platformon. De nem csak a Spotify terjeszkedik e téren: míg az Apple is saját MI-megoldásokat épít be, addig az Amazon az Alexára, a Youtube Music pedig a népszerű videós platform ajánlórendszerére támaszkodik.
A CNBC adatvédelmi aggályokra vonatkozó kérdésre a Spotify azt közölte: „A platformok összekapcsolása önkéntes alapon történik, és bármikor visszafordítható.” Hozzátették, hogy a cégek közti együttműködés nem jelenti azt, hogy zenei vagy podcast-tartalmakat osztanának meg Altmanékkal a mesterséges intelligencia trenírozásénak céljára – reagálva egy iparági szereplők körében gyakran visszatérő aggályra.
Az, hogy az MI-optimalizációknak valójában milyen hatása lesz a cégek növekedésre, csak idővel derül ki majd – főleg az uniós szabályzások kontextusában. A Tech Buzz által megkérdezett iparági szakértők úgy látják:
„A Spotify-OpenAI frigy sikere attól függ, hogyan implementálják. Ha a beszélgetés-alapú MI működik a zenében, akkor más médiaterületeken (podcast, videó, hangoskönyv) is megjelenik majd.”
